Miért nem adhatom be aznap a kata adó törlését az ÁNYK-ban, amikor elkezdtem az egyéni vállalkozás szüneteltetését? Mai nevén: álláskeresési járadék vagy álláskeresési ellátás. Ebben az anyagi kompenzációban csak álláskereső részesülhet, aki előzetes munkavégzésével, járulékfizetéssel szerezhet rá jogosultságot. Az eljárást kérelem beadásával kell kezdeni. Álláskeresési járadék illeti meg az álláskeresőket akinek nincs nappali tagozatos tanulói jogviszonya, nem nyugdíjas, nem kap megváltozott munkaképesség miatt ellátást, rehabilitációs járadékot, nem áll munkaviszonyban és nem folytat egyéb kereső tevékenységet, akiket az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart, és a hivatallal a munkakeresésben együttműködik - azokat, akik munkát akarnak vállalni, de önálló álláskeresésük nem vezetett eredményre, és számukra az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. - akkor, ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezik.
Régóta foglalkoztat az álláskeresési járadék 270 napra növelésével kapcsolatos kérdés, ennek ellenére nem jutott el hozzám túl sok érdemi információ ezzel kapcsolatban. A statisztikák szerint hány embert érintene és a plusz időtartam hosszának milyen a becsült eloszlása az érintettek körében? Ha kormányra kerül az ellenzék, mekkora költségvetési tételt tervez ehhez, és miből tervezik előteremteni ennek forrását, a kicsit populista "korrupció felszámolásából" frázison felül? Egyáltalán, miért nem kommunikálnak erről nagyobb hangsúllyal? Ez a kérdés a sajtónak is szól, mert nem nagyon láttam eddig elemzéseket erről. Csak én maradtam ki, vagy mást is zavar a információ hiánya? Ha az előbbi igaz, akkor légyszi küldjetek linkeket a tájékozódáshoz. Megjegyzés: a sokkal egyértelműbb Fudan-kérdés mellett várhatóan ezt is alá fogom írni, de egyelőre csak szolidaritásból tudom.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink Jogszabályi háttér (szünetelés alatt álláskeresési járadék igénylése): A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény 25. § (1); 58. § (15) d); 58. § (5) e) 6. -> "Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti. " Kapcsolódó cikkek Kell-e az önkormányzatnak jeleznem, hogy egyéni vállalkozásom szünetel? Rendelkezem egészségbiztosítással, ha szüneteltetem a katás egyéni vállalkozásomat? Elfelejtettem a kata adót törölni, pedig vállalkozást szüneteltetek. Egyéni vállalkozóként van lehetőségem fantázianév alatt tevékenykedni?
Mekkora összegre lehet számítani? A munkanélküli segély minden álláskereső esetében egyedi módon kerül meghatározásra. Az alapján számolják ki ugyanis ezt az összeget, hogy az igénylést benyújtó naptári naptól kezdve hány napot dolgozott az elmúlt egy esztendőben. Az ebben a négy naptári negyedévben befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlaga fogja meghatározni, hogy mekkora összeget fognak folyósítani a számunkra. Abban az esetben, ha ebben az elmúlt egy évben nem dolgoztunk folyamatosan, akkor a kevesebb időszak átlaga lesz a mérvadó, ha pedig semmit nem dolgoztunk ebben az időszakban, akkor a legalacsonyabb kötelező bér 130 százalékával kell számolni. Ennek a befizetett munkaerőpiaci járulék alap havi átlagának hatvan százalékát fogjuk megkapni, azonban a maximálisan adható összeg nem haladhatja meg az aktuális minimálbér napi összegét. És hogy mit jelent ez számokban? Azt, hogy nem számít, mennyire jól fizető állásunk is volt korábban, a mindenkori minimálbér összegénél nem lehet magasabb a számunkra folyósítandó járadék, azaz semmiképpen nem kaphatunk többet 161 000 forintnál.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján megjelent lakossági tájékoztató ismerteti, hogy kik, milyen sorrendben kaphatják meg a koronavírus elleni vakcinát. Az oltási terv alapján készült kivonatban úgy fogalmaznak: az oltás azokat a taj-számmal rendelkező, 18 év feletti állampolgárokat érinti, akiknél az elmúlt hat hónapban nem igazolódott a Covid–19 fertőzés, függetlenül attól, hogy volt-e tünetekkel járó megbetegedésük. Tehát oltható az, aki a tavaszi hullámban átesett a fertőzésen, aki azonban a második hullám során fertőződött meg, az egyelőre nem. Oltási sorrend nhk.or.jp. Mint írják, a lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség és az új típusú koronavírus okozta megbetegedés veszélyeztetettsége képezi. Az NNK javaslata alapján az első körben az egészségügyi munkakörben dolgozók beoltása történik meg.
Forrás:
A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán nyilvánosságra hozott terv szerint az egészségügyi dolgozók után a szociális intézmények dolgozóit és ellátottjait oltják. Az NNK közzétette, milyen sorrendben olthatják be a lakosságot. Az oltási terv szerint azokat a TAJ-számmal rendelkező 18 év feletti állampolgárokat oltják be, akiknél az elmúlt hat hónapban nem igazolódott a koronavírussal való fertőzés, tehát aki tavasszal esett át a fertőzésen, oltható – derül ki a Nemzeti Egészségügyi Központ oldalán közzétett tájékoztatóból. Azt írják: A lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség, és a Covid-19 koronavírus okozta megbetegedés szempontjából való veszélyeztetettség képezi. A tájékoztató szerint az egészségügyi dolgozók után a szociális ellátásban részesülők és gondozóik védőoltásá t a szociális intézményekben szervezik meg, esetükben várhatóan nem fogják a regisztrációs rendszert alkalmazni, mert ezzel csökkenhetne a védőoltást igénylők száma. Őket a kockázati csoportba tartozó hatvan évesnél idősebbek követik.
IV. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal Közigazgatási szervek azon kormánytisztviselői, akik munkájuk során közvetlenül kapcsolatba kerülnek a lakossággal – írják. Mindkét célcsoport esetén a munkahelyhez kapcsolódó oltásszervezéssel érhető el a legmagasabb átoltottság. Itt sem javasolják az oltás feltételeként a regisztrációt előírni. V. 18–59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek Elsőként a regisztráltak védőoltása javasolt – írják –, de nem ismert, hogy a regisztráció hogyan köthető össze a krónikus alapbetegségre vonatkozó adatokkal. VI. Kritikus infrastruktúrában dolgozók VII. Itt van az oltási terv | 168.hu. Valamennyi 18–59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: Balogh Zoltán Forrás: Tovább a cikkre »
orvos asszisztens, szakasszisztens ápoló személyzet népegészségügyi szakember orvostanhallgató egészségügyi szakképesítéssel rendelkező adminisztratív feladatokat ellátó személyzet védőnő egyéb egészségügyi felsőoktatásban hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy A gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek szintén egészségügyi dolgozók, a gyógyszertár működtetésében részt vevő személyekkel együtt a védőoltásuk a fenti csoportok után történhet meg. Egészségügyben dolgozó: a fenti csoportokba nem tartozó, de egészségügyi intézményben dolgozó személy, adminisztratív feladatokat ellátó nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező állomány és takarító személyzet. Oltási sorrend nik mok. II. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek Az egészségügyi dolgozók után legfontosabb a szociális ellátásban részesülők és az ott dolgozók védőoltása. Esetükben a szociális intézményekben kell megszervezni a védőoltást, tehát nem javasolt a lakosság többi részéhez hasonló regisztrációs rendszert alkalmazni, és nem szabad az oltás feltételeként a honlapon történő regisztrációt előírni, mert ezzel csak csökkenthetjük a védőoltást igénylők körét és számát.