Hét Kis Véletlen / Tolsztoj Kreutzer Szonáta

Friday, 09-Aug-24 01:29:39 UTC

Kritika | Gothár Péter: Hét kis véletlen 2021. január 7. 9:01 Írta: Gothár Péter: Hét kis véletlen A Hét kis véletlen ismét családi "történet", ám a sok jó ötlet és a lendületes humor ellenére ezúttal homályban marad, hogy Gothár Péter mit is akart mondani az alanyairól. Gothár Péter az egyik legellentmondásosabb megítélésű filmrendező: egyesek szerint az egyetlen mesterműve a Megáll az idő, míg mások az Ajándék ez a nap, az Idő van, a Tiszta Amerika, a Haggyállógva Vászka vagy A részleg című filmjeiért is rajonganak. Annyi bizonyos, hogy Gothár a 2002-es, hányattatott sorsú Magyar szépség óta nem készített mozifilmet, így a Hét kis véletlen megjelenése mindenképpen eseményszámba megy – várhatóan azonban az új darab hasonlóan gyorsan feledésbe merül, mint a 18 évvel ezelőtti előzmény. A színházban mindvégig aktív rendező ugyanis tavalyelőtt szexuális zaklatási botrányba keveredett, ami után gyakorlatilag eltűnt a közéletből. Emellett a koronavírus-járvány is megnehezítette a Hét kis véletlen elindulását: az őszre tervezett mozipremier helyett egyelőre csak néhány külföldi fesztiválon és egy alkalommal a Távmoziban mutatkozhatott be – a tervek szerint azonban amint lehet, moziba is kerül.

  1. Hét kis véletlen online
  2. Hét kis véletlen teljes film
  3. Hét kis véletlen teljes film videa
  4. Hét kis véletlen film
  5. Kreutzer-szonáta · Lev Tolsztoj · Könyv · Moly

Hét Kis Véletlen Online

Ezek újszerű és érvényes módon építették tovább az életművet, a Melodráma és a Paszport, pláne az Amerikai szépség kínos remake-jeként készített Magyar szépség viszont mintha máris kihullott volna a filmes emlékezet rostáján. A Gothár-filmek közös pontja a hősök elvágyódása, ami rendszerint sikertelen menekülési kísérletekben ölt formát. Ebből a szempontból a Hét kis véletlen is illik a sorba. Gertrúd, a szeretetlen házasságban élő, középkorú hősnő az újrakezdés esélyét látja meg Albánban. Kapcsolatuk ábrázolása meglehetősen ízléstelen, vagyis pont olyan, ahogy egy hetven fölötti magyar férfi elképzelheti két nő szerelmes együttlétét, meztelen locsolkodással a teraszon és ételek elrendezgetésével az intim testtájakon – Mészáros Blanka különösen rosszul jár ezzel a szereppel, Rezes Judit jobban meg tudja őrizni a méltóságát. Filmpartners Ám a romantikus viszony, illetve a kamaszfiú Albán iránti vonzalma kevésbé érdekli a rendezőt, mint a kapaszkodók nélküli, értékvesztett mindennapjaink bemutatása.

Hét Kis Véletlen Teljes Film

A tizenhat év körüli Zolika különleges kamerájával fotókból gyárt mozgóképeket, közben Albán iránti gerjedelmét igyekszik palástolni. Albán és Gertrúd ellátogatnak a lány szüleihez, akik vérre menő vitát folytatnak egy német szó kiejtéséről, majd egérmaszkot öltenek. Megjelenik Gertrúd halott édesanyjának szelleme, és elmeséli, hogyan menekült meg 1944-ben a náciktól. Az egymáshoz lazán vagy sehogyan sem kapcsolódó szituációk erős drámai csúcspont nélkül érnek véget. Gothár elkezdi, de nem fejezi be a jeleneteket, így minden pusztán kísérlet, töredék marad. Nyilvánvalóan itt keresendő a film legfontosabb művészi koncepciója: életünk nem mesélhető el hagyományos történetként, ahhoz túl sok a zaj és az inger, túl nagy a káosz, amely körülvesz bennünket. Ezt a Hét kis véletlen hangi világa is megtámogatja, amelyben egymásra rakódnak zenei rétegek, énekelt és elmondott szövegek, a család konyhájában pedig – frappáns ötlettel – azután is tovább kattog a vekker, hogy az ebéd elkészültével lecsapják.

Hét Kis Véletlen Teljes Film Videa

A Hét kis véletlen forgatókönyvét Bognár Péter, Gothár Péter és Németh Gábor jegyzik. A film operatőre Táborosi András, vágója, Szórád Máté, jelmeztervezője Tihanyi Ildikó, díszlettervezője Torma Mária. A zeneszerző Selmeczi György, a producerek Kovács Gábor és Pataki Ági, társproducer Kenesei Edina. A film november 26-ától látható a hazai mozikban a gyártó Filmpartners forgalmazásában. A film hivatalos Facebook oldalán és Instagram oldalán további érdekességek találhatók>>>

Hét Kis Véletlen Film

Az, hogy a film nem működik a realizmust elvető befogadási módon, nem önmagában probléma, hanem azért, mert a realizmus keretein belül viszont még a fentieknél is rosszabb a helyzet. Mindazt, ami a cselekmény szintjén történik a filmben, összesen két középrövid, banálisan hangzó mondattal el lehet mondani. A lélektani motivációk egész egyszerűen kimaradtak a filmből, azaz sosincs szavakkal körülírható válasz arra, hogy éppen ki mit miért csinál vagy nem csinál, még a dramaturgiailag legfontosabb részekben sem. Persze nézőként biztosan el lehetne engedni a racionalitást, és érzelmi alapon menni együtt a filmmel, de talán a fentiekből már érthető, ez miért nem megy igazán jó szívvel. Ahogy igazán jó szívvel a színészekről is nehéz írni, mert a Hét kis véletlen minden, csak nem színészbarát film: nem a színészeken múlik, hogy a végeredmény olyan, amilyen, az ő lelkiismeretes, odaadó játékuk sem tud enyhíteni azon, amin enyhíteni kéne. És mindehhez semmi köze Gothár Péter viselt dolgainak.

Gothár az elmúlt másfél évben rendre visszautasította a felkéréseket, hogy beszéljen az ügyről, a témáról nem nyilatkozik, egyetlen kurta, részben feltételes módot használó ("ha olyat tettem") közleményt adott ki, önreflexiónak, a problémával való szembenézésnek semmilyen jelét nem adta, azaz az egy konkrét ügyet leszámítva nem kívánt pozitív gesztust tenni a zaklatások elszenvedői felé. Most pedig az oly sok lehetőség közül épp a főszereplő fiatal színésznő meztelen, csak a nemi szerveknél eltakart testéről készült fotókkal hirdetik a filmet, ami művészi értelemben természetesen védhető döntés, a fentiek fényében viszont mégiscsak visszás. De még egyszer: mindennek ellenére a jó film az jó film, sőt a szerző adott esetben problémás magánéletének ismerete akár pluszdimenziókat is hozzáadhat az értelmezéshez, mint Szabó István ügynökmúltja gyakorlatilag bármelyik mesterművéhez. Szóval Gothár Péter új filmjét a legkevésbé sem a zaklatási ügy miatt nehéz dicsérni. Hanem azért, mert a film olyan, amilyen.

Segíthet a Wikipedia kibővítésében.

Kreutzer-Szonáta · Lev Tolsztoj · Könyv · Moly

Az est fináléja igazi bravúrdarab volt: Sosztakovics c-moll versenyműve zongorára és trombitára. 1933-ban keletkezett, amikor az alkotó fölött még felhőtlen volt az ég (a sztálinizmus csak később bélyegezte meg ostoba és méltatlan jelzőkkel). A kompozíció jól illusztrálja Sosztakovics szellemének sokféleségét, a jazz világát, a filmet és a színházat is érintő érdeklődését. Kreutzer-szonáta · Lev Tolsztoj · Könyv · Moly. A szokatlan hangszer-összeállítású versenymű szólistája ezúttal is Gottliebb Wallisch volt, aki megvalósította az alig elképzelhetőt: a Pilati-szvitben mutatott lendületét ellenállhatatlanná fokozta, mégis megtalálta az interpretáció középarányosát Trifonov lassúsága és Juja Wang "rohanása" között e mű előadásában. A trombitaszólamot Pálfalvi Tamás játszotta nagyvonalúan, virtuóz módon, a jeles zongorista egyenrangú partnereként. Fotók: Liszt Ferenc Kamarazenekar/Felvégi Andrea x Kapcsolódó cikkek Végletes érzelmek – Koncert a Zeneakadémián Programajánló március 17. A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Zeneakadémia 2021-ben együttműködést indított el, melynek részeként az együttes Várdai István szakmai vezetésével átadja mindazt a tudást az egyetem hallgatói számára, ami a tökéletes zenekari játékhoz kell.

#thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz.