Működési nyilvántartás megújítása Részletek Módosítás: 2021. január 06. OKFŐ - Elérhetőségek. szerda, 12:26 Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakképesítéssel rendelkezők részére A működési nyilvántartás megújítására irányuló kérelmet legkorábban a működési nyilvántartási ciklus lejáratának időpontját megelőző egy évvel, de legkésőbb a ciklus utolsó napjáig kell benyújtani. Működési nyilvántartás megújításához benyújtandó iratok: - Kérelem formanyomtatvány - Befizetést igazoló dokumentum (lásd bővebben: itt) - Magyar Orvosi Kamarai tagság vagy Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagság (lásd bővebben: itt) - Pontigazolás
Egyéb eljárástípusok - szakdolgozó Részletek Módosítás: 2022. január 04. kedd, 14:31 A MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁSBA TÖRTÉNŐ ÚJ SZAKKÉPESÍTÉS FELVÉTELE A működési nyilvántartásba történő új szakképesítésre vonatkozó felvételi kérelemnek benyújtási határideje nincs (az Ügyfél dönti el, hogy mikor kéri az eljárás megindítását). OKFŐ - Nyilvántartási és Továbbképzési Főosztály. Amennyiben szeretne működési nyilvántartási igazolványt (kártyát) az új szakképesítéséről is, abban az esetben új szakképesítés felvétele iránti kérelmet – a szükséges mellékletekkel – kell benyújtania. Működési nyilvántartásba történő új szakképesítés felvételéhez benyújtandó iratok: - Befizetést igazoló dokumentum (lásd bővebben: itt) - Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai tagság (lásd bővebben: itt) - Pontigazolás, amennyiben 8 évnél régebbi "új" szakképesítése felvételét kéri a működési nyilvántartásba A MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁS MEGHOSSZABBÍTÁSA Az egészségügyi tevékenységvégzés szüneteltetése esetén lehetőség van a működési nyilvántartás (vagyis a nyilvántartási ciklus idejének) meghosszabbítására.
A szakdolgozók működési nyilvántartásának elérhetősége Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Székhelye: 1085 Budapest, Horánszky u. 15. végzi. az alapnyilvántartási szám lekérhető az alábbi linkre kattintva! itt Nyilvántartási Főosztaly Cím: 1051 Budapest, Akadémia utca 7. Honlap: E-mail: Alapnyilvántartás Ügyfélszolgálati telefonszám: 06 1 235-7945 Ügyfélszolgálati faxszám: 06 1 235-7939 Ügyfélszolgálat helye: 1051 Bp., Akadémia utca 7. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma épületének oldalában. Ügyfélfogadás személyesen: hétfő-csütörtök: 8:30-11:15; 12:00-15:30; péntek: 8:30-11:15; 12:00-13:00 Ügyfélszolgálat telefonon: Pintér Szilvia Telefonos ügyfélszolgálat ideje: kedd, csütörtök: de. 9:00-11:00 Egészségügyi szakdolgozók Ügyfélszolgálati telefonszám: 06 1 235-79-82 Telefonos ügyfélszolgálat ideje: hétfő-csütörtök: 8:00-11:00 és 12:00 - 16:30; péntek: 8:00-11:00 és 12:00 -14:00 Működési nyilvántartás meghosszabbításához szükséges pontszerzés rendjét a 63/2011. XI. OKFŐ - Továbbképzési pontok. 29. ) NEFMI rendelete az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
A szabadon választott elméleti továbbképzési pontok száma függ a gyakorlati pontok számától. Például amennyiben 100 gyakorlati pontot (5 év munkaviszonyt) tud igazolni a továbbképzési időszakán belül, akkor elegendő 20 szabadon választott elméleti továbbképzési pontot igazolnia. 80 gyakorlati pont (4 év munkaviszony) igazolása esetén már 40 szabadon választott elméleti továbbképzési pontot, 60 gyakorlati pont (3 év munkaviszony) birtokában már 60 szabadon választott elméleti továbbképzési pontot szükséges igazolni. Enkk működési nyilvántartás megújítása. A 2018. július 1-je után teljesített elméleti továbbképzési pontokat a továbbképzést szervező a továbbképzés teljesítését követő 30-60 napon belül jelenti részünkre, így ezeket az elméleti pontokat elektronikusan nyilvántartjuk. Ezen elméleti pontok összesítését oldalon tekintheti meg. A 2018. július 1-je előtt szerzett elméleti továbbképzési pontokat, valamint a gyakorlati pontigazolásokat az Ügyfélnek szükséges eljuttatnia részünkre a működési nyilvántartás megújításakor, a kitöltött kérelem formanyomtatványhoz csatolva.
A MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁSBÓL VALÓ TÖRLÉS A működési nyilvántartásból való törlési kérelemnek benyújtási határideje nincs (az Ügyfél dönti el, hogy mikor kéri az eljárás megindítását). Működési nyilvántartásból való törlési kérelemhez benyújtandó iratok: A TÖRLÉST KÖVETŐ ÚJRAFELVÉTEL A működési nyilvántartásból való törlést követő újrafelvételi kérelemnek benyújtási határideje nincs (az Ügyfél dönti el, hogy mikor kéri az eljárás megindítását). Törlést követő újrafelvételi kérelemhez benyújtandó iratok: ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉSE Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személy a személyes adataiban és lakcímében történt változást 30 napon belül köteles az OKFŐ -nek bejelenteni. A nyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozó személyes adatait, lakcímét és egyéb elérhetőségi adatait az elektronikus kérelem formanyomtatványon: oldalon ellenőrizheti. PAPÍR ALAPÚ ADATVÁLTOZÁS BEJELENTÉS Benyújtandó iratok: Kérelem formanyomtatvány. Amennyiben az adatváltozás miatt új működési nyilvántartási igazolványt (kártya) kér az Ügyfél, akkor csak papír alapon nyújthatja be a kérelmet és ebben az esetben csatolnia kell az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumot.
– egy császári koronaherceget. A lányregénybe illő történet következő fejezete így aztán már az 1993-ban, igazi császári pompával megrendezett esküvő lett. Naruhito és Maszako esküvője Maszako félelmei nem voltak alaptalanok: a trónörökös feleségének pozíciójával járó hivatalos kötelezettségek, valamint a szinte az esküvő pillanatától kezdődő folyamatos nyomás, hogy fiúörököst szüljön, egyre inkább igénybe vette szervezetét. Japán császári család. 2001-ben megszületett várva várt gyermekük, Aiko hercegnő – a szülők és a család természetesen boldogan fogadták a hercegnőt, a közvélemény felől azonban megindult az aggodalom. Mert, bár a japán császári családban volt már precedens női uralkodóra, a trónöröklési rend előírja, hogy csak férfiágon adható tovább a hatalom. Akihitónak és Micsiko császárnénak három gyermeke született, Naruhito után öccse, Fumihito (Akisino herceg) és Szajako hercegnő. Utóbbi polgári származású férfihoz ment feleségül, ezzel pedig – szintén az udvartartás szigorú szabályainak megfelelően – hivatalosan kikerült az uralkodócsaládból.
"A világ legmagányosabb hercegnője" – a legtöbb külföldi cikk így mutatja be Aikót. Azt gondolnánk, hogy még sok az ideje, hiszen 19 éves, de ez nem igaz. Amikor idén decemberben húszesztendős lesz, Aiko hivatalosan eléri a felnőttkort, és a császári család tagjaként meg kell kezdenie hivatalos feladatait. Kategória:Japán császári család – Wikipédia. Kékvér: Ő az albán koronaherceg, akinek magyar nagymamájáról mesekönyvet írt a felesége Erdélytől Skóciáig – Károly herceg legcsodásabb otthonai Börtöntől az erdőig – Hol élnek az európai uralkodók? 12 évet várt a feleségére és áttért az egynejűségre a népszerű bhutáni király, aki nemrég lett kétgyerekes apa
Már a konzervatívabb politikusok is nyitottak voltak a párbeszédre, amikor Naruhito öccsének, Akisino hercegnek 2006-ban fia született, aki a Hiszahito herceg nevet kapta, és Naruhito, valamint apja után harmadik lett a trónörökösi sorban. A történtek azonban nagyon megviselték az akkori császár menyét és fiát. Maszako számára nem adatott meg az, ami a legtöbb édesanyának, vagyis hogy önfeledten tudjon örülni egészséges gyerekének. Több évre eltűnt a nyilvánosság elől, úgy tartják, ki sem mozdult a palotából, annyira megviselte, hogy pusztán azért mutogatnak rá ujjal az emberek, mert lánya van. Naruhito japán császár és felesége, Ovada Maszako kislányukkal Aiko hercegnővel (Fotó: The Imperial Household Agency via Getty Images) Támadások az iskolában Közben Aiko szépen cseperedett, a szülők igyekeztek védeni, több-kevesebb sikerrel. Japán Császári Háza | Ottima. Eleinte nem is a gyereket, hanem Maszakót érték a támadások, később már magát a hercegnőt pécézték ki maguknak a rosszindulatú emberek. A helyzet odáig fajult, hogy az általános iskolából három hónapra kivették a szülei, mert a többiek zaklatták.
Hiszahito érkezése azonban egy időre megnyugtatta a kedélyeket, és a kormányzat félretette a kérdés megoldását. Amikor a kormány elkezdte tárgyalni Akihito császár lemondásának lehetőségét, azzal a kérdéssel is foglalkozni kezdtek, hogyan tartható fenn az uralkodói család stabilitása a jövőt illetően. Lehetséges opcióként felmerült, hogy ne veszítse el nemesi rangját a család azon női tagja, aki közemberrel lép házasságra. Veszélyben az uralkodói vérvonal Naruhito trónra lépésével a lehetséges örökösök száma mindössze három fő, ebből pedig unokaöccse, Hiszahito herceg az egyetlen, aki tovább tudja vinni az uralkodói vérvonalat. Az utóbbi években végzett felmérések szerint, melyekben arról kérdezték a lakosságot, támogatnák-e a nők trónra kerülését, a japánok többsége pozitív választ adott. Felmerül azonban a kérdés, hogy a társadalomnál kissé konzervatívabb politika vajon komolyan fontolóra veszi-e majd a lehetőséget. Mindenesetre reményt adhat a kormány azon kijelentése, mely szerint mivel a császárság a japán nemzet alapját képezi, nagy körültekintéssel fogják a kérdést kezelni, és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megoldást találjanak a problémára.
A 19 esztendős Aiko, Tosi hercegnő Naruhito japán császár és felesége, Ovada Maszako egyetlen gyereke. Rajonganak érte a japánok, mégsem ülhet soha a trónra. A nő, akik kétszer kosarazta ki a trónörököst Maszako, mint diplomata szülők gyereke számos országban élt, és tanult, a Harvardon szerzett diplomát és négy nyelven beszél folyékonyan. Több száz pályázó közül nyert felvételt a külügyminisztériumba, ám amikor már a karrierje sínre került volna, Maszako egy rendezvényen megismerkedett Japán akkori trónörökösével, Naruhitóval. Eddig olyan romantikus történetnek tűnik az egész, ám a nő számára nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Szerette a civil életét, és nem tudta, hogyan tudna helyet állni a császár menyeként. Állítólag a koronaherceg leánykérésére kétszer is nemet mondott, mert ódzkodott attól, hogy a szabályokkal teli családban élje az életét. A herceg viszont nem adta fel. Rajongott a nőért, akinek harmadszor is megkérte a kezét, és végül az első találkozásuk utáni hetedik évben hivatalosan is összekötötték az életüket.