Hol intézhetem el?!! A fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási feladatát országos illetékességgel látja el.!! Az-az bárhol az országon belül. Én hazafelé intéztem el a EEK-t és a személyit is Győrben, pedig az ország másik felében lakom.
Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : Kártya kiállítását az ügyfél, vagy érvényes meghatalmazással az általa meghatalmazott személy kezdeményezheti. Kizáró okok: Milyen adatokat kell megadni? A Kártya kiadásához szükséges egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az alábbi dokumentumokkal igazolható az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatán, illetve írásbeli kérelem esetén: Személyazonosságot igazoló okmány, (útlevél, személyigazolvány, – új személyi igazolvány esetén lakcímkártya is), TAJ számot igazoló okmány, és nem rendezett biztosítási jogviszony esetén a jogosultságot bizonyító okmányok. Milyen iratok szükségesek? Amennyiben az ügyél írásban kéri a Kártya kiállítását, használható az egységes igénylőlap, ill. Ügyintézés - Vezetői engedéllyel kapcsolatos időpontfoglalás okmányirodába. csatolandó a benyújtandó igazolások (személy igazolvány, TAJ-kártya, stb. ) másolata. Milyen költségei vannak az eljárásnak? Kiadása térítésmentes, kivéve azon eseteket, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják. Ilyen esetekben igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
Az EU kártyával egy másik uniós tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során szükségessé válnak. » Tudnivalók az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról (EEK=EHIC) | Európai Utazási Biztosító Zrt.. A kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján () található Nyomtatványtárból érhető el. Az "Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyához" elnevezésű nyomtatványnál az "eMagyarország" menüpontban letölthető igénylőlapot kell ügyfélkapun keresztül továbbítani. Az említett menüpontban részletes útmutató található a nyomtatvány kitöltésének és továbbításának részleteivel kapcsolatban.
A Kártya az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ügyfélszolgálatán igényelhető (ügyfélfogadás rendje: - ügyfélszolgálatok menüpont alatt) személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetében a törvényes képviselő közreműködésével. Személyes igénylés esetén a Kártyát a helyszínen azonnal elkészítik. Postai igényléskor az igénylőlap beérkezését követően megközelítőleg 30-40 nappal kaphatja kézhez a Kártyát a kérvényező. " A többi itt: 2012. 23:04 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Ezzel tisztában vagyok, de a hosszabbításról kérdeztem, mert nekem a meglévőt kell meghosszabbítani, s nem újat kiváltani. Azért kérdeztem az Ügyfélkapus megoldást, mert én ott igényeltem még 3 éve, de azóta változhatott is már... Kapcsolódó kérdések:
Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a hobbiból űzött hegymászás és "bakancsos turizmus" megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Végül aztán a XIX. század második felében, a fejlettebb mérési technikák és a "turistaság" megjelenésével végre tudományosan is megállapították, hogy hazánk legmagasabb pontja bizony a Gerlachfalvi-csúcs. A haza legmagasabb "oltára" (ahogy a rajta elhelyezett emléktábla hirdette) 1896-ban a Millennium alkalmából új nevet kapott: átkeresztelték Ferenc József-csúcsra. Sokak szerint az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója méltatlan volt arra, hogy nevét viselje a haza legmagasabb csúcsa; azonban végül nem is annyira emiatt, mint inkább a hatalom- és ideológiaváltások okán a XX. században számos különféle – sokkal méltatlanabb – nevet viselt a csúcs. Szerencsére ma már ismét Gerlachfalvi-csúcs a hivatalos neve (németül: Gerlsdorfer Spitze, szlovákul: Gerlachovský štít).
7 millió évig tartó szakaszos vulkáni működés során jött létre. Ezen belül a vulkanizmus fő időszaka az ún. bádeni korszakra tehető (kb. 16–15 millió évvel ezelőtt), amely során döntően andezites (alárendelten dácitos és riolitos) lávák ömlöttek a felszínre, a heves robbanások során pedig különféle szemcseméretű törmelékek (pl. agglomerátumok, tufák) rakódtak le. Az egyik nagy kitörési központ a vulkáni működés során a Kékes térségében működött, amelyet a szakemberek Kékes-vulkánnak neveztek el. Ezen vulkáni felépítmény erózió által lepusztított kráterperemén emelkedik hazánk legmagasabb pontja, az 1014 m magas Kékes, ahol az andezit elnevezésű, "tömött" szövetű, sötétszürke színű vulkáni kiömlési (effuzív) kőzettel találkozhatunk, ha a lábunk elé nézünk. "A nagy tömegű, nyugat és dél felé lankás, lejtős gerincekre – köztük mély patakvölgyek – támaszkodó Kékes csúcsa keletre a Sas-kő sziklabérces gerincével kapcsolódik a Keleti-Mátrához. Ez és az északnyugat felé lassan ereszkedő Sombokor meredek letöréssel végződő bérce között északra nagy szintesésű, meredek, bükkös lejtő húzódik, amelyet sípályaépítéssel hasznosítottak.
Több nyelven hamarosan. Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3. 0 licenc. A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei. Adatvédelmi irányelvek
A Bükk központjában egy hatalmas, lapos fennsík található, a Bükk-fennsík, amelyet az "óriások asztalának" is neveznek. A fennsík pereme sok helyütt meredeken szakad le, völgyek, szakadékok tagolják. Sűrű erdőségek borítják a hegység oldalát, míg a fennsíkon érdekes karsztformák jöttek létre. Az Aggteleki-karszt jóval alacsonyabban fekszik, mint a Bükk, de felszínformái legalább annyira különlegesek. Itt található ugyanis Földünk egyik legizgalmasabb, legszebb barlangrendszere. A Bükk-fennsík Karsztjelenségek A Bükk és az Aggteleki-karszt is sokféle karsztjelenségnek ad otthont. Ezek a víz felszínformálásakor jöttek létre. A víz lassan kioldja a kőzetekből az ásványi anyagok egy részét, üregeket váj a kőzetbe. A felszínen víznyelőket és dolinákat alakít ki. A víznyelőkben pillanatok alatt eltűnik az esővíz a hegy belsejébe. A dolinák tál alakú mélyedések a felszínen. A víz a felszín alatt is formálja a hegyet. Kisebb-nagyobb barlangokat hoz létre, melyek alján legtöbbször a felszínről leszivárgott víz csörgedez.
Ritkán vizsgált szempont – és talán egy-két történelmi-földrajzi érdeklődésű, kutató kedvű, hazafias érzelmű elvetemült túrázón kívül nem is sokaknak jutna eszébe ilyesmiről cikket írni –, hogy a XX. századi határváltozásokkal együtt hogyan változott az is, hogy éppen mikor melyik csúcs volt a Magyarország aktuális politikai határain belüli legmagasabb pont. Mert bizony az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. Az 1938 novemberi első bécsi döntéssel aztán ismét változott az ország legmagasabb pontjának a helye. A Felvidék déli részének visszacsatolásával egyidejűleg a Kékes boldogan adta át addig kissé rossz szájízzel viselt címét az új északi határ mellett fekvő Rozsnyói-hegység egyik legmagasabb csúcsának, az 1293 méter magas Pozsálónak.
Ezek szupercellás vagy heves zivatarok következtében kialakuló jégesőkárok voltak. 9. térkép: A káposztával ültetett területek káraránya százalékban (0-9%-ig) — forrás: 10. térkép: A jégkár által érintett káposzta ültetvények járásonként, hektárban megadva (0-3, 22ha-ig) — forrás: