Centauri, Spiegelman Laura 2009-04-01 Újrahasznosítás Parti Nagy Lajos: Ibusár és Sárbogárdi Jolán: A test angyala 2009-04-01 Parti Nagy Lajos: Szende óravázlat 2008-07-01 Egy földikutya nézetei a világról Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A vak murmutér. Négy elemi szócikk 2008-05-01 Hol a haza? Parti Nagy Lajos: Szívlapát 2008-03-01 Az eredet eltörlése Posztmodern műfordítási eljárások a magyar költészetben: Csehy Zoltán: Hárman az ágyban (2000) valamint Catullus- variációi, Kovács András Ferenc: Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok) és Parti Nagy Lajos: Tremblay: Sógornők "A szerző Tremblay, de a mű írójaén vagyok" 2007-12-01 Keretezés és színrevitel a Paródia olvasatai Parti Nagy Lajosnál (Hal éji éneke c. versében, A test angyala c. kisregényében, Ibusár c. drámájában) 2007-12-01 A közhely színeváltozása Parti Nagy Lajos prózájáról 2007-12-01 Valakinek a tér. Valakinek az idő Parti Nagy Lajos elbeszélései filmen - Taxidermia / rendezte Pálfi György, P. N. L. novellái alapján, 2006.
(Holaha zanzák) "hezitt állok, mást nem tehetek" Egy originál haza-ötlet hiányzott péntek éjszaka. Az égbolt füstös, lomha kotlett, szállongott rím és vérszaga. "Elmentem és megyek haza", de hogy hová, az fel nem ötlött, fáradt agyam a fellaza memórián át kikönyöklött. A Duna csak folyt és Plaza, folyott le rajta kurd, török, lett, múlt és jövő híg halmaza, folyott le szerzet és öröklet, elmentem én hová haza, s a rím kedvéért negyed öt lett. * Ezernyi fajta népbe töppedt, de hetyke elmebajsza áll, láttam egy szónok ordibál: csak keze van, mit égbe lökhet, mert bár a múlt merő öröklet, miért, hogy sorsa íly fatál, s csörgőként rázva csontos öklet, azt hiszi, megdeterminál? * Ha nyelvvel és ha felesel, ha Cola Light, ha langy melasz, ha pótkávé, mit teleszel, kenyérrel nénikém tavasz, ha egyfogaddal megeszel, a nyammogásod is vigasz, ha fel-feldobott kő leszel, ha óvatlan vagy épp ravasz, és mondjuk puff, és rámesel, hazám, hazám, te Mol, te Shell, te szép aranykalászvegasz, tiéd vagyok, bármit teszel, tehozzád mindenem ragasz kodik s adyk * Mentem haza, s a haza hol van?
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ezért mondom, hogy ez a művekben ritkás időszak valójában a poétikai fordulat időszaka. Az első három kötet és az átmenet több darabja egységesnek látszik abban a tekintetben, hogy bár a beszélő nem azonos a költővel, tehát nincs szó vallomás-líráról, de a narrátor identifikációja sem történik meg. A váltás először a Szódalovaglás vége felé látszik, ahol a mind forgácsszerűbb szövegdarabok mintegy ciklust alkotnak, jelzetlenül, magán a cikluson belül, és olykor megképződik az olvasó előtt egy állandó beszélő figurája. Ezután pedig sorra következnek olyan vállalkozások, mint a Notesz, melyben József Attila fiktív öregkori verstöredékei sorakoznak, A dublini vegyszeres füzet, mely James Joyce regényalakja, Leopold Blum apjának, Virág Rudolfnak a szintén fiktív dilettanciáit közli, végül az utóbbi évek legizgalmasabb Parti vállalkozása, az Őszológiaigyakorlatok címet viselő "részlet", melynek kórházban kezelt szerzőjét "Dumpf Endré"-nek hívják, így, idézőjelben. Tehát míg korábban maga a virtuális műegész volt a beszéd vektoriránya, erre mutattak a narratíva hiányjelei, addig most már rendszeresen egy fiktív főalak áll a narratíva centrumában, akinek egyénített nyelvhasználata mintegy dramatizálja a lírai szöveget.
A Pireneusi-félszigeten is feltűntek a francia lovagok, hogy a mórok ellen harcoljanak: ezzel vette kezdetét a reconquista, a félsziget több száz évig tartó visszahódítása az iszlám világtól. Keresztesek menetoszlopai vonultak Franciaország déli tartományai felé is. A pápa áldásával nem pogányokat, hanem eretnekeket gyilkolni indultak. Véres háborúkban irtották ki őket: "Mindegyiket öljétek meg, majd az Úr megismeri övéit! " – biztatta a lovagokat a pápa követe. Európa keleti tájai felé is keresztes lovagok indultak, a Balti-tenger vidékén élő pogány szláv és balti törzsek földjei felé. A lovagok nyomában telepes parasztok tömege érkezett az elfoglalt területekre, és a néptelen vagy azzá tett földön falvak ezreit teremtették meg. A térítésben, a harcokban és a telepítésekben a német fejedelmek játszották a vezető szerepet. A keresztesek lelkesedése A keresztesek lelkesedése az első keresztes hadjárat meghirdetése után. "A zsinat befejezése után Franciaország minden részében nagy izgalom támadt.
2017. 09. 10. 10:00 Egy olyan kerek évfordulóról van szó, ami sajnos kívül esik a jelenlegi történelmi köztudaton. Mégis érdemes figyelmet fordítani arra, hogy 1217-ben mi motiválta II. András királyt, hogy Közép-Európából csak ő vezessen keresztes hadjáratot uralkodóként. A nyugati keresztesek a XI-XII. században hódítási célból vagy a keresztes államok megsegítésének szándékával indultak útnak főleg szárazföldön. A Magyar Királyság területén áthaladva töltötték fel a készleteiket, biztonságban megpihentek és néhány magyar lovag is csatlakozott hozzájuk. III. Béla magyar király, aki a bizánci udvarban nevelkedett, uralkodása alatt fogadalmat tett, hogy személyesen vezet keresztes hadjáratot a Szentföldre, és ez a fogadalma később fiára, II. Andrásra szállt. A keresztes hadjáratot II. Ince pápa hosszas előkészítés után, a IV. lateráni egyetemes zsinat után kívánta indítani; a zsinaton résztvevő magyar püspökök is feltöltődtek a keresztes gondolattal. A pápa II. Andrásra számított, hogy apja keresztes fogadalmát végrehajtja, s a magyar király ez alól nem is akart kibújni.
Az első keresztes hadjárat A zarándoklat a középkori vallásosság tartozéka volt: vezeklés a bűnökért vagy önként vállalt száműzetés, Krisztus valóságos követése. A zarándokok felkeresték a szentek tevékenységének helyszíneit, az ott található ereklyéket, mert ott hitük szerint az isteni kegyelem erősebben sugárzott. Minden keresztény legfőbb óhaja volt, hogy életében legalább egyszer elzarándokolhasson a Szentföldre. A legszentebb hely Jeruzsálem volt, ahol Krisztus élt, ahol megfeszítették, ahol a sírja is található. A gyalog, lovon, szekéren odaérkező zarándokok végigjárták a kálváriautat, fölkeresték Jézus életének színhelyeit. A Szentföldön menedékházak, kolostorok, vendégfogadók várták a megfáradt vándorokat. A zarándoklat végén megtisztulva, pálmaággal, a zarándoklat jelképével térhettek haza. A 11. században Bizánc határainál új ellenség tűnt fel: a muzulmán szeldzsuk törökök, akik sorra lerohanták a Közel-Kelet államait, elfoglalták Bagdadot, Jeruzsálemet, és ezek után "Isten Városának" megközelítése szinte lehetetlennek tűnt a keresztények számára.
Fénykép, fogalom, középkori, keresztes hadjárat Kép szerkesztő Mentés a számítógépre
Pedig utóélete is egészen kalandos: számtalan személy tanúsította, hogy látták Rahn-t 1941-ben Dél-Franciaországban, 1944-ben írásos dokumentumok vannak arról, hogy pénzt utaltak Rahn számlájára (amit Otto Rahn fel is vett), és 1967-ben újságfotón szerepelt, ahogy egy San Francisco-i kávézó teraszán kávézik – ahol még mindig 35 éves! Rahn a hívei és rajongói szerint megtalálta a Grált, sőt, talán az összes keresett tárgyat és titkot sikerült felkutatnia, de azokat nem adta át a németeknek. Tény az is, hogy Otto Rahn személye ihlethette a világhírű és sikeres akciósorozat – az Indiana Jones – főszereplőjének karakterét, de Hollywood érthető okokból ezt sosem vállalta be nyíltan. Otto Rahn személye évtizedek óta megosztja az embereket, de az is igaz, hogy nélküle egy olyan téma maradt volna feltáratlan, mely nélkül a történelem egyik nagyon fontos területe merült volna a feledésbe. Azok a kutatók, akik jelenleg is ezeket a témákat kutatják, mind-mind Otto Rahn kutatásait veszik alapul, de SS tiszt múltja miatt nem illik megnevezni, hogy a témában a kutatási eredményeket egy olyan személynek köszönhetjük, aki egy személyben annyit tett a történelemkutatás oltárára, mint addig még senki.
Szervezetlen seregeik tovább folytatták pusztításaikat Magyarországon, Könyves Kálmán magyar király hadaival vonult a sereg hordává züllött része ellen. Nagy részük így is eljutott Bizáncig, ahol csatába bocsátkoztak a szeldzsukokkal, akiktől megsemmisítő vereséget szenvedtek. A lovagsereg csak később indult útnak. A bizánci császár döbbenten szemlélte a Konstantinápolyba áramló keresztesek tömegét, tudós lánya pedig viszolygással tekintett az udvarban fogadott "frank" lovagokra, akiket mocskosnak és arcátlannak talált. Kelet és Nyugat kultúrája ekkor találkozott először nagy tömegekben. A kölcsönös ellenszenvet táplálta a nyelv, a vallás, a szokások különbözősége is. Bizáncnak kevés haszna lett a keresztesekből, mert mint kiderült, nem azért érkeztek, hogy a császárt segítsék. A keresztesek továbbvonultak Palesztina felé. 1099-ben megkezdték az áhított város, Jeruzsálem ostromát, amelyet kemény harcok után bevettek. Nem a Szentföld volt az egyetlen hely, ahol a hitetlenek ellen lehetett harcolni.