2013. október 4. 08:07 MTI Negyven évvel a jom-kippúri háború után az izraeliek azt kutatják, hogy vajon megismétlődhet-e az 1973-as meglepetésszerű támadás országuk ellen a jelenlegi forrongó Közel-Keleten. A helyi média az évfordulóra önvizsgáló cikkek, tanulmányok és dokumentumfilmek sokaságát hozta nyilvánosságra. 1973. Siklóernyővel szökött át Szíriába egy izraeli arab - Blikk. október 6-án délután kettőkor a zsidóság legszentebb ünnepén, a böjti bűnbánó nap közepén az egyiptomi és a szíriai hadsereg egyszerre indított offenzívát Izrael ellen délen a Szuezi-csatornánál és északon a Golán-fennsíknál. Az izraeli vezérkar csak öt órával korábban fedezte fel a közelgő támadást, kezdte meg a tartalékosok mozgósítását, és nem hajtott végre megelőző csapást. A késlekedés nyomán több mint 2500 izraeli katona vesztette életét, és a kudarc beárnyékolta az 1967-es hatnapos háború nyomán szerzett, Izrael legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt. Súlyos károkat okoztak a közvéleményben mind a Golán-fennsíkon vagy a Sínai-félszigeten elfogott izraeli katonákat bemutató képsorok, mind az izraeli katonai és politikai vezetők arcán tükröződő szorongás.
A Ha'apala mozgalom tevékenységben 236 Machal segített. 1939 - 1948 között a brit haditengerészet blokádot állított fel, hogy megakadályozza a zsidó bevándorlást Palesztinába. Az Aliyah Bet fedőnevű akció számtalan menekülteket szállító hajót tudott átvinni a blokádon. Az 1948 -ban kitört első arab-izraeli háborúban 3000 külföldi önkéntes harcolt a zsidók oldalán. A háború alatt összesen 119 Machal halt meg. Az egyik legismertebb Machal egy zsidó származású amerikai ezredes, Mickey Marcus volt. Ő lett később Izrael első dandártábornoka és háborús tapasztalatai sokat segítettek Jeruzsálem védelmének megszervezésében. Magyar fiatalok az izraeli hadseregben – Köves Slomó és Buzás Gergő – 2019.12.05. – Zsido.com. Izraeli Légierő [ szerkesztés] A Machal legnagyobb számú jelenléte az 1947 - 1949 között zajló függetlenségi háborúban a légierőnél volt megfigyelhető. Az alkalmazottak negyede külföldi önkéntes volt és ekkor vált a légierőn belül hivatalos nyelvvé az angol. 1949. január 7-én pár órával a teljes tűzszünet előtt négy brit Spitfire megsértette Izrael légterét a déli határnál felderítés céljából.
Ha mégis hozzám fordulnak mint tiszthez, akkor egyedi alapon döntök, attól függ, ki kér felmentést, mi alól, hányszor próbált már megúszni dolgokat stb. T: Van szex a barakkban? ZK: Elvileg kötelezõ a 18 centiméter távolság a fiúk és a lányok közt. A gyakorlatban persze, aki keresi, itt is megtalálhatja a szexet. Viszont ha elkapják, akkor a helyzettõl függõen elég komoly büntetéseket kaphat. Magyarok az izraeli hadseregben 8. Nemrég volt az újságban egy eset, amikor két fiú és egy lány a közös õrségben gruppenszexezett, és bíróság elé került. Egy ilyen bázison olyan ötezer ember él, és senki sem figyelheti állandóan a szobákat. Nagyon keményen szeparálják a nemeket, általában külön fiú- meg lányépületek vannak, és ráadásul estére itt általában hullafáradtak az emberek, úgyhogy inkább megvárják a kimenõt, és olyankorÉ T: Mikor vándorolt ki a családod, és miért? ZK: '93-ban jöttünk, 11 éves voltam. Engem nem kérdeztek, elszakítottak a rokonaimtól, a barátaimtól. Körülbelül fél év után, mikor megtanultam a nyelvet, már jobb lett.
Még sohasem volt ennyi magyar származású tagja egy izraeli kormánynak, mint most. Négyen vannak összesen, két nő és két férfi. De vajon mennyire tekinthetők ők magyaroknak? Nyilvánvalóan semennyire. Ők már ízig-vérig izraeliek, akiknek magyar nyelvtudása legfeljebb néhány, a szülőktől, de még inkább a nagyszülőktől gyerekkorban ellesett szómorzsára korlátozódik. De azért az is nyilvánvaló, hogy ha magánbeszélgetésben vagy akár egy kormányülésen Magyarországról esik szó, nekik ez az országnév többet jelent, mint a többi izraeli számára. Kepecs Ferenc összeállítása. Hogy ez javára válik-e a magyar-izraeli kapcsolatoknak? A válasz legalábbis bizonytalan. Magyarok az izraeli hadseregben 2. Hiszen olyan politikusokról van szó, akik megbuktatták azt a Benjamin Netanjahut, akit széles körben Orbán Viktor szövetségesének tekintenek, illetve azt a – Netanjahu vezette – Likudot, melyet a magyar miniszterelnök annak idején a Fidesz testvérpártjának nevezett. Persze a helyzet változhat – Magyarországon is és Izraelben is. Most azonban vegyük sorra a magyar származású izraeli minisztereket!
Schweitzer a magyar beszélgetést azonnal jelentette feletteseinek, és úgy véli, hogy az információ akkoriban "a legmagasabb helyeket is elérte". Később a történetnek folytatása is lett, amikor Móse Schweitzer szülei a nyolcvanas évek végén megismerkedtek egy frissen Izraelbe költözött, Beér-Seván letelepedett magyar családdal. A férfi Magyarországon a légierőnél szolgált, és elmondta, hogy egy barátja 1967-ben Egyiptomban egy izraeli magyar rádióssal beszélgetett. Mósét elhívták, és neki is elmesélték a régi váratlan beszélgetést, ezúttal a túlsó oldal szemszögéből. Németország azt fontolgatja, hogy Izraeltől vesz magának légvédelmi rendszert - Portfolio.hu. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Magyar gazdaság Az új juttatást a járási hivatalok állapítják meg január 15-ig, és február 5-én folyósítják először a mintegy 17 ezer család számára. 2019. 01. 03 | Szerző: MTI 2019. 03 | Szerző: MTI Rétvári Bence közölte, a kormány idén januártól – új kategóriaként – a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. Ezt az új juttatást a járási hivatalok állapítják meg január 15-ig, és február 5-én folyósítják először a mintegy 17 ezer család számára – tette hozzá. A gyod összege 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, és eléri majd az akkori minimálbér szintjét – emelte ki Rétvári Bence. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy január 1-jével minden egyéb ápolási díj összege is emelkedik; a növekedés az idén 15 százalékos, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 5-5-5 százalékos lesz, ami 30 százalékos emelkedést jelent összességében.
Az emelt ápolási díj összege 59 048, a kiemelt ápolási díj összege 70 857 Ft 2020-ban. Az ápolási díjak emelése, az otthonápolás állami elismerése régi célja minden érintettnek, azonban törekvéseiket eddig csak részben koronázta siker. 2019 januárjától új támogatási forma jelent meg az ápolási díj mellett: a kiskorúakat ápolók esetén az ápolási díjat automatikusan felváltotta a gyermekek otthongondozási díja, a bruttó 100 ezer forintos gyod. Mint ahogy azt Ungár Péter lapunknak elmondta, ez megosztotta az otthonápolókat: míg a gyermekeket ápolók esetén százezer forintot folyósít az állam, az időseket vagy nem gyermekeket otthon gondozóknál nem emelt kellő mértékben a tavalyi módosítás. "Amit a kormány az ápolási díjakra költ, az egy nevetségesen alacsony összeg a költségvetés szempontjából. 65 milliárdot költenek a MotoGP-re például – ez az összeg már tudná finanszírozni azt, hogy az időseket otthon gondozóknak a minimálbér szintjére növeljük az otthonápolási díjat" – mondta el a Mércének Ungár Péter, utalva ezzel arra a június végi hírre, miszerint a kormány 65 milliárd forinttal támogatja, hogy Hajdúsámsonban MotoGP-pálya létesüljön.
Az Ungár által most perrel elnyert háttéranyag még 2018-ban készült el, ekkor az Emmi részletesen megvizsgálta, hogy mekkora emelés milyen többletterheket jelentene a költségvetés számára. A kikért adatokból kiderül, hogy a mintegy ötvenezer támogatott közül 17 ezren gyermeküket gondozzák otthon, ők 2019 elejétől gyodot, további 33 ezer ember számára pedig ápolási díjat folyósít a kormány. Az Emmi részletesen megvizsgálta a lehetséges emelések több formáját: megállapították, hogy az ápolási díj egységesen a gyod szintjére, bruttó 100 ezer forintra emelése is mindössze 11, 5 milliárd forintos többletet jelentene a költségvetésben szereplő, erre a célra elkülönített 9, 2 milliárd forinton felül. A dokumentumokból kiderül, hogy amennyiben az ápolási díjat a 2018-as minimálbér szintjére, havi bruttó 138 ezer forintra emelték volna, valamint megszüntették volna a sávos rendszert (alap, emelt és kiemelt ápolási díj), az is mindössze 19, 4 milliárd forint többletet jelentett volna a költségvetés szempontjából.
2021. január elsejével ismét emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), mondta el egy közösségi oldalára feltöltött videóban Novák Katalin családügyi miniszter. Novák Katalin emlékeztetett, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozók korábban az ápolási díjat kaphatták meg, melynek összege akkor 33 ezer forint körül volt. A kormány 2019-ben vezette be a GYOD-ot, akkor százezer forintra, a korábbi összeg háromszorosára emelve azon szülők ellátását, akik beteg gyermekeiket ápolják otthon. Az ellátásról szóló kormányrendelet rögzítette, hogy a díjat 2022-ig folyamatosan emelik úgy, hogy egy év múlva elérje az akkori minimálbér összegét. Ezt a szintet három lépésben fogja elérni a GYOD: 2020 elején is emelkedett, és most 2021 elején is emelkedni fog, a jövő évre megállapított minimálbér 88 százaléka lesz az összege. A miniszter videójában kifejtette azt is, hogy a GYOD-ban részesülő családok is jogosultak a családtámogatásokra, például a januártól igényelhető otthonfelújítási támogatásra is, illetve hogy ezen családok esetében nem számít a gyermekek kora, hiszen értelemszerűen a gondozásra szoruló gyermekek állapotát nem a betöltött életévük határozza meg.
Ez azonban a hatásvizsgálatban megjelenő legnagyobb összeg – egy másik tervezet szerint amennyiben csak az emelt és a kiemelt ápolási díjra jogosultak kaptak volna 138 ezer forintot, az ápolási díj alapösszege pedig 110 400 forint lett volna havonta, az 16, 8 milliárd többletforrást igényelt volna. A nettó minimálbér szintjére növelés a sávos rendszer megszüntetése esetén 11, 9 milliárd, annak meghagyásával (az alapösszeg alacsonyabb) pedig 10 milliárd forint plusz forrást igényelt volna a költségvetésben. Az ügy előzménye, hogy tavaly nyáron Ungár módosító indítványt nyújtott be az ápolási díjak átalakítására: azt akarta elérni, hogy az ápolási díj mértéke is a gyoddal azonos szintre, legalább havi százezer forintra nőjön. Ezt a kormánypártok nem szavazták meg, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy nehéz kiszűrni a visszaéléseket, valamint az emelésnek nincsenek meg a feltételei a költségvetésben. A felülvizsgálati rendszer valóban problémás, azonban nem kifejezetten a visszaélések miatt.
A gyod egyetlen nagyobb hiányossága, hogy nem terjed ki minden tartós ápolást igénylő gyermekre, így többek közt nem jár a Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegséggel élő gyerekek után. Emelkedik a gyod, a többi marad 2022. január 1-jétől az alapösszeg az aktuális minimálbér összegére emelkedik, ami időszerű és nagy segítség a sérült vagy beteg gyermeküket nevelő családok számára. A megalázóan alacsony alapösszeg emelése - minden érintett számára, függetlenül attól, hogy gyermeket vagy idős, beteg hozzátartozót gondoz valaki - egyelőre várat magára, az LMP erre vonatkozó kezdeményezését az országgyűlési többség indoklás nélkül elutasította. A cikk az ajánló után folytatódik Ki számít jogilag hozzátartozónak? A hozzátartozó hivatalosan lehet a házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, továbbá az örökbe fogadó, mostoha-, illetve nevelőszülő és a testvér, valamint az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére és a testvér házastársa is.