FILMKRITIKA – Becsomagolhatod akár öt tonna fan service-be, egy rossz film akkor is rossz film marad. Ezt tapasztaltuk ismét meg A Kaptár – Raccoon City visszavár című szigorúan ZS-kategóriás "alkotás" nézése közben, mely során komolyan visszasírtuk a jobbféle Paul W. S. Anderson és Milla Jovovich-féle filmeket. A népszerű műfajok franchise-ai sosem halnak meg igazán; mindig készen állnak arra, hogy mutálódott, modernizált formában feltámadjanak a sírból. Ez a helyzet a Capcom zombis videojátékainak adaptációival is. Hat játékfilm után, amelyeknek Milla Jovovich volt a főszereplője (a legtöbbször Paul W. Anderson, a férje rendezésével), A Kaptár – Raccoon City visszavár című filmmel a halottak ismét feltámadnak a filmvásznon. A kaptár: raccoon city visszavár videa. Milla tehát már sehol, viszont a készítők azzal kecsegtették a rajongókat, hogy ez az új film az interaktív forrásanyag leghűségesebb adaptációjára törekszik. Sajnos, attól még, hogy Johannes Roberts író-rendező rengeteg fan service-szel próbál kedveskedni a rajongóknak, a koherens cselekmény és a valódi félelemkeltés és ijesztgetés úgy hiányzik belőle, mint zombiból az értelem.
Ha ehhez hozzávesszük az ócska CGI-effekteket, akkor sajnos ez a Resident Evil-film is halott. Fiatalkori traumák A Capcom-sorozat első két címének karaktereit és helyszíneit ötvöző "Resident Evil: Welcome to Raccoon City" egy visszatekintéssel nyit, amely a testvérek, Claire és Chris Redfield fiatalkori élményeit mutatja be egy árvaházban, amelyet az Umbrella Corporation, egy gonosz Big Pharma konglomerátum vezet, amely uralja a középnyugati Raccoon City nevű kisvárost. Ez a prológus Roberts meséjének hátralévő részében időnként visszatér, és fontos szerepe van benne egy gonosz tudósnak, William Birkinnek (Neal McDonough) bemutatásának, egy jövőbeli deus ex machina létrehozásának, valamint Claire traumatikus megpróbáltatásaira való utalásoknak, amelyek egyébként sohasem magyaráznak meg semmit kellőképpen. A kaptár: Raccoon City visszavár – HD MOZI. Ez a fajta hanyagság jellemző a filmre, például akkor is, amikor a felnőtt Chris-t (Robbie Amell) állandóan reménytelen őrjöngő zombiáradatba sodorja, hogy aztán olcsó vágásokkal varázslatos módon megszabadítsa a veszélytől.
A magyar forced felirat bekapcsolása ajánlott Az Umbrella Corporation nevű gyógyszergyártó óriásvállalat központja valaha élettel teli, pezsgő város volt. Racoon City ma elhagyott, néptelen romvidék. A kaptár raccoon city visszavár. A felszínen. De lenn a mélyben készülődik valami, ami erősebb és gonoszabb mindannál, amit a gyár eddig a világra szabadított. És ha elindul, az a már így is sokat szenvedett föld lakóinak végét jelentheti. De van néhány túlélő, aki nem hajlandó olcsón adni a bőrét. És azt sejtik, hogy ha bejutnak az Umbrella föld alatti központjába, és rátalálnak a cég néhány féltve őrzött, az elszabadult fertőzéssel kapcsolatos titkára, akkor eséllyel szállnak szembe a gonosszal.
Az első két Resident Evilt kavarjuk össze, ez lesz belőle A játékosok hamar felismerik, hogy Roberts két szálon futó narratívája a "Resident Evil" (Chris küldetése) és a "Resident Evil 2" (Claire szála) kombinációja. Sugár Mozi. Rengeteg egyéb apróság van elszórva, hogy a die-hard rajongók kedvében járjanak, például az indítás a kamionsofőrrel és a hamburgerrel, egy Tyrant megjelenése, földalatti laboratóriumok és titkos átjárók, amelyekhez rejtvények megoldásával lehet hozzáférni, valamint a lassan mozgó zombik, amelyek hirtelen rontanak rá a leendő áldozatokra. A felszínes hitelesség azonban nem tudja ellensúlyozni az idegtépő feszültség hiányát – amit a játékos a Capcom játékokban bőségesen megtapasztalt. Roberts jump scare-jei amatőrök, és ami még rosszabb, ő és Maxime Alexandre operatőr csak egyetlen idegtépő látványt varázsolnak elő: egy kisgyerek és egy anya látványát, akiknek ugyanaz a hátborzongatóan üres tekintetük és gyorsan ritkuló hajuk van. Még maguk az élőhalottak is unalmas bandákban randalíroznak, összekent, vénás arccal, tátott szájjal és sok-sok hörgés és üvöltés közepette.
Tanulmányait a Dokuz Eylül Egyetem Képzőművészeti Karának Előadóművészeti és Vizuális Művészeti Tanszékén, Színházi Tanszéken, Drámai Írás Tanszéken végezte. Összesen 13 könyve van. A filmben hallunk idézeteket. Annyira szép, finom, fennkölt igaz mondatok hangzanak el, szinte pátoszi hangulatot teremtve, amely sok ember életére jellemző. Aznap este találkoztam a rémisztő vadállattal mely egy ember lelkében lakik, ráadásul rögtön a családom kebelében. Láttam, ahogy a szemük duzzad a gyűlölettől, és ahogy a vénáik vért pumpálnak az adrenalintól megfeszült izmokba. Először hallottam a kiabálásukat, de sajnos nem utoljára. Sok mindent láttam ezután is, az ember hozzászokik, ahogy cseperedik. Lehet, hogy éppen ezt akarták a felnőttek, hozzászoktatják a gyerekeket. Ezentúl akárhányszor hallottam embereket veszekedni, sírni vagy kiabálni, mindig eszembe jutott az az első alkalom, amikor odahaza találkoztam a vadállattal. Talán ezért furdal azóta is a lelkiismeret a záródó ajtó zajától. (Az idő sodrásában – 5. rész) A sorozat 1967-ben játszódik, és az Akarsu család történetét mutatja be.
Ali Akarsu a család pátriárkája, és tengerészként egy hajó kapitányaként dolgozik. Felesége Cemile, négy gyermekük van. Berrin (joghallgató a İstanbuli Egyetem), Aylin és Mete, akik középiskolás diákok, valamint az 5 éves fia, Osman. Ali az egyik út során kezd viszonyt egy holland Caroline nevű nővel, ami az Akarsu család felbomlásához vezet. Amikor Caroline hívatlanul jön Törökországba, Cemile leszúrja és börtönbe kerül. Facebook csoport is alakult Az idő sodrásában címmel, ahol megtalálhatóak az aktuális részek. Sok kiváló színésszel találkozunk a sorozatban: Erkan Petekkaya, Ayça Bingöl, Wilma Elles, Yıldız Çağrı Atiksoy, Aras Bulut İynemli, Farah Zeynep Abdullah, Emir Berke Zincidi, Meral Çetinkaya. A sorozatban nagyon a szívünkhöz nő Mete, aki felismerve a benne lévő jellemvonásokat, amely apját jellemzi, változtat személyiségén. Nagyon sok segítséget kap a tanárnőjétől, aki felismeri a fiúban rejlő tehetséget és méltóságot. Az átélt szenvedések finomítják a jellemét. Nem csak odaadó testvér, apjának megbocsátó fia, de olyan ember is, akiben igaz szeretet, önfeláldozás is van.
Aras Bulut İynemli formája meg alakját nagyon intenzíven. Isztambulban született 1990. augusztus 25-én. Az isztambuli Műszaki Egyetem repülőmérnöki szakán tanult. 2010-től vált ismertté a Mehmet Ada Öztekin rendezte Öyle Bir Geçer Zaman ki című televíziós sorozatban történő szereplésével. 2013-tól Bajazid herceget alakítja a Szulejmán című televíziós sorozatban. Facebook oldala Egy interjú a színésszel Sok megpróbáltatásban van része a családtagoknak. De minél inkább haladunk előre a történetben, egyre jobban úgy érezzük, hogy a végén minden a helyére kerül. A sok szenvedés után elnyerik a megérdemelt boldogságot. Az utolsó részeknél számos olyan jelenet van, amikor az ember szeméből kicsordul a könny. A sok szenvedés az Akarsu családot nemcsak bátorrá, de erőssé is teszi. A szeretet a reménységük. "A rabszolga inkább gyűlöli a szabad lelkű szolgát, mint a saját gazdáját. Így sokkal biztonságosabb ehhez nincs szükség erős jellemre. Ráadásul még meg is jutalmazza őt a gazdája. Ha erről van szó, meglepően hamar összeállnak. "