A vasútvonal Győrben az Osztrák Államvasút-társaság állomásához csatlakozott. A szárnyvonal felépítménye 32, 5 kg/fm tömegű vassínekből épült. Jelentős műtárgy, egy-egy 21 m hosszú faszerkezetű híd, a Marcal folyón és annak mellékágán épült. Forgalom [ szerkesztés] A vonalon ütemes menetrend szerint kétóránként közlekedek személyvonatok Celldömölk felé. Korábban Budapest - Győr - Celldömölk - Szombathely irányú gyorsvonatok is közlekedtek a vonalon, de most már csak vasárnaponként egy irányban (Szombathely-Budapest) közlekednek. A 2019–2020-as menetrendváltástól Győr és Balatonszentgyörgy között InterRégió vonatok is közlekednek kétóránként. Budapest debrecen vonat menetrend. Ez a 2020–2021-as menetrendváltástól a Helikon InterRégió nevet viseli, valamint az útvonala Kaposvárig hosszabbodott. Járművek [ szerkesztés] A személyvonatokat többnyire Bzmot motorvonatok, valamint MÁV M41 -es mozdonyok által vontatott vonatok továbbítják. 2019 nyarától a személyvonatokon két darab felújított, a GYSEV -től bérelt Jenbacher motorvonat is közlekedik.
Különösen akkor, ha a lehetőséget, hogy előre lefoglalni, repülő München lehet határozottan olcsó. Virail Vonatokidők Magyarország Vonatok Budapest - München
kerületi Menetrendek
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. ) A márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is. Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. Jókai mór a cigánybáró. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájácskeméten 1842–44 között jogot tanult.
Találkozott Jókaival, aki Szaffi című novelláját ajánlotta fel erre a célra. Strauss magával vitte a művet, lefordíttatta németre, és Ignaz Schnitzert, az ügyes színházi szakembert bízta meg a librettó elkészítésével. Strauss azonban más irányú elfoglaltságai miatt azonnal nem tudott foglalkozni vele, és csak nem sokkal a premier előtt fejezte be. Az operettet 1885. október 24-én mutatták be Bécsben, a Theater an der Wienben, és nagy sikert hozott, egymás után 87 előadást ért meg. Jókai Mór: A cigánybáró (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu. Még Strauss életében 140 színházban mutatták be, köztük – pár hónappal az ősbemutató után – a pesti Népszínházban is. Az operett szereplői [ szerkesztés] Szereplő Hangfekvés Barinkay Sándor, a cigánybáró tenor Szaffi, Czipra nevelt lánya szoprán Czipra, cigányasszony alt Zsupán Kálmán, sertéskereskedő bariton Arzéna, Zsupán lánya Carnero gróf, császári biztos Gábor diák Ottokár Hirnök Kancellár Zsiga, zsupán szolgája Suszter Cigányok, parasztok, katonák Történik: A 18. században, a török kiüzése után. Helyszín: Barinkay birtoka és Bécs Cselekmény [ szerkesztés] Első felvonás [ szerkesztés] Barinkay a száműzetéséből hazatér Magyarországra, hogy visszaszerezze birtokát.
Előzmények A török megszállás idején a délvidéki Barinkay-családnak hatalmas vagyonra sikerült szert tennie a basákkal kialakított jó viszonynak köszönhetően. Amikor azonban a törököt Magyarországról kiűzték, Barinkay Gáspárnak is menekülnie kellett. A földesúr a kincset elrejtette a birtokán, majd elbujdosott. A birtokot elkobozta a császár, Barinkay felesége is elmenekült, és egyedül nevelte kisfiukat, Sándort a Balkánon. Jókai mór cigánybáró és szaffi. Teltek-múltak az évek, Mária Terézia idején a száműzötteknek közkegyelmet hirdettek; az elkobzott birtokokat az örökösöknek visszaadták. Az ifjú Barinkay Sándor, aki a nagyvilágot járta és cirkuszi mutatványosként igyekezett boldogulni, egy szép napon arra virradt, hogy ő a temesi Bánságban egy 16000 holdas birtoknak az ura, amibe csak bele kell ülnie. I. felvonás Barinkay Sándort Carnero gróf császári tanácsos, a bécsi Erkölcsvédelmi Bizottság harmadik alelnöke kíséri birtokára, melyet a császárnő kegyéből ünnepélyesen visszaszolgáltat neki. Az uradalom helyén azonban csak egy mocsár áll, a romos Barinkay-kastélyban a dúsgazdag disznókereskedő, Zsupán és lánya, Arzéna terpeszkedik, a híres kincsnek pedig nyoma veszett.