Gyanták Gelcoatok Katalizátorok és segédanyagok Szövetek Üvegpaplanok Poliészter színezőpaszták Formaleválasztók Polírozó és csiszoló anyagok Festékek - Algagátlók Késtapaszok - Gittek Töltőanyagok Szendvics anyagok és szendvics habok Szerszámok Védőfelszerelés Szilikon formagumik Foszforeszkáló termékek Smooth-On termékek Sika Biresin termékek Jesmonite - Akril műgyanta Tippek és Trükkök Ragasztók Poliuretán Habok Üvegszálas elemek javítása üvegszálas kompozit anyag javítása cikkszám: ÜVEGSZÁL JAVÍTÁS Termékismertető Hogyan javítsunk törött - sérült üvegszálas kompozit anyagot? FONTOS! Epoxi gyantával készített üvegszálas anyagot, csak epoxi gyantával lehet javítani - a poliészter gyanták nem megfelelő minőségben kötnek az epoxi alapú anyagokhoz. Poliészter, vagy vinilészterből készült elemek tökéletesen javíthatók poliészter gyantával is. Zsírtalanítsuk a felületet (szilikon lemosó, hidegzsíroldó, stb. Ideális horgászcsónak. ) Egy tiszta, nem szőröző anyaggal vigyük fel az anyagot és egy másik tiszta anyaggal töröljük le Az elforgácsolódott, kiálló üvegszálakat csiszolással távolítsuk el: egy "ép" anyagon végezzük el a javítást, kilógó üvegszál ne maradjon a javítandó elemen a sérülés mentén!
(Vizi sport eszközök esetében egy paraffin tartalmú Topcoat gél használatos, még nem vízben álló elemek finish gitt (poliészter késtapasz) használatával, majd alapozó festékkel kezelve előkészíthetők a fényezésre. A felületképző anyagot - gél, gitt, festék - csak kikötött (és átcsiszolt - érdesített) gyanta felületre hordjuk fel a kötő anyagból távozó oldószer okozta gázosodás - felmaródás elkerülése érdekében.
Szóval gyorsan, de minden lépést előre megtervezve kell dolgoznunk. És amit nem szoktam írni, a védőfelszerelések. Védőszemüveg, fülvédő, arcmaszk a flexelés miatt. A szemüveg, arcmaszk a szálló üvegszállal kevert por miatt szükséges, a fülvédő a flex visító, bántó hangja miatt. A műgyantához pedig elengedhetetlen a kesztyű. Én gumirozott tenyerű kesztyűt használtam, illetve kesztyűket. Egy egész napos műgyantázáshoz 2-3 pár kesztyű fogyott el. Pár képet még beszúrok, csak úgy szöveg nélkül, egy kenu megerősítéséről. A képek jó sorrendben láthatók, a harmadik-negyediken a műgyantával átitatott üvegszálas réteg látható.
A pálosok salföldi kolostoráról nagyon kevés írott forrás emlékezik meg. 1307-ben a Tihanyi konvent állított ki egy oklevelet, amelyben Barnabás fia Kelemen, a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományozott a köveskúti remeték Szent Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának. A káptalan az adományhoz hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy a pálosok a szőlő után a tizedet fizessék meg. Minden bizonnyal ez így is történt, hiszen a salföldi pálos kolostor alatt óriási méretű borospince húzódott… A vidéken a 15. század közepén nagy pártharcok dúltak I. Ulászló és V. László anyja, Erzsébet királynő hívei között. Ebben az időben először a szomszédos uzsai pálos rendház néptelenedett el. Hangokból épült újjá a salföldi Pálos kolostor | Startlap Utazás. Vajai János ferences helytartó levelet intézett a pálos rend főperjeléhez, melynek tartalma alapján a ferencesek az elhagyott kolostort szerették volna birtokba venni. Márton pálos főperjel 1442. december 17-én kelt leveléből tudjuk meg, hogy átengedte nekik az uzsaszentléleki, és a pálosok által ugyancsak elhagyott kőkúti remeteségeket is.
Már bárki meghallgathatja, milyen is lehetett az élet a salföldi Pálos kolostorban jó 500 évvel ezelőtt. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói speciális effektekkel újraalkották az egykori templom hangkörnyezetét. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói speciális effektekkel újraalkották az 500 évvel ezelőtt lerombolt, salföldi Pálos kolostor és templom hangkörnyezetét, így már bárki belehallgathat, milyen is lehetett az élet a kolostorban. Hangokból épült újjá a salföldi Pálos kolostor. A projektben résztvevő szakemberek az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában beszéltek a a kezdeményezésről, ameylre már az UNESCO is felfigyelt, és amely január végéig saját oldalán népszerűsíti a magyar projektet. A holnap nyitóképe Forrás: A projekt során a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogy néz ki most, és hogy nézhetett ki a XIV-XV. században a salföldi Pálos kolostor, hanem rekonstruálták annak egykori hangzásvilágát is. Mizsei Zoltán társszervező, zenekutató a műsorban elmondta, hogy elsőként a helyszínen tapasztalták meg, hogy ma hogyan szólnak a gregorián énekek a romok között, ezt követően digitálisan rekonstruálták az egykori hangzásvilágot.
A pálos rendet (Szent Pál első remete szerzeteseinek rendjét) magyar szerzetesek alapították a XIV. század elején. Ez az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend. A szertartások alapja, mint a középkorban általánosságban, az énekelt repertoár volt. Ezek a gregorián énekek képezik a kolostor zenei örökségét, s ezek közül szólalnak meg kiválogatott tételek. A kolostor környéki erdők a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartoznak. Viszont a helyszínre látogatóknak kis esélye van arra, hogy teljes gazdagságában halljanak valamennyi honos állatfajt és megismerjék a természet ritmusát, hiszen egészen mások a reggeli, napközbeni, éjszakai hangok, a tavasz, a nyár, az ősz, tél megszólalásai. A projekthez tartozó honlap is ezt a sokféleséget hivatott tükrözni. 1/3 A szónikus ökológia kezdettől fogva elválaszthatatlan a hangokhoz való művészi viszonytól. A tudományág alapvetői, Murray Schafer, Hildegard Westerkamp, Barry Truax – zeneszerzők, akárcsak a következő generációk számos tagja.
A kezdeményezés ezért a világszervezet idei, "A hang napja" elnevezésű online programjában is bemutatkozik januárban. Az egyházzenész beszélt arról is, hogy terveik között szerepel a jövőben egy nagyobb léptékű kulturális programsorozat létrehozása, amelynek során turisztikai applikációk vagy honlapok segítségével az érdeklődők meglátogathatják a romokat, és ott helyben részesülhetnek azokból a hangörökségi anyagokból, amelyek oda tartoznak, és amint lehet, programokat is szeretnének szervezni a Balaton-felvidéki romokhoz. A projektről bővebben a oldalon olvashatnak, itt hallgathatók meg a különböző hangrekonstrukciók, köztük az Őszi hangtáj – Makkhullás és távoli ének a templomból című is. * * * A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete együttműködésével indított program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint a kőszegi intézet zenei műhelyében elindított "Hangzó város" kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei.
A keletre tájolt templom északi részéhez csatlakozik a kolostor, melynek kerengője közepén állt a ma is látható kőkút. Az épületegyüttes valószínűleg a 16. század közepén, az akkor itt dúló török hadjárat alatt pusztult el, de már előtte elnéptelenedett. Évszázadokig állt elhagyatottan, majd a 18-19. században, Salföld újjáépítésénél az épület sok kövét elhordták. Ekkor hordták szét a kolostorhoz tartozó vízzáró gátat is, amit a közeli Burnót-patakra építettek az egykor itt élt szerzetesek. 2002-2003-ban a Bakonyerdő Zrt. kialakított egy pihenőhelyet a rom előtti tisztáson asztalokkal, padokkal, tűzrakóhellyel, majd 2004 és 2007 között a kolostorromot is helyreállították. Mindig is népszerű kirándulóközpont volt a rom környéke, de mióta Salföld is egyre népszerűbb a gyönyörűen felújított régi házaknak és a majornak is köszönhetően, alig találunk olyan időszakot, amikor ne találkoznánk itt turistákkal. Gyalog Salföld déli végéből (nagyjából a Pajta Galériától) kb. 2 km-re van a rom, azaz laza sétával könnyen elérhető, a szintemelkedés sem számottevő és eltévedni sem lehet.