Tulajdonos: Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Cím: 1086. Bp. VIII., Fiumei út 16 Tel. : 06 1 323-5231, 06 1 323-5203, 06 1 323-5229 Fax: 06 1 323-5105 Felvételi iroda: Tel. : 06 1 323-5126 Tel. /Fax: 06 1 323-5183 Ügyintézés időtartama: A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján. Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7. 30-tól 15. 30 óráig, hétfőn: 7. 30-tól 17. 00-óráig Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére: A temetőbe gépkocsival be lehet hajtani, azonban kerékpárral a sírkert egész területén tilos közlekedni. Története: A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését.
Kezdőlap › Érdekes › A Fiumei (Kerepesi) úti temető térképe és híres sírjai A nemzeti sírkert hivatalos oldala nem túl használható egy séta megtervezéséhez, de nincs minden veszve. A közelmúltban egy távolabbi rokon sírját próbáltam megtalálni a Kerepesi úti temetőben. (Az újabb nevén Fiumei úti sírkert, 2016 óta Nemzeti Örökség Intézete kezelésében van). A sírt nem találtam ugyan meg, viszont alaposan rácsodálkoztam a helyre, egyrészt a spiritualitása, másrészt a történelmi és művészettörténeti vonatkozások miatt. A temetőben napokat lehetne tölteni, bolyongani a jól ismert nevek és a legkülönbözőbb stílusú síremlékek között. Sajnos a sírkert honlapja egyelőre korlátozottan használható. A bejáratnál van ugyan egy információs pavilon, ahol számítógépes adatbázisok és különböző információs anyagok találhatók, de a tapasztalat azt mondatja velünk, jobb előre eltervezni a sétánkat, mint helyben rögtönözni. Katt a képre a nagyításhoz! Az előre tervezéshez segítséget nyújthat a mellékelt névsor és térkép, amelyet az információs pultnál találtunk.
Szintén igazi építészeti remekmű Ganz Ábrahám mauzóleuma. A síremléket az özvegy felkérésére Ybl Miklós tervezte. A sírépítmény tetejére a második világháború után a Szent István-bazilika tetőborításának kicsinyített másaként állították helyre, később eredeti formájára építették vissza. A sírkertben a fal menti síremlékek őrzik a legnagyobb egybefüggő területen a 19. századi formájukat, a legrégebbi síremlékek között találjuk például Vörösmarty Mihály sírhelyét, aki az egyik első ide temetett neves személy volt. De láthatók itt öntöttvas mauzóleumok is, például Gozsdu Manó sírboltja. A klasszikus anyagokon túl a modern megoldások is fellelhetők, erre példa Bethlen István síremléke. Az egykori miniszterelnök jelképes sírját 2001-ben avatták fel. Az itt elhantolt urna tartalma Bethlen feltételezett oroszországi tömegsírjából származik. Az Almási Balázs tervezte modern síremlék nem a méretével, hanem anyaghasználatával és kompozíciójával teremt méltó összképet. A fekete gránittömb mögött egy nagyméretű matt üveglap áll, amely napsütéses időben begyűjti a napsugarakat és ezzel erős kontrasztot képez az előtte álló sötét sírkővel.
Hódolnak előtte egyházi és királyi méltóságok éppúgy, mint közrendű emberek. A feltámadt Krisztus a Nap, a táj az időtlenség. " Érdekes adalék: az alkotó unokája bejelentette, a család megtalálta a mozaik vázlatát. Értelmezve: ".. a jelképes Kalotaszeg, lent az élet forrása, két géniusszal (a hit őrzőivel). Balra a három királyok, jobbra a három Mária. " került ábrázolásra. A Szecessziós Magazin ajánlott "játéka", kattintással megjeleníthető a terv ábráján a megvalósult részlet: Források: Bérces Mária Klára
A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos küsz témájú kategóriát. A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj. [1] Nagy elterjedési területen Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul és Magyarországon is őshonos. Gazdasági jelentősége nincs a ragadozó halak táplálékhala. A környezeti változásokra érzékeny így a vízlépcsők megépítése és a folyószabályozásokat követően vált sebezhetővé a faj. Előfordulása [ szerkesztés] A sujtásos küsz a tiszta, oxigéndús, gyors folyású vizeket kedveli. Elterjedési területe a Pireneusoktól és az Alpoktól északra terül el, a franciaországi Loire, Szajna, Somme és Rhône folyóktól, illetve a németországi Rajna és Duna folyóktól egészen az Urálig. Magas per érték film. Magyarországon védett fajként főleg a hegyi patakokban sebes folyású folyókban lehet találkozni vele országszerte. Hiányzik Dánia és Észak-Európa területéről.
Amennyiben ismételt vérnyomásméréssel (legalább 1 hetes különbségű, 3 különböző időpontban mért értékek alapján) magas vérnyomást állapítunk meg, azt kezelni kell. A magas vérnyomásnak az esetek 90-95%-ában nincs kimutatható szervi oka, és ilyenkor magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Viszonylag ritkán van a magas vérnyomásnak kimutatható szervi oka, (vesebetegség, belső elválasztású mirigyek – mellékvese, pajzsmirigy stb. Mikor magas a vérnyomás?. – betegsége, érbetegség stb. ), ilyenkor az ok megszűntetésével megszűntethető, vagy jelentősen csökkenthető a magas vérnyomás.