írta Nikodémus ForgerOn korábban itt írt a filmről. Terrence Malick láthatóan nem sieti el: egyrészt a nagyjátékfilmes debütálása óta eltelt harmincnyolc évben mindössze hatszor forgatott, másrészt mozijai amúgy sem észvesztő tempójukról híresek. A filozófus-rendezőnek is aposztrofált alkotó mozgóképek segítségével elmélkedett már szeretetről, kilátástalanságról, háborúról és új világról, idei 2011-es filmje, Az élet fája azonban minden eddigin túltesz. A filmezés legnagyobb vívmányát – miszerint konkrét kép és cselekmény igyekezzen megjeleníteni elvont gondolatokat – mások végcélnak tekintik, s ha elérik, elégedetten dől hátra alkotó, néző és kritikus egyaránt. Malick ambiciózus filmje azonban innen indul: a kamerával felállított filozófiai tézistől. Épp ezért nehéz körülírni szavakkal, miről is szól Az élet fája, még akkor is, ha maga a rendező szolgál nekünk mankóval. Mindjárt kettővel is: a mottóval és a kezdőmonológgal. Előbbi Jób zaklatott történetébe kalauzol minket, amikor a szenvedélyes vita egy pontján Isten számon kéri Jóbon, miért helyezi magát Őfölé.
A rendező művei szándékosan ellenállnak a kizárólagos értelmezési kísérleteknek: hosszú-hosszú oldalakon át lehet őket elemezni, és közben újabb és újabb ellentmondásokba fogunk botlani. Valaki művészieskedőnek mondaná a filmet, pedig csak arról van szó, hogy ahhoz, hogy működjön, az átlagosnál nyitottabb hozzáállással kell beülni a moziba. Én például előzetesen idegenkedtem az univerzumtól meg a dinoszauruszoktól, és sajnáltam, hogy Malicknak már a történelem sem elégséges keret. Aztán győzött a varázslat: olyan ritka állapotba kerültem, aminek előhívására csak nagyon kevés általam látott film volt képes. Ilyen Tarkovszkijtól a Tükör, vagy éppen Malicktól Az őrület határán. De ahhoz, hogy el lehessen dönteni, Az élet fája van-e olyan nagyszerű és időtálló, mint a két említett film, még többször meg kell nézni.
Maga a történet elfolyik kezeink között – ha volt is egyáltalán –, hogy átadja helyét a szabad asszociációk áramlásának, melyet természetesen Malick irányít, ám olyan szerteágazóak a lehetséges kapcsolódások, hogy képtelenség mindről egyértelműen beszámolni. Az élet tágas fájának ág-bogai között járunk. Az ősképekig leásó film központi szimbóluma ez, melyhez csatlakozik a természet ritmikusságának és a civilizáció széttöredezettségének ellentéte, valamint a rendületlenül zúgó óceán méltóságteljes hullámzása, mely az ősbenyomás időiségének élményét jelképezi. A rendező ezzel a technikával a tapasztalás határvidékein járva egy gyermek felnövésének utastársaivá avat minket. Az 50-es évekbeli kisvárosi család feje, az Atya ( Brad Pitt érzékeny alakításában) a korlátozó, szabálykijelölő, jutalmazó és büntető szeretet példája, az Anya ( Jessica Chastain – színésztől ritkán érzékelhető erős jelenléttel a vásznon) pedig a feltétel nélküli, ám az erőszakkal szemben védtelen szereteté. E két bója közt hajózva növekednek a gyerekek, kik közül a legidősebbel, Jackkel ( Hunter McCracken illúziókeltő játékában) kötünk közelebbi ismeretséget.
A történet pofon egyszerű: egy férfi (Sean Penn), testvére halálának évfordulóján visszaemlékszik gyerekkorára, melyet egy texasi kertvárosban élt át két testvérével, túlzottan engedékeny anyjával (Jessica Chastain) és szigorú apjával (Brad Pitt). A fiúban hamar kialakult egyfajta ifjonti dac; apjával nem tudott kijönni, anyját megbántotta, angyalian jó testvérét pedig más módon gyötörte. Azt a testvért, aki sosem volt rossz, és aki egyaránt megfelelt anyja és apja elvárásainak – és aki tizenkilenc évesen életét vesztette. Ennek a tragédiának az emléke indítja el azt a gondolatfolyamot, ami megidézi a férfiban a jóbi kérdést: Miért engedi Isten, hogy a jó emberekkel rossz dolgok történjenek? Az emlékképek felidézik a gyerekkort, melybe belekeverednek a világmindenség kialakulásának képei. Ahogy Isten Jóbnak, úgy Terrence Malick is megmutatja a nézőnek az univerzumot, ami a semmiből jött létre. És bár a film a Jób könyvéből vett idézettel nyit ("Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem?
Ez a kettősség, és közvetlenség is vezet a későbbiek során Jack kitöréséhez. Az anya észreveszi Jack változását, de nem tesz, vagy nem akar ellenne tenni. O'Brien családi modellje megremeg, végül bekövetkezik a tetőpont, amikor Jack besokall, kifakad és az apja ellen fordul. Az apa ekkor döbben rá, hogy mekkora hibát követett el. Jack múltbéli utazása véget ér, s mi szemtanúi lehettünk hogyan éli át gyermekkora meghatározó eseményeit. A befejezésének értelmezését Malick szintén ránk bízza. Újra a jelen víziójában találjuk magunkat, ahol Jack átlép egy kapun, s megértést nyer. Egyfajta beteljesedés szemtanúi lehetünk, amikor Jack találkozik gyermekkori családjával és önmagával. Végül ugyanazzal a misztikus megjelenéssel zárul a film, mint amivel kezdődik. Nincs konkrét idősík, vagy kronológiai sorrend, Malick ide-oda ugrál az időben, így a néző rá van kényszerítve, hogy magában helyére tegye a látottakat, de emellett nagy szabadságot ad a szubjektív élményeknek, és elgondolkodtat. A több mint két órás játékidőben, mintha félrevezető elemeket rejtett volna el a rendező (medencés jelenet, pisztoly).
Világhírű külföldi sztárvendégek a Maratonon - 2019. szeptember 4-11. A Magyar Nemzeti Filmalap által szervezett 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kier, Johanna ter Steege és Magda Vásáryová. Az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton idei egyik díszvendége a világhírű francia filmsztár, Pierre Richard. Az 1934-ben született Pierre Richard kabarészínészként indult, filmszínészként 34 éves korában mutatkozott be a Boldog Alexandre (1968) című filmben. A világhírt a Magas szőke férfi felemás cipőben (1972) című film hozta meg számára. Később a színészet mellett rendezőként is alkotott. Egyik legemlékezetesebb filmjének, a Félénk vagyok, de hódítani akarok (1978) című vígjátéknak egyszemélyben volt nem csak rendezője, de főszereplője is. A nyolcvanas években olyan nagysikerű filmekben tűnt fel, mint a Balfácán (1981) és a Balekok (1983). A kilencvenes évek nagysikerű filmjei az Álmodni mindig lehet (1991) és a Fejjel a falnak (1997), legutóbb pedig 2017-ben A magas ősz férfi társat keres című alkotásban láthattuk.
2021. augusztus 26. A Nemzeti Filmintézet több nagyszabású eseménnyel is ünnepli az idén 120 éves magyar filmet. Idén nyáron életre hívták a Magyar Mozgókép Fesztivált, a Ludwig Múzeumban 2021. november közepéig látható a magyar filmtörténet nagyszabású áttekintése, a Nagylátószög című kiállítás, szeptember 21-én este az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig a 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitógálán is a jubileumot ünneplik. A gálán levetítik – az 1896-os Lumière-filmekből összeállított válogatásban - az első Magyarországon készített filmfelvételeket; az első magyar film, A táncz, születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült kultikus némafilmjének, Az aranyember -nek a digitálisan restaurált (2K) változatát, a Farkas Bence zeneszerzésével és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában * készült zenei kísérettel. Törőcsik Mari (Fotó: Farkas Tamás) A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit.
A programsorozat vendége lesz Michael Nyman filmzeneszerző; Pierre Richard, a francia vígjátékok sztárja; Udo Kier német származású amerikai színész; valamint Magda Vásáryova színésznő, akit Jirí Menzel Sörgyári capricció jának szereplője. Szabó István Édes Emma, Drága Böbe című filmje a Filmarchívum és a Filmlabor által restaurált változatának bemutatójára Budapestre érkezik a film főszereplője, Johanna Ter Steege is. A fesztivál vetítéssorozattal emlékezik meg az év elején elhunyt magyar producerről, Andy Vajnáról is. Az filmmaratont nemzetközi filmszakmai előadások, workshopok, mesterkurzusok, zenés programok, dokumentumfilm vetítések és plakátkiállítás kísérik. (forrás:) kép forrás: Facebook/Budapesti Klasszikus Film Maraton
21 magyar klasszikust mutatnak be a Budapesti Klasszikus Film Maratonon Több mint 100 filmklasszikust, köztük 21 frissen restaurált, egészestés magyar alkotást mutat be a nagyközönségnek a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapesti Klasszikus Film Maratonon. A Bazilika előtt ingyenes szabadtéri vetítésen lesz látható Jankovics Marcell Fehérlófia című rajzfilmje és az első magyar rockopera, az István, a király filmváltozata.
Réz András az Oscarról: Kicsit fárasztó, kicsit rohadtul unalmas, két évük lett volna valami újat kitalálni Réz András meg volt győződve arról, hogy a pandémia két nehéz éve után friss, izgalmas, fiatalokat is megszólító Oscar-gálát láthatunk. Szerinte sajnos nem így történt. Ha nem lettek volna a gálán botrányos vagy vicces pillanatok, 48 óra elteltével már arra sem emlékeznénk, hogy mi történt – véli. Ami számára a legfájóbb, hogy már a díjátadó után s Úgy tűnik, megvan a Deadpool 3. első visszatérője Ryan Reynolds mellett Sokáig csend és hullaszag honolt a Deadpool 3. körül, de az utóbbi időszakban beindultak a film körül a dolgok, főleg azt követően, hogy megtalálták a rendezőt Shawn Levy személyében. A mi utcánk – Budapestre érkezik Köles Ferenc díjazott monodrámája A MOST FESZT 2021 szakmai zsűrije a legjobb monodráma díjjal jutalmazta a produkciót, 2022-ben pedig elnyerte a Made in Pécs – az év művészeti eseménye díjat is az előadás. Budapesten április 13-án 19 órától látható a Szkéné Színházban Tar Sándor A mi utcánk című művének adaptációja Köles Ferenc előadásában.
Mindannyian markáns hangú, erős, egyéni látásmóddal rendelkező művészek, filmjeik az egyetemes filmtörténet klasszikusai. A filmmaraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén. A nagy hagyományú magyar operatőri "iskola" alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Magyar szem válogatás. A szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot. A Magyarok Hollywoodban válogatás Hollywood gazdag magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakás t, a László Miklós műve alapján készült Saroküzlet et, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lenni t, Joe Pasternak Örök Éva című vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulá t és természetesen Kertész Mihály klasszikusát, a Casablancá t. Lugosi Béla a Drakula című filmben A Nyitott archívumok programja izgalmas betekintés a filmgyűjtemények munkájába.