GRÓSZ és Társai Kereskedelmi, Ügynöki és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) GRÓSZ és Társai Kereskedelmi, Ügynöki és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság (Kft. ) Adószám 11430102204 Cégjegyzékszám 04 09 004095 Teljes név Rövidített név GRÓSZ és Társai Kft. Ország Magyarország Település Békéscsaba Cím 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Web cím Fő tevékenység 4673. Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem Alapítás dátuma 1996. 01. 10 Jegyzett tőke 12 850 000 HUF Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2020. 12. 31 Nettó árbevétel 1 527 739 010 Nettó árbevétel EUR-ban 4 184 096 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 03.
GRÓSZ és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) GRÓSZ és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Magyarországon bejegyzett Betéti társaság (Bt. ) Adószám 20090993202 Cégjegyzékszám 02 06 064734 Teljes név Rövidített név GRÓSZ és Társai Bt. Ország Magyarország Település Pécs Cím 7627 Pécs, Wass Albert út 100/1. Fő tevékenység 2511. Fémszerkezet gyártása Alapítás dátuma 1995. 08. 15 Jegyzett tőke 300 000 HUF Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2017. 12. 31 Nettó árbevétel 8 664 000 Nettó árbevétel EUR-ban 27 936 Utolsó létszám adat dátuma 2022. 03.
A jól átlátható ábra szemlélteti az adott cég tulajdonosi körének és vezetőinek (cégek, magánszemélyek) üzleti előéletét. Kapcsolati Háló minta Címkapcsolati Háló A Címkapcsolati Háló az OPTEN Kapcsolati Háló székhelycímre vonatkozó továbbfejlesztett változata. Ezen opció kiegészíti a Kapcsolati Hálót azokkal a cégekkel, non-profit szervezetekkel, költségvetési szervekkel, egyéni vállalkozókkal és bármely cég tulajdonosaival és cégjegyzésre jogosultjaival, amelyeknek Cégjegyzékbe bejelentett székhelye/lakcíme megegyezik a vizsgált cég hatályos székhelyével. Címkapcsolati Háló minta All-in Cégkivonat, Cégtörténet, Pénzügyi beszámoló, Kapcsolati Háló, Címkapcsolati Háló, Cégelemzés és Privát cégelemzés szolgáltatásaink már elérhetők egy csomagban! Az All-in csomag segítségével tudomást szerezhet mind a vizsgált céghez kötődő kapcsolatokról, mérleg-és eredménykimutatásról, pénzügyi elemzésről, vagy akár a cégközlönyben megjelent releváns adatokról. All-in minta *Az alapítás éve azon évet jelenti, amely évben az adott cég alapítására (illetve – esettől függően – a legutóbbi átalakulására, egyesülésére, szétválására) sor került.
Legyen előfizetőnk és férjen hozzá a cégek Hirdetményeihez ingyenesen! Mérleg A Mérleggel hozzáférhet az adott cég teljes, éves mérleg- és eredménykimutatásához, kiegészítő mellékletéhez. Mérleg- és eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés Osztalék határozat Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Mérleg adatait! Elemzés Az Elemzés naprakész céginformációt biztosít, mely tartalmazza az adott cégre vonatkozó részletes pénzügyi elemzést a legfontosabb pozitív és negatív információkkal, létszámadatokkal együtt. Alapinformációk Kapcsolt vállalkozás információk Bankkapcsolatok Pénzügyi adatok és mutatók Pozitív és negatív információk Piaci részesedés kalkulátor Létszámadatok Végső tulajdonos Cégkörnyezet vizsgálat Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Elemzéseit! Kapcsolati ábra A Kapcsolati ábra jól átláthatón megjeleníti a cégösszefonódásokat, a vizsgált céghez kötődő tulajdonos és cégjegyzésre jogosult magánszemélyeket. Vizsgált céghez köthető tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak Cégek közötti tulajdonosi-érdekeltségi viszonyok Vizsgált és kapcsolódó cégek állapota Ár: 3 750 Ft Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Kapcsolati ábráit!
EMIS vállalati profilok EMIS különféle szolgáltatásai hozzáférést biztosít céges, iparági és országos adatokhoz több mint 125 feltörekvő piacon. Kérjen próbaverziót! Főbb pénzügyi adatok Éves növekedés százalékban utóbbi két évre helyi pénznemben. Az abszolút pénzügyi adatok HUFa megvásárolt jelentésben szerepelnek. Értékesítés nettó árbevétele -3, 19% ▼ Összes működési bevétel -26, 35% ▼ Üzemi (üzleti) eredmény (EBIT) -77, 92% ▼ Nettó eredmény -78% ▼ Üzemi eredmény -20, 63% ▼ Árbevétel-arányos megtérülési mutató (ROS) -19, 84% ▼ Sajáttőke-arányos megtérülési mutató (ROE) -58, 55% ▼ Idegen tőke / Saját tőke -3, 94% ▼ Likviditási gyorsráta -0, 13% ▼ Készpénz mutató -0, 02% ▼
Az Energetika 2020 Kft. fő profilja a Zehnder hővisszanyerős szellőztető rendszerek tervezése, kis-és nagykereskedelme, továbbá országos szerviz ellátása. Ahogy a névválasztás is mutatja, a cég elkötelezett a 2020-as épületenergetikai célok elérésében, és a közel nulla energiaigényű épületek igényes gépészeti megoldásainak tervezésében. A 2013-as alapítás óta több száz elégedett ügyfél és szellőztető rendszer bizonyítja hozzáértésüket, és a Zehnder rendszerek magas minőségét. Az oldalon megjelent tartalom az Energetika 2020 Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a HVG hetilap és a nem vett részt.
Itt fontos megjegyezni, hogy míg első két csoportnál az összesített energetikai jellemzőbe a világítás energiaigényét is bele kell számolni, utóbbinál ezt nem számoljuk bele. A fentieken kívül ugyancsak kapunk egy követelményt a felhasznált minimális megújuló energia részarányára, ami 25%. Tehát abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben megújuló energiából kell biztosítani. Szintén 2020. december 30-ai módosítás, hogy ha az alternatív energetikai vizsgálat ezt indokolja, akkor megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető, avagy kiválható a minimális megújuló részarány követelménye. Mi a helyzet az épületfelújítással? Lényeges, hogy ha lakóépület bővítéséről van szó, akkor 2021 januárjától változatlanul a költségoptimalizált követelményszintet kell betartani (7/2006 TNM rendelet – 5. melléklet), ami azonban nem olyan szigorú, mint a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó előírások.
A hatályos rendelkezések szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2022. után előírt Közel nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordul, hogy az építész tervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását. Ezek a szabályok vonatkoznak az új épületekre: A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi három kategóriában. Épületszerkezetekre vonatkozó szabályok: a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények.
(kapunk szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket a kötelezően feltöltött energetikák után minden évben, és könnyen elveszik az ember jogosultságát, ha "hibázik". Valamint a rendszer nem enged kézi belepiszkálást, az elfogadott épületfizikai programokban a képletek kőbe vannak vésve. Ha van lehetőség kicsit elhajolni, ott jelezni fogom) Nézzünk 3 változatot: 1. Kondenzációs gázkazán padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel 2. Levegő-víz hőszivattyú padlófűtéssel, indirekt tárolós HMV készítéssel 3. Elektromos fűtés, éjszakai áramos bojleres HMV készítéssel "A" ÉPÜLET 1. Gázkazán Energetikai osztály: "CC" (Korszerű) Megújuló részarány: 0, 3%, tehát 2020. után nem kaphat használatbavételi engedélyt. 2. Hőszivattyú Energetikai osztály: "BB" (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) Megújuló részarány: 126, 1%, tehát 2020. utáni közel nulla energiaigényű épületek követelményszintnek megfelel. 3. Elektromos fűtés Energetikai osztály: "FF" (Átlagos) Megújuló részarány: 4, 4%, tehát 2020. után nem kaphat használatbavételi engedélyt.
Gyakorló tervezők tapasztalata alapján azonban a házépítők jellemzően kétféle megoldással igyekeznek a 25 százalékos új előírásoknak megfelelni: gázfűtés mellett napelemet telepítenek, ezzel termelik meg az áramot, vagy hőszivattyúval termelik meg a fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges energiát. Előbbit akkor választják jellemzően, ha a gázvezetéket már nem kell kiépíteni, az a telken belül van. (A 2015-től életben lévő energia-hatékonysági rendelet – közismertebb nevén kazánrendelet – szerint csak olyan gázkazán beépítése engedélyezhető, amelynek szezonális hatásfoka legalább 86 százalék. Ezt a követelményt pedig csak a kondenzációs kazánok teljesítik. ) Ha nincs kiépítve a gázinfrastruktúra, akkor már inkább valamelyik típusú hőszivattyús rendszer kiépítésébe fognak bele. A megújuló energiaforrásra vonatkozó előírás teljesítése egy 100 négyzetméteres, 50 millió forintos ház esetében durván 2-3 millióval dobhatja meg a költségeket – becsülte kérdésünkre Nagy Tamás építészmérnök, a Wienerberger project sales tanácsadója.
A fűtésrendszer tekintetében a legkorszerűbb kondenzációs gázkazánt ajánlották. De nincs egyedüli üdvözítő módszer, a konkrét adottságokhoz érdemes igazítani a megoldást. Az épületenergetikai előírások az utóbbi másfél évtizedben fokozatosan szigorodtak, a konkrét határértékek az idevágó rendeletből olvashatók ki. A határértékektől függetlenül ma már alap, hogy az új építésű házaknál háromrétegű nyílászárókat, az oldalfalaknál legalább 10 centiméter vastag szigetelést alkalmaznak vagy már eleve olyan téglát választanak a falazáshoz, amelyre nem szükséges utólagos külső hőszigetelés. Nem lehet azonban ilyen nagyvonalú becslésre hagyatkozni, az építési tervhez, sőt az egyszerű bejelentéshez is mellékelni kell energetikai számítást, a használatba vételi engedélyhez pedig energetikai tanúsítvány kell (ezt feltöltik az országos építésügyi nyilvántartóba), amiket erre specializálódott szakemberek készítenek. A lapunk által megkérdezett tervező arra figyelmeztet, hogy nem elég az egyes építőanyagok, szerkezetelemek paramétereit figyelembe venni, a teljes építményt komplexen kell kezelni, épülettípusonként más az energiaveszteség, ennek megfelelően kell kalkulálni a részleteket, a felhasznált anyagokat is.