József Attila Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik. Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. Holt vidék józsef attila elemzés. 1932. jan. Írd meg a véleményed József Attila HOLT VIDÉK című verséről!
Forrása valószínűleg a lengyel Paprocki volt és célja egy mesterséges cseh-hun eredetmonda létrehozása lehetett. Az első lehetőség, hogy ezen mondák a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos címerei esetében. A második lehetőségnél figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a nyugat-európai (angol, francia, német stb. ) heraldikai hagyományban Magyarország címerében a vágott mezőt/pajzsot még ma is Magyarország régi címerének nevezik (pl. en: Hungary ancient), a kettős keresztes mezőt/pajzsot pedig Magyarország új címerének hívják (en: Hungary modern). Ez arra a történeti hagyományra mehet vissza, hogy a régi nyugati történetírásban megkülönböztették egymástól a régi (keleti, szkítiai) és az új (pannóniai azaz Kárpát-medencei) Magyarországot. Holt vidék józsef attila. Viterbói Gottfried Világkróniká jában (1185) a De regibus Gothorum című fejezetben egy korábbi forrásra hivatkozva azt írja, hogy " két magyar királyság van: egy régi Meótisz mocsarainak vidékén [az Azovi-tengernél], Ázsia és Európa határán, és egy másik, majdnem új uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek Új-Magyarországak nevezik. "
A kétféle (régi és új) Magyarország megkülönböztetésének heraldikai visszahatása lehet tehát Magyarország régi és új címere is. A másik lehetőség pedig az, hogy a vágott jelkép/zászló (mely a preheraldikus korban Szent István király egyik pénzén is látható) már a honfoglalás előtt is létezett (amit a nyugati heroldok/heroldikusok is tudhattak) és azt valóban Árpád népe hozta magával a Kárpát-medencébe, miként azt egyes nem hivatalos történetbúvárok is vélik. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901. [1] 265. ↑ Közli Zernicky - Szeliga: Die polnische Stammwappen. Hamburg 1904. ↑ Ernyei József: A lengyel heraldika magyar vonatkozású mondái. Holt vidék józsef attica.fr. Ethnographia 1905. 126. ↑ Ezt így magyarázza: "Végül még megjegyzendő, hogy királyaink és a velük egy vérből való "Scythus"-nemzetségek címerében a három folyót jelentő sáv nem Elba, Biela és Eger folyó, mert ez téves újabb magyarázat, hanem Duna, Tisza és Szávának emléke, melyek a közös ősatya, Zoard vezér területén voltak. "
Mára ez a szemlélet természetesen megváltozott, az autó büdös, nagy helyet foglal, túl sok van belőle, ezért új technológiákkal fog válaszolni ember. Ma egyébként rendkívül sok eszköz áll rendelkezésünkre – autó, vonat, busz, repülő, helikopter, metró, mozgólépcső stb. -, és a kérdés inkább az, hogy mikor melyiket milyen mértékben használjuk. „Kutatási témáim a döntéshozókat is befolyásolják” - Ludovika.hu. Rab Árpád fontosnak nevezte azt is, hogy az emberi viselkedést össze lehet hangolni a közösségi közlekedéssel, és erőteljesen terjed a világban az a szemlélet, hogy a városlakókat jutalmazni érdemes. Hazánkban is van ilyen kezdeményezés, például a biciklihasználat jutalmazása. Ezek olyan "puha" eszközök – mondta -, amelyekkel egy önkormányzat befolyásolhatja az ott élők viselkedését, és ennek mérhető hatása is van, hiszen ha 20 százalékkal többen használnak kerékpárt, az kimutatható pénzben is. "Olyan szituációkat kell teremteni, amelyek win-win helyzetet eredményeznek, azaz mindenki nyer, mindenki jól jár. " Az ösztönzés, az önkéntes vállalás hatékonyabb, mint a szabályozás – jegyezte meg.
Egy nagyvárosi gimnáziumba például a környező falvakból is, s ennek az összeszervezése nehéz, hiszen tartani kell egy időablakot: az első diákot nem lehet egy órával korábban felvenni, hogy idejében érjenek el az utolsóhoz. "Mindazonáltal több helyen lehetne szervezni iskolabuszt, de ennek a kultúrája nálunk még nem terjedt el" – fűzte hozzá. A jövőkutató kitért az okosváros témájára is, és mint mondta, Magyarországon fókuszban van a kérdés, nagyon sokat dolgoznak ezen a szakemberek és a kormány is, a körforgásos gazdaságtól az energia területéig bezárólag. Vannak pályázatok okosvárosfejlesztésekre, viszont vannak olyan fejlesztések is, amelyek ugyan nem ebbe a kategóriába tartoznak, de annak számítanak. Az okosváros nagyon tág fogalom – emlékeztetett Rab Árpád -, magában foglalja az okos embereket, az energiagazdálkodást, a közlekedést, a szenzorokat, az adatvagyongazdálkodást, és ezért is nagyon jó, hogy hazánkban ekkora figyelem irányul rá. A JÖVŐKUTATÓ RAB ÁRPÁD // Előzetes - YouTube. A pilotprojektek nagyon szépek, ugyanakkor csak bizonyos városméret fölött térül meg – hívta fel a figyelmet.
Ha több tudományterület összekapcsolásával a nagy hatású trendeket pontosan sikerül azonosítani, akkor ez a jelen megértéséhez, és a következő évtized várható jelenségeinek felvázolásához is elvezet. Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ Amikor 1999-ben befejezte bölcsész tanulmányait, Rab Árpád az interneten rátalált az Információs Társadalom és Trendkutató Központra (ITTK). Besétált, az intézetvezető Z. Karvalics László kikérdezte, felvette. Itt aztán minden munkatárs gyorsan, nagyon sokat tanult. Egyrészt azért, mert Z. Karvalics nagyon széleskörű gondolkodást várt el, másrészt azért, mert a BME Információs Társadalom Kutatóintézete nem kapott pénzt az egyetemtől alapkutatásra, így maguknak kellett ezt előteremteniük. Ez nagyon gyorsan kirángatta az ifjú kutatókat a köldöknézős, fióknak írogató tudomány világából. Z. Ez lesz Magyarországon harminc év múlva - Blikk. Karvalicstól tanulta meg az üzleti szemléletet, azt, hogy csak azt lehet kutatni, ami olyan értéket teremt, amiért valaki hajlandó fizetni. Ebben az intézetben tanulták meg "spinoffosítani", kipörgetni a tudást az üzleti életbe.
Jövőkutató: az 5G nélkül az emberiség elfelejtheti a jólétet A Huawei szerint 2030-ban már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak a mobilhálózatok Megjelent: 2020. november 30. hétfő A vállalat szerint 2030-ban a mobilhálózatok már 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak, 2035-re pedig az 5G-által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4, 6 százalékát adja. Rab Árpád infokommunikációs társadalom és jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, hogy az ötödik generációs mobilhálózati technológia nemcsak lehetőség, gazdasági szükségszerűség is, az életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája. Ezidáig világszerte több mint 120 kereskedelmi 5G-hálózatot indítottak el, 70 százalékuk a Huawei Technologies hálózati megoldásain is működik (Az európai 5G-hálózatok több mint fele használja a vállalat hálózati eszközeit). Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott.
Az információs társadalom egyre komolyabb környezeteinket fejleszti: előbb a kommunikáció, a média és a szórakozás világát, ám ma már az üzlet, az oktatás, a közlekedés, az egészségügy, a kormányzás stb. szintén digitális platformon zajlik. "Ezen rendszerek összetettsége és sebességigénye elképzelhetetlen az 5G nélkül. Életszínvonalunk megtartásának és fejlesztésének alapvető infrastruktúrája" – hívta fel a figyelmet a technológia jelentőségére a kutató. Az életünk egyre szervesebb részévé váló 5G-technológia legújabb ipari, egészségügyi és társadalmi alkalmazási területeit egy virtuális kínai látogatás keretében mutatta be a Huawei Technologies Hungary Budapesten. Az 5G nagy sávszélessége és alacsony késleltetése például új távlatokat nyit meg számos iparágban és szektorban, köztük az orvoslásban is. A távoli egészségügyi konzultáció, az elsősegélynyújtás, a műtéti útmutatás, de akár az operáció is megoldható úgy, hogy az orvos nem tartózkodik a helyszínen. Getty Images Idén januárban a Fujian Unicom, a Huawei, a Fujian Meng Chao Hepatobiliaris Kórház és a Suzhou Kangduo robot közösen hajtották végre az első állaton elvégzett májműtétet 50 kilométer távolságból.
Az 5G lehetővé teszi a bányagépek, például a kotrógépek táv- és automatikus vezérlését akár 1000 km távolságból is drasztikusan lecsökkentve ezzel az emberi sérülések veszélyét. Jelenleg egy központi állomás, több mint 30 autóból álló gépjárműpark, három kotrógép és egy fúró dolgozik a bányában. Minden kotrógéphez és fúróberendezéshez három kamera tartozik, ami élőben, HD minőségben közvetíti a képet és a hangot az operátoroknak. Szórakozás 4K-ban és 8K-ban Dél-Korea világelső az 5G elterjesztésében és a felhasználók számában. Mindössze 69 nap alatt egymillió felhasználót kapcsoltak rá az 5G-re, ehhez a 4G korszakában még 150 nap kellett. Jelenleg a kiterjesztett- és a virtuális valóság, valamint a sport adja az 5G-szolgáltatások legnagyobb részét. A gyors terjedésben nagy szerepe van a kiváló minőségű 5G-hálózat mellett a felhasználók számára rendelkezésre álló számtalan remek tartalomnak is. Az 5G sikeresen alkalmazható alternatíva 4K-s TV adások helyettesítésére, továbbá képes száloptikás kábel minőségben 8K felbontású tartalmakat továbbítani szórakoztató, vagy sporteseményekről.
Az 5G-technológia elképesztő üzleti jelentőségét mutatja, hogy kiépítése háromszor gyorsabban zajlik, mint a korábbi mobilhálózatok esetében: csak az elmúlt egy évben majdnem 100 különböző 5G végfelhasználói eszközt fejlesztettek ki, ugyanez a 3G és a 4G esetében több mint három évig tartott. Csak a Huawei Technologies az elmúlt évtizedben 4 milliárd dollárt invesztált az 5G-be, a világon benyújtott 5G-szabadalmak ötöde kötődik a vállalathoz. Az ötödik generációs mobilhálózati technológia messze túlmutat ugyanis a mobilkommunikáción és alapvetően változtathatja meg a gazdasági ágazatok szinte minden szegmensét a következő évtizedben. A Huawei előrejelzése szerint 2030-ben a mobilhálózatok – a jelenlegi 1, 3 milliárd sokszorosát – több mint 100 milliárd kapcsolatot bonyolítanak majd, melynek legnagyobb részét az 5G adja, egyre inkább elmosva a fizikai és virtuális világ közötti kapcsolatot. 2035-re az 5G-által hajtott digitális gazdaság 12, 3 billió dollárt (angolul 12, 3 trillion USD) tesz ki, ezzel a világ GDP-jének 4, 6%-át adja majd.