Az anya rendszeresen forgatja és nyalogatja a petéket, hogy ki ne száradjanak, vagy nehogy elgombásodjanak. Az 5-6 hét múlva kikelő lárvákat is őrzi a támadók ellen. A fülbemászók kifejléssel fejlődnek, azaz a lárvák hasonlítanak a kifejlett egyedekhez, de a szárnyaik és ivarszerveik hiányoznak. Az imágó állapot mintegy 4 vedlés után következik be, de a fiatal fülbemászók már az első vedlés után önellátóak – bár a családok rendszerint az első telelésig együtt maradnak. A közönséges fülbemászó mindenevő, de elsősorban más ízeltlábúakkal – főleg levéltetvekkel, hernyókkal és petékkel – táplálkozik. Alkalomadtán puha növényi részeket is fogyaszt. A nappalt többnyire rejtőzködve tölti valamilyen repedésben, üregben vagy az avar között. Kedveli a magas páratartalmat. Éjszaka kiváló látására és érzékeny, fonálszerű csápjaira hagyatkozik a vadászat során. Rokon fajok Szerkesztés Magyarországi fajok még a kis fülbemászó (Labidura minor), a parti fülbemászó (Labidura riparia), a szmirnai fülbemászó (Forficula smyrnensis) és az erdei fülbemászó (Anechura bipunctata).
A nappalt a természetben lehullott falevelek, fakérgek alatt töltik, de az ember által épített környezetben is megtalálja a számára megfelelő alvóhelyeket, például régóta földön heverő tárgyak alatt. Annak ellenére, hogy képes repülni, szinte sosem figyelhető meg a levegőben (Günther et al, 1970). Búvóhelyein társas életet él (Brehm, 2000). Táplálékszerzéskor nem szorítkozik csupán a talajra, hanem magasan felmászik a bokrokra, fákra is. A rend ( Dermaptera) tagjaihoz hasonlóan a közönséges fülbemászó is mindenevő. Táplálékai lehetnek például szirmok, porzók, bibék, gyümölcsök, algák, mohák, gombák, de legyengült, vagy elpusztult rovarokat is elfogyaszt (Günther et al, 1970). Ősszel a lárvák és a kifejlett állatok is visszahúzódnak téli szállásukra, általában 5-15 cm mély földalatti lyukakba, amelyeket rendszerint maguk ássák ki. Ha a páratartalom megfelelő a számukra (70-90%) akkor, ilyen körülmények között több hónapot is képesek átvészelni a hideg időben (Günther et al, 1970). A fülbemászóknak sok ellensége van, például ragadozó rovarok, madarak, pókok, de egyes légyfajok is veszélyesek lehetnek rájuk.
A potrohon bűzhólyagok találhatók. A karbolszagú, folyékony váladék ellenségeik távoltartására szolgál, és ezt veszély esetén 50-100 mm távolságra is ki tudják lövellni. Gyakorlati jelentősége a közönséges fülbemászónak van, amely nevét arról a hiedelemről kapta, hogy az ember fülébe mászik. Biológia A közönséges fülbemászó 10-15 mm hosszú, rozsdabarna színű, fényes felületű. Potroha végén két hatalmas fogószerű toldalékot visel. A nőstény petéit tavasszal egy csomóban a földbe vájt lakócsövekbe rakja, azokat rendszeres időközökben megforgatja és végignyalogatja, hogy a gombásodástól és a kiszáradástól megóvja. Fejlett ivadékgondozására jellemző, hogy lárváit, mint tyúk a csibéit gondozza, féltve őrzi azokat minden támadó, vagy betolakodó ellen. Elsősorban szabadban él, általában a 3-18 °C közötti hőmérsékletű és a 70-90% relatív páratartalmú helyeken szaporodhat el. Rejtett életmódot folytat, a nappalt rendszerint csoportosan rejtekhelyén (talajrepedésekben, avar és kéreg alatt, kövek és nedves rongy között) tölti, alkonyatkor felélénkül, és éjszaka jár táplálék után.
A fülcimpák a rovarok "(Insecta) " osztályába tartozó rovarok. Körülbelül 2000 egyedi fajt tartalmaz, amelyek 12 családra terjednek ki, a fülcimpák a rovarok kisebb csoportjai közé tartoznak. Ezek ismertek a nagy cerci—csipesz-szerű fogóikról, amelyek a hasukból kinyúlnak. félelmetes megjelenésük ellenére a fülcimpák általában nem agresszívek, sem csípés, sem harapás. Az idő nagy részében a füldugók megelégszenek azzal, hogy elrejtőznek a sötét, zárt térben, és megtartják magukat., A cerci-vel éles csípést képesek előidézni, ha fenyegetik, de még a legnagyobb fajoknál is, a csipet nem mérgező, ritkán elég erős ahhoz, hogy megtörje a bőrt. sok mítosz veszi körül a füldugókat, amelyek eltúlozzák agressziójukat, és tévesen ábrázolják viselkedésüket. A városi legendákkal ellentétben a füldugók nem másznak be az emberek fülébe, nem ásják be az agyukat, és nem raknak tojást., Abban a rendkívül ritka esetben, amikor egy füldugó valóban megbotlik az emberi fülbe, általában csak elmennek, és nem maradnak sokáig.
2021. márc 13. 13:40 #Pfizer-vakcina #mellékhatás Pfizer vakcina Fotó: Northfoto Most minden kiderült. A Pfizer vakcina volt az első kifejlesztett Covid19 elleni vakcina, ami az USA-ban és az EU-ban is hivatalos hatósági engedélyt, így zöld utat kapott a használathoz. Ilyen mellékhatásai vannak a Pfizer-vakcinának a fiataloknál | 24.hu. Pfizer/BioNTech vakcina sem élő, sem elölt formában nem tartalmaz koronavírust, sőt vírusfehérjék sincsenek benne, mindössze 30 mikrogrammnyi, tüskefehérjét kódoló mRNS található meg benne lipidburokba csomagolva, a vakcina 95%-os hatékonyságú védelmet nyújt a Covid-19-cel szemben - írja a nuus. Kinek adható a Pfizer/BioNtech vakcina? Az összes többi vakcina, 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer ami 16 éves kortól beadható. Azon személyek is olthatók a vakcinával, akiknél 3 hónapon túli igazolt SARSCoV-2 fertőzés szerepel. Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció. Várandósság alatt az oltás nem ajánlott. Milyen esetben és kinek nem adható ez a vakcina?
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 12. 10:19 Áttörést hozhat a koronavírus elleni küzdelemben a Pfizer vakcinája / Fotó: MTI-AP-Paul Sancya Kezdődhetnek a tömeges oltások az Egyesült Államokban is, de mire számíthat az, aki beoltatja magát a Pfizer vakcinájával? Mint a Blikk is megírta, az Egyesült Királyság után az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal is 95 százalékos hatékonyságúnak minősítette a Pfizer koronavírus elleni vakcináját, amelyet 16 éven felülieknek adhatnak be. Az első mintegy 2, 9 millió dózissal főleg egészségügyi dolgozókat és idősotthonok lakóit fogják beoltani. ( A legfrissebb hírek itt) A Pécsi Tudományegyetem kutatói a Facebook-ra posztolták új eredményeiket a Pfizer-vakcina mellékhatásaival kapcsolatban. Összefoglalójuk szerint a klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720-an vakcinakészítményt, míg 21 728-an placebót kapott. A vakcina izomba történő beadásra készült, és az első dózist követően 21 nappal adták be a másodikat.
Norvégiában harminc idős, súlyos betegnél mellékhatások jelentkeztek a vakcina beadását követően, közülük tizenhárman meghaltak. További tizenhat halálesetet is vizsgálnak. A veszélyeztettek korhatárát 75 évre csökkentették. A norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást - jelentette a Bloomberg hírügynökség. A norvég gyógyszerengedélyezési hivatal pénteki közlése szerint vannak kockázatai az oltásnak a 80 évnél idősebbeknél. Bár nem beszéltek konkrétan a Pfizer-BioNTech-vakcináról, az országban egyelőre csak ezzel oltanak. A BioNTech egyik épülete a németországi Marburgban. EPA/RONALD WITTEK Sigurd Hortemo, a hivatal egyik főorvosa arról számolt be, hogy nagyjából harminc, 80 évesnél idősebb, súlyos betegnél mellékhatások jelentkeztek a vakcina beadását követően, közülük tizenhárman meg is haltak.