Tetejét megszórjuk 1 kk. liszttel, folpackkal letakarjuk (hogy meg ne kérgesedjen a tészta teteje), és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük. 2. Közben megmossuk a nektarint, szárazra töröljük. A babapiskótákat vastagabb nejlontacskóba tesszük, és nyújtófával vagy húsverővel finom morzsává törjük. 3. Az öntethez simára keverjük a túrót, a tejfölt, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a sót, a pudingport, egyenként a tojásokat, végül a reszelt citromhéjat. Diós kocka lajos mari 2. 4. A mélyebb, zománcos sütőtepsit "megpöttyözzük" margarinnal (hogy jól tapadjon rá a papír), kibéleljük sütőpapírral. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon tepsi nagyságúra nyújtjuk, feltekerjük a nyújtófára, a tepsibe fektetjük, széleit felmagasítjuk, és megszórjuk a babapiskótamorzsával. 5. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra (légkeverés 170 °C). A nektarinszemeket félbevágjuk, kimagozzuk, vékony gerezdekre szeljük, majd a tésztára terítjük, és egyenletesen bevonjuk a túrókrémmel. 6. Középső bordamagasságon 1 órán át (légkeveréssel 35-40 percig) sütjük (tűpróba!
A tojásokat kettéválasztjuk. A tojásfehérjéket 1 nagy csipet sóval, majd 150 g apránként beleszórt cukorral tömör-fényes habbá verjük. A vajat/margarint habosra keverjük a maradék 150 g cukorral, egyenként beledolgozzuk a tojássárgákat, a langyos csokoládét, a liszttel felváltva a tojáshabot, majd a rumot, végül a szóróliszttel együtt a mazsolát és a cukrozott citrushéjakat. 3. A masszát a tepsibe simítjuk úgy, hogy középen vékonyabb legyen, mint a széleken (így kevésbé púposodik fel sülés közben). Középső bordamagasságon 45-50 percig sütjük (tűpróba! ), hagyjuk kihűlni. 4. A mandulát tepsibe szórjuk, és az amúgy is meleg sütőben, kétszer-háromszor megrázogatva-kevergetve világosdrappra pirítjuk. Diós kocka lajos mari 3. Azonnal tálcára csúsztatjuk (a forró tepsiben továbbpirulnak és megégnek! ), hagyjuk kihűlni. 5. A sárgabaracklekvárt felforrósítjuk, fém szitakanálban áttörjük. A tészta tetejét megszórjuk fátolnyi liszttel, sütőpapírt terítünk a tetejére, rászorítunk egy nagyobb deszkát/vágólapot, és határozott mozdulattal megfordítjuk.
A reszelt túrós. Egy újabb sütemény a múltból. Rendes vidéki háziasszonyok remeke:) Ma már csak az süt ilyet, aki nem akar mindenáron öt perc alatt végezni, nagyon olcsón, cseppet sem hizlalós édességet gyártani. Tegye fel a kezét, aki még is. Hiába igyekszem, nem tudok visszaemlékezni arra, hol és mikor ettem először ilyet. Arra viszont emlékszem, hogy mennyire felnéztem minden "nénire", aki ilyesmit rakott az asztalra. A süteményezés nekem olyan varázslatos dolognak tűnt. Linzer tészta. A kalóriát pedig akkortájt a kutya sem számolgatta. "Süttem egy kis tésztát, e". (Zene füleimnek. ) "Egyé te jány egy kis édesset, mer' elfogycz mán. " (Háhhá). Soha nem kértem el recepteket. Eszembe se jutott, hogy lesz az úgy, hogy én leszek az, aki "süttem". Aztán egyszer csak, úgy jó tíz évvel ezelőtt lapozgatom a Nők Lapját, és mit látnak szemeim: a kakaós - túrós kockát, Lajos Mari főzős rovatában. Az eredeti recept azóta kissé átalakult, úgyhogy ha kérdezik, én is úgy mondom, ahogy a rendes házasszonyok: "na én azt úgy rakom, hogy... ".
Belépés Ezt a receptet eddig 4 ember jelölte meg kedvencének. Elküldöm a receptet ismerősömnek
A Budavári Palotát szintén vörös dekorációkkal díszítették, és az épület kupoláján elhelyezett koronát a francia forradalom vörös frígiai sapkájával takarták le. A Gellérthegyen Szent Gellért szobrát sárga és vörös színű oszlop fedte be; a mögötte álló oszlopsort is vörös textil díszítette. Átalakították a millenniumi emlékművet is: Árpád szobrára és az oszlopra, amelyen Gábriel arkangyal szobra áll, hatalmas vörös emelvényt és egy abból kiemelkedő vörös obeliszket építettek rá, szintén drapériával takarták le az emlékmű két negyedkörívét is. A nemzet nagyjainak szobrait városszerte ácsolatok és vörös drapériák fedték el. Budapest vörös rongyokba öltözött. A Tanácsköztársaság nem csak jelképekkel harcolt a nemzeti gondolat ellen, üldözött és gyilkolt mindenkit, aki nem értett egyet az idegen eszmével. A megtorlások nem maradtak ideológiai megalapozás nélkül, amit főképp Szamuely Tibor és Lukács György népbiztosok végeztek. Az a Lukács, aki a mai baloldal panteonjának kiemelt alakja, akinek a szobráért a jelenlegi főpolgármester pártja, a Párbeszéd aláírásgyűjtést kezdett.
Mögötte Soós tábornok, akit szintén lelkes örömmel köszönt a közönség. A polgármester föllép az emelvényre, s amikor lecsitul a mámoros éljenriadalom, emelt hangon, nekipirult arccal kezdi üdvözlő beszédét: (…) Íme, itt üdvözölhetlek titeket. Hadd zengené bele hangom mindnyájatok szívét a mi boldogságunk, hogy végre itt vagytok, vérünkből való vér, akik Budapest lakosságának nyugalmát, zavartalan munkálkodását, boldogulását, békés megértését vagytok hivatva biztosítani. (…) Balsorstól megtépázott, ezer bajtól megalázott, fájdalmas sebektől vérző várost találtok itt, mely mártíromi szenvedéseket volt kénytelen elviselni. Budapest november 16 mai. De a szebb jövőnek a reményét nem adták fel és nem adjuk fel soha! Hiszen él magyar, áll Buda még! És mi hűségesen villogó, bizalommal tekintő fiatal szemeitekből új színekben látjuk kibontakozni Magyarországnak, Budapestnek jövendőjét. (…) Az üdvözlőbeszédet több ízben megszakította a tömeg lelkes éljenzése és tapsa. A beszéd végén Horthy fővezér tisztelgett, majd érces hangon a következő szavakkal válaszolt: (…) Tetemre hívom itt, a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött.
Koltay Gábor dokumentumfilmje sokáig titokban tartott érzéseket és gondolatokat tesz közkincsé, cáfolja generációk egész sorába sulykolt tévhiteket, szándékos hazugságokat. A huszadik század legutolsó rendszerváltása óta eltelt több mint másfél évtized is mintha konzerválná azt a szellemi zavarodottságot, amelynek következtében a nemzet nehezen tud újjászerveződni, hiszen csak a múltját ismerő, öntudatos, szilárd erkölcsiségű közösség képes érdekeit érvényesíteni és egyenrangú partnerként részt venni a világpolitikai folyamatokban. Erdély.ma | 1919. november 16. – Horthy Miklós bevonult Budapestre. A Horthy korszakról évtizedekig csak elítélően lehetett beszélni, miközben 1920 utáni sikeres nemzetépítés tanulságai mai, megváltozott politikai-társadalmi körülményeink között is aktuálisak. A film a Kormányzó életét és a két világháború közötti Magyarország történéseit mutatja be az események koronatanúi, a Horthy-család tagjai, a Kormányzó menye, özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony és a Kormányzó unokája, ifj. Horthy István segítségével.
"Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. " (Horthy Miklós, 1919. november 16. ) 1919. november 16-án vonult be Budapestre az általa szervezett Nemzeti Hadsereg élén Horthy Miklós, a kommünt felváltó magyar konzervatív rendszer erős embere. Az admirális érkezése egy új, negyedszázados korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma – kormányzói minőségben – éppen maga Horthy lett.