Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője. A sorozat kötetei: 1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Pogánylázadások és konszolidáció 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a XIII. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. Az ország három részre szakadása 1526-1606 10. Romlás és kiútkeresés 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Neoabszolutizmus és kiegyezés 1849-1867 16. A dualizmus kora 1868-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. A második világháborúban 20. Demokráciából diktatúrába 1944-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2007 24. Időrendi áttekintés
Ezt az egységet három területen a hadügy, a külügy és pénzügy (közös ügyek) és közös minisztériumok szervezeti irányítása mellett hozták létre. Gazdasági területen is megegyeztek abban, hogy közös bankot, valutát és vámterületet hoznak létre, továbbá a két ország államadósságát közösen törlesztik. Az Osztrák–Magyar Monarchia 621 538 km2-es területével Oroszország után Európa második legnagyobb méretű állama lett, több mint 50 milliós népessége pedig - amelyből 1910-ben 28 millió az Osztrák Császárság, 22 millió a Magyar Királyság területén élt - Európa harmadik legnépesebb államává tette. A dualizmus Magyarország részére viszonylag békés időszakot és fejlődési pályát eredményezett, nemzedékek számára ezek voltak a "boldog békeidők". A politikai megbékélés a gazdaságban és a társadalom átalakulásban is kedvező feltételeket teremtett. A magyar feldolgozóipar és gépipar, valamint a modern mezőgazdaság és a kereskedelem is fejlődésnek indult, hiszen a magyar termékek az Osztrák-Magyar Monarchia piacán voltak értékesíthetők, és a világpiacra is jobb feltételek mellett kerülhettek ki.
Az általános fejlődést nagyban segítette a közlekedési infrastruktúra, a vasutak ugrásszerű fejlesztése. Törvényi szabályozás szempontjából megszűntek a fejlődést akadályozó feudális viszonyok, megindult a polgári társadalom kiépülése. Létrejött egy viszonylag modern bankrendszer, tőke- és pénzpiac és közigazgatás. Jelentős előrelépés történt a szélesebb néprétegek oktatásában, a közművelődésben, a vallási szabadságjogok terén. Ebben a korszakban egyesült Buda és Pest, lett világvárossá és Európai-szintű ipari központtá Budapest székesfőváros. A jelentős eredmények mellett számos probléma is jellemezte az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországát. A fejlődés elérő ütemű volt az egyes országrészekben és társadalmi rétegekben, ennek hatására kettős társadalomszerkezet alakult ki, azaz egymás mellett létezett a modern, nagyvárosi polgárság és a feudális hagyományokat őrző jellemzően vidéki kis- és középnemesi réteg és a nagy számú, földbirtok nélküli zsellérparasztság. A jobbágyfelszabadítás után is megmaradt a porosz mintájú arisztokrata nagybirtokrendszer.
A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek. "A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket. "
A sztáranyuka még nem teljesen elégedett a külsejével, hiszen egyelőre nem örvendhet kockás hasnak, ám legújabb fotóját szemlélve bátran kijelenthetjük, hogy Dér Heni hamarosan ismét csúcsformába lendül. A tavalyi év vízválasztó volt az életében Dér Heni kisfia tavaly májusban született meg: a 35 esztendős magyar énekesnő és férje, a Konyhafőnök című műsorban megismert Bakos Gergő kitörő örömmel fogadták első közös gyermeküket, aki a Bendegúz nevet kapta híres szüleitől. Az énekesnő a sajtónak később részletekbe menően mesélt a nagy esemény pontos körülményeiről, a benne kavargó érzésekről, az anyaság csodájáról, és büszkén mutatta meg kisbabáját a nyilvánosságnak. Ahogy az lenni szokott, a fiatal előadóművész életében is komoly változásokat hozott az anyaság. Dér Heni tavaly frizurát is váltott, ugyanakkor a szülést követően ismét elkezdett dolgozni a testén annak érdekében, hogy leolvadjanak róla a felesleges kilók. 2021-ben két hónap leforgása alatt 15 kilótól szabadult meg. Tavaly ősszel aztán a 20 perc videósorozatának egyik epizódjában is felbukkant, ahol pályafutásáról, magánéletéről és az anyaságról egyaránt mesélt.
2021. máj 13. 12:16 Dér Heninél beindult a szülés a kocsiban /Fotó: Blikk/ Zsolnai Péter Bár a rendőrség közleménye csak annyit ír, egy "ismert énekesnőről" van szó, úgy tudjuk, ő nem más, mint Dér Heni. A közlése szerint Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának munkatársaitól kért segítséget egy autós csütörtökön 10 órakor a VIII. kerületben. A férfi odaszaladt a rendőrökhöz, majd jelezte nekik, hogy az autóban ülő feleségénél megindult a szülés. A rendőrök, azonnal cselekedtek: kéklámpával, szirénát használva "vezették fel" az ismert házaspárt. A rendőrök így még időben kórházba juttatták a vajúdó énekesnőt. Mint írtuk, Dér Heni kissé túlhordta a babát, a szülés nem akart megindulni, ezért mindennel próbálkozott már, még rosszindulatú kommentek olvasásával is. Dér Heni Bendegúzhoz az izgatott várakozás során már egy verset is írt. Úgy tűnt azonban, a kisfiú túl jól érzi magát édesanyja pocakjában, aki hiába próbálkozott már mindennel, nem tudta beindítani a szülést.
Erről elsőként az RTL Klub Nyerő páros című műsorában beszéltek: elárulták, hogy az énekesnőnek volt egy méhen kívüli terhessége, ami miatt életveszélyes állapotban, belső vérzéssel került kórházba. A történtek nagyon megviselték mindkettőjüket, ám szorosabbra is fűzték a kapcsolatukat, és továbbra sem adták fel a reményt, hogy közös gyermekük legyen. Az énekesnő második terhessége sem volt problémamentes, férjével ugyanis mindketten átestek a koronavírus-fertőzésen. Dér Heni akkor a második trimeszterben járt, és elmondása szerint tipikus Covid-tünetek jelentkeztek nála - izomfájdalomra, gyengeségre, ízvesztésre panaszkodott, de szerencsére kigyógyult a betegségből. Erről a Családvarázs sorozatában mesélt. A járvány az esküvőjüket is megnehezítette, családtagok nélkül, maszkban mondták ki a boldogító igent, amit az énekesnő szüleik a konyhából néztek egy képernyőn keresztül. A polgári szertartás után a pár egy egyházi esküvőt is tervez, ám Bakos Gergely szerint erre valószínűleg majd akkor kerül sor, amikor már a kisfia akkora lesz, hogy ő nyújthatja át az oltárnál a gyűrűket.