Ha nem alszunk eleget, egész nap fáradtnak, kómásnak érezhetjük magunkat, és hosszútávon akár komoly betegségek kialakuláshoz is vezethet a kialvatlanság. Ahogy a túl kevés, úgy a túl sok alvás is problémás lehet, az egészségünk is rámehet, ha rendszeresen az ágyban töltjük a napot. Mennyit kellene aludnunk? Az emberek alvásigénye más és más, de a szakértők 7-9 órában határozzák meg egy egészséges felnőtt alvásszükségletét. Ami ennél több vagy kevesebb, az már a sok, illetve a kevés kategóriába esik. Alkalmanként persze előfordulhat, hogy egy keményebb, stresszesebb időszak után több pihenésre van szükségünk, de ha sokszor érezzük magunkat álmosnak, kialvatlannak, akkor vélhetően valami probléma húzódik meg a háttérben. Milyen betegségeket okozhat? A túl sok alvás betegségek jelenlétére is utalhat, főleg akkor, ha hirtelen jelentkezik, a korábbi életformánkra nem volt jellemző. De a nagy alvásigény nem csak meglevő betegségeket fedhet fel, hanem okozhat is jó párat: azok, akik hosszabb távon választják a túl sok alvást, 34%-kal nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek.
Hat órára mindenképp szükséged lesz, egy kutatás szerint azonban még a krónikus alváshiánynál is komolyabb problémát jelent az, ha átesel a ló túloldalára és túl sokat alszol. Egy szívműtétekre specializálódott athéni intézet 11 korábbi kutatás eredményeit összefoglaló analízise alapján úgy tűnik, nem csak azok vannak bajban, akik hat óránál kevesebbet alszanak: akik túlzásba esnek, azaz 9 óránál többet átlagolnak, szintén sokat kockáztatnak. Az IfLScience szerint többek között a koszorúér-betegség és az agyvérzések kockázatát is megnöveli az alváshiány. Az alváshiány is rizikófaktor Évente 17, 7 millióan halnak egyébként bele a szív- és érrendszeri betegségek valamelyikébe. A legjelentősebb és legismertebb kockázati tényezők, azaz a dohányzás, az egészségtelen étrend, a rendszeres testmozgás hiánya és a túl sok só mellett az alváshiányról is régóta tudjuk, hogy növeli a szívbetegségek kialakulásának esélyét. A szívednek sem jó előjel, ha reggelente menekülnél a vekker elől Shutterstock Csipkerózsika elég rosszul áll Egyelőre nem egyértelmű, pontosan miért és hogyan befolyásolják mindezt az alvásproblémák, a nemrég prezentált, közel 1 millió ember egészségügyi adatai alapján összeállított tanulmány szerint azonban elég egyértelmű a helyzet: a 6 óránál kevesebbet átlagolók esetében 11 százalékkal, a 9 óránál is többet szendergő felnőttek esetében pedig 32 százalékkal nő meg a kockázata annak, hogy a következő 9 év alatt valamilyen szívbetegséggel diagnosztizálják őket.
Mit vizsgálunk?
Ennek eldöntése már a gyermekét ápoló és megfigyelő szülő kompetenciája. Mindazonáltal fontos, hogy közösségbe csak a társaira nem fertőző gyermek menjen vissza. A COVID-19 járvány kapcsán, amelyik gyermeknek az alábbiak közül akárcsak 1 tünet fennáll, orvossal történő egyeztetés alapján 10 napig otthoni elkülönítés szükséges: - láz, - köhögés, - nehézlégzés, - hirtelen kezdetű szaglásvesztés, - ízérzés zavara vagy hiánya. Gyermekorvosok - Infostart.hu. Ezen esetekben a COVID-19 tesztelés elrendelése is orvosi feladat. Emellett az orvosi konzultáció alapján egyéb, kevésbé specifikus tünetek alapján is dönthet úgy a gyermekorvos, hogy 10 napig el kell különíteni, azaz otthon kell maradni. Ezen szabályok be nem tartása hatósági intézkedést vonhat maga után. Az elkülönítés egyenlő a hatósági karanténnal, azaz a gyermek nem hagyhatja el otthonát. Elkülönítés megszüntetésének szabályai A 10 nap a tünetek kezdetétől számít, legalább 3 napja láztalannak kell lennie a gyermeknek és teljes légúti tünetmentesség is feltétele a közösségbe való visszatéréshez.
A szervezet a hétvégén tartotta szakmai konferenciáját Siófokon.
Ezért a HGYE javasolja a 12-18 év közötti korosztály oltását, különös tekintettel a Covid-fertőzés szempontjából rizikócsoportokba tartozókra akik külföldi utazáson, nemzetközi tömegrendezvényeken vesznek részt hozzátartozójuk külföldön dolgozik rizikócsoportba tartozó hozzátartozóval élnek együtt nem estek át Covid-19 fertőzésen. A fokozott fertőzőképességű Delta variáns már számos európai országban jelen van és a legnagyobb fenyegetést az oltatlanok számára jelenti. A mRNS oltás hatékonysága kiváló a fiatal korosztályban, a variánsok ellen is véd és a járvány őszi fellángolásának rizikója lényegesen meghaladja az oltás esetlegesen előforduló kockázatait – közölte az egyesület. Betegség után mikor mehet vissza a gyerek a.... Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A szakember hozzátette: jelenleg is tesztelnek vakcinákat a 12–15 éves korosztály, valamint csecsemők körében, amint ezek zöld utat kapnak, meg kell kezdeni a gyerekek oltását is. Annál is inkább, mert a lakosság mintegy 20 százalékát teszik ki, és a nyájimmunitáshoz az oltásuk elengedhetetlen. Szlavik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szerdán, az InfoRádió Aréna című műsorában ugyancsak azt mondta: a veszélyeztetett gyereknek javasolt az oltás. "Abban szinte biztos vagyok, hogy a rizikócsoportba tartozó gyermekeket érdemes lesz beoltani, azonban általánosságban a gyerekek oltásával kapcsolatban még meg kell várni azokat a tapasztalatokat, amiket Izraelben és az Egyesült Államokban szereznek" – fogalmazott. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, ha az egészségügyi hatóságok úgy döntenek, május végéig a 16–18 év közöttiek is megkaphatják az oltást, tekintve, hogy a jelenlegi tervek szerint május végéig rendelkezésre fog állni mintegy 8 millió első oltás, de 7 milliónál biztosan több.