Ilyen lehet például a munkavállalóknak és családtagjaiknak rendezett családi nap, vagy a munkavállalók gyermekeinek rendezett Mikulás-ünnepség és az ezzel kapcsolatban adott mikuláscsomag. Szintén egyes meghatározott juttatás az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ide tartozik például a munkáltató által felállított üdítő-, kávéautomata, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak. Béren kívüli és egyes meghatározott juttatás esetén a jövedelem a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a) béren kívüli juttatás esetében a jövedelem, b) egyes meghatározott juttatások esetében a jövedelem 1, 18-szorosa. Az adóalap után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és 15, 5 százalék szochót kell fizetnie.
A cafeteria rendszer alapvető szabályai változatlanok. Ezek emlékeztetőül: Számos juttatás csak a törvényben meghatározott egyedi (éves vagy havi) értékhatárig tekinthető béren kívüli juttatásnak, az a feletti rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. 2015 óta a béren kívüli juttatások esetében nem csak a vonatkozó egyedi értékhatárt kell figyelembe venni, hanem az alábbi keretösszegeket is, és a meghaladó összegek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A meghatározott keretösszegek egész éves munkaviszony esetére vonatkoznak, ennél rövidebb munkaviszony esetén a keretösszegek arányosan csökkentendők. A SZÉP juttatások kivételével együttesen számolt béren kívüli juttatások adóévi értékének éves keretösszege nettó 200 000 Ft. A béren kívüli juttatások együttesen számolt adóévi értékének éves keretösszege nettó 450 000 Ft. Bármely egyéb, a törvényben nem nevesített juttatás beilleszthető a cafeteria rendszerbe egyes meghatározott juttatásként (49, 98%-os adóteherrel), amelyre igaz, hogy a munkáltató a juttatásra jogosultak körét belső szabályzatban határozza meg valamely teljesítménytől nem függő, közös ismérv alapján.
2021. január 1-jével úgy változott a szakképzési hozzájárulás alapja, hogy az megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával. Ez annyit jelent, hogy az egyes meghatározott juttatásokat (például. a reprezentációs kiadásokat, a csekély értékű ajándékot vagy a SZÉP-kártya összeghatárok feletti feltöltését), béren kívüli juttatásokat is terheli a 1, 5 százalék szakképzési hozzájárulás. A 22/2021. (I. 28. ) Kormány rendelete szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások után. 2020. január 1. és április 21. között elutalt Szép-kártya után az adó: 32, 5% 2020. április 22. és december 31. között elutalt Szép-kártya után az adó: 15% 2021. és június 30. között elutalt Szép-kártya után az adó: 16, 5% 2021. július 1-től elutalt Szép-kártya után az adó: 32% Kedvezőek a fenti időszak alatt a Szép-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható keret összegek is, ezért a Cafeteria szabályzatot is aktualizálni szükséges!
Az elmúlt évek során hozzászoktunk ahhoz, hogy az év végi adótörvény változások esetenként jelentősen módosítják a cafeteria rendszerek szabályozását, és hogy ilyenkor többnyire szigoritásokra kell számítani. Nem így történt azonban 2016-ban, hiszen idén csupán egyetlen változásra kell felkészülnünk, ráadásul ez a változás a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt kedvező. Nevezetesen, a személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra csökkent. Az SZJA kulcs változásának következtében a cafeteria rendszerekben elérhető juttatások adóterhei pedig az alábbiak szerint csökkentek: Béren kívüli (azaz kedvezményes adózású) juttatások közterhe 35, 7%-ról 34, 51%-ra csökkent Egyes meghatározott (azaz normál adózású) juttatások közterhe 51, 17%-ról 49, 98%-ra csökkent Magyarázat: A béren kívüli juttatások közterhe azért 34, 51%, mert a kifizetőnek a juttatás értéke 1, 19-szerese után kell 15% SZJA-t és 14% EHO-t megfizetnie. Az egyes meghatározott juttatások közterhe pedig 49, 98%, mert a kifizetőnek a juttatás értéke 1, 19-szerese után kell 15% SZJA-t és 27% EHO-t megfizetnie.
Az adóteher mértéke összesen 32, 94%, a kisvállalati adózás szerint adózó kifizető esetében az adók alapja a juttatás bruttó értéke, az adó mértéke 15% személyi jövedelemadó és 10% kisvállalati adó. Az adóteher mértéke összesen 29, 41%. V. Munkabérként adózó juttatások A munkabérként adózó juttatások viselik a legmagasabb adóterhet. Ezek közé tartozik minden olyan juttatás, amely nem sorolható a korábbi, kedvezményes kategóriákba. ( EDENRED Juttatási kártyák, EDENRED Komfort Kártya, EDENRED Családi kártyák, EDENRED Ajándékutalvány); a társasági adó szerint adózó kifizető esetében az adók alapja a juttatás bruttó értéke, az adó mértéke 15% személyi jövedelemadó, 18, 5% társadalombiztosítási járulék, 13% szociális hozzájárulási adó. Az adóteher mértéke összesen 69, 92%, a kisvállalati adózás szerint adózó kifizető esetében az adók alapja a juttatás bruttó értéke, az adó mértéke 15% személyi jövedelemadó, 18, 5% társadalombiztosítási járulék és 10% kisvállalati adó. Az adóteher mértéke összesen 65, 41%.
Szmog - Budapest, 2017. 01. 26 - 12 óra A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. Elnevezésük oxidáló/redukáló hatásuk, ill. első észlelési helyük ( London és Los Angeles) alapján történik. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl. : kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek. A redukáló (London-típusú) szmog [ szerkesztés] Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik, mely a szálló porral együtt a kondenzációs magok felszaporodását okozza a levegőben, ugyanakkor jelentős mennyiségű kén-dioxid (SO 2) szennyezést is okoz. Tech: Mi van a levegőben? - Hogyan védekezzünk a szmog ellen? | hvg.hu. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, ami a szemcséken kondenzációhoz vezet, ami a SO 2 (és az annak oxidációjakor keletkező SO 3 kén-trioxid) oldódásával savas kémhatású lesz ( kénessav, ill. kénsav keletkezik), savas eső, köd képződik.
Az oxidáló (Los Angeles-típusú) szmog [ szerkesztés] erős napsugárzás (UV-sugárzás) közlekedés által kibocsátott szennyezések (NO x, szénhidrogének, CO) gyenge légmozgás A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO 2 és ózon (O 3), majd szabad gyökök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot a déli órákban éri el. Ha a PAN koncentrációja tartósan magas (> 0, 02 ppm), az rövid idő alatt a vegetáció, az emberi egészség károsodásához, továbbá a katalizátor fémek és az épített környezet korróziójához vezet. Magyar Mérnöki Kamara. Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség, különösen, ha egy olyan katlanban helyezkedik el, amiben a levegő megreked (ilyen például Los Angeles). Európában Athénra jellemző. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre.
Fogalomtár Los Angeles típusú füstköd Oxidáló szmog, fotokémiai szmog: nyáron keletkezik, erős napsugárzás hatására (az UV-sugaraknak van meghatározó szerepük) olyan szennyező anyagok közreműködésével, amelyeket elsősorban a közlekedés termel nagy mennyiségben. Ezek a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének, amelyek bonyolult fotokémiai reakciókat indukálnak, ill. maguk is részt vesznek ezekben a reakciókban. A fotokémiai folyamatok eredményeként keletkező jellegzetes füstköd-komponensek: az ózon. London típusú szmog. a peroxi-acetil-nitrál (PAN), a salétromsav és a hidrogén-peroxid. Ha a PAN koncentrációja nagyobb, mint 0. 02 ppm, órákon belül károsítja a vegetációt, veszélyezteti az emberi egészséget, továbbá korrodálja az épített környezet fémes és egyes ásványi anyagait is. Lényeges ebben az esetben az is, hogy stabil légállapot alakuljon ki. Ez Los Angeles környékén a hideg Kaliforniai-áramlás hatására nyáron gyakran bekövetkezik, a nagyváros forgalma pedig bőségesen ontja a kipufogógázokat. Elég gyakori eset, hogy szmogriadót rendelnek el, és órákra leállítják a gépkocsiforgalmat.
A szmog magyarul füstködöt jelent, ami tökéletesen jellemzi ezt a légköri jelenséget: a füst apró szemcséire a levegő páratartalma kicsapódik, ködöt alkot – mondta el a FigyelőNetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Télen az úgynevezett London-típusú szmogról beszélünk, a gőzgép elterjedésével ugyanis a XIX. századi angol fővárost sújtotta először ez probléma. A hideg levegő kevesebb vizet tud megkötni, mint a meleg, ezért hamarabb kicsapódik a légkörben kavargó szén- és porszemcsékre. Télen London Nyáron az erős napsugárzás miatt a földfelszín egyes pontjai különböző mértékben és ütemben melegszenek fel, a levegő folyamatosan kavarog, a szennyeződések felhígulnak, ezért a London-típusú szmog télen alakul ki. Szmog és ami mögötte van… - Future of Debrecen. A Kárpát-medencében különösen "megül" a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója – mondja a szakértő. Magyarországon olyan szigorú szabályozásra lenne szükség, amely nem akkor cselekszik, ha a levegő szennyezettsége már kritikus méretet öltött, hanem eleve csökkenteni próbálja a terhelést.
Forgalmas nagyvárosokban a levegőbe jutó szennyező anyagok felhalmozódása és a kedvezőtlen időjárási tényezők következtében mikor a szennyező anyagok függőleges elszállítása legyengül, vagy teljesen elmarad, szmog ( füstköd) alakulhat ki. A szmognak két típusát ismerjük: A téli (London-típusú) szmog: Ipari és városi területeken magas légnyomás, magas páratartalom és -3 és 5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki. Kialakulásáért elsősorban a SO 2, a por, a koromszemcsék, a kénsavcseppek a felelősek. 1952 december 4-én Londont sűrű köd ülte meg, amelyet a leszálló hideg levegő helyben tartott, s mivel nem volt szél, ez a köd öt napon keresztül egyre vastagabb és vastagabb lett. Ez volt a világ eddigi legnagyobb légszennyezési katasztrófája, 12 ezer főnyire becsülik az áldozatok számát. Ennek a maró hatású szmognak a káros következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek hasonló típusú szmogot. Fotokémiai (Los Angeles-típusú) szmog: Ez a típus is a forgalmas nagyvárosokra jellemző, de a londoni szmogtól eltérően nem télen, hanem nyáron, napsütéses időben, nagy gépkocsiforgalom esetén erőteljes.
A halálesetek jelentős részét a szmogban található részecskék légutakban való lerakódása által keltett szervi elváltozások okozták. Az egészségkárosodás tüdőgyulladás és hörghurut képében jelent meg. [11] London városa 1954 -ben a törvényhozás 1956 -ban, majd 1968 -ban fogadott el intézkedéseket a légszennyezés csökkentése érdekében. Elsősorban a széntüzelésről gáztüzelésre való átállást szorgalmazták, illetve a széntüzelés megmaradása esetén a koksz használatát, ami alig járt füsttel. A központi fűtés abban az időben még igen ritka volt, és csak a hatvanas évek végén kezdett el széles körben elterjedni. A megtett intézkedések azonban csak nagyon lassan fejtették ki hatásukat, ami azt eredményezte, hogy 1962 decemberében még egy nagy szmog alakult ki. [12] Okai [ szerkesztés] A Texas A&M University által végzett kutatások Peking szennyezett levegőjének vizsgálatával próbálták megállapítani, milyen is lehetett a londoni szmog. Ez alapján megállapították, hogy az időjárási jelenségek és a különféle vegyületek együttes felhalmozódása okozta azt, hogy nagy mennyiségű kénsav képződött a levegőben.