Milyen dokumentumok kellenek a káresemény bejelentéséhez? Ugyan a biztosítás megkötése nagy biztonságérzetet ad, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a biztosító csak abban az esetben fogja megtéríteni a kárt, ha igazolni tudjuk annak megtörténtét. Ehhez szükséges bizonyos dokumentumok benyújtása. Ilyenek lehetnek például: eredeti számlák, jegyzőkönyv - lopás, baleset esetén, halálesetnél az eredeti halotti anyakönyvi kivonat. Ezek hiányában sajnos nem biztos, hogy elfogadják a kárbejelentést. Ha még Ön sem tudja, milyen utasbiztosítást kössön, segítünk megtalálni a legjobbat! Ha Ön utazni készül, és segítségre van szüksége a megfelelő utasbiztosítás megtalálásában, ne aggódjon, mi készséggel állunk rendelkezésére! Szakértő csapatunk mindenben segít, hogy Ön biztonsággal és nyugodtan utazhasson! Hogyan tudok utas és balesetbiztosítás kötni?. Keressen minket bizalommal! ÜGYFELEINK MONDTÁK Az utasbiztosítás kapcsán, amikor arra szükség volt, minden a lehető legflottabbul működött külföldön és rapid tájékoztatást is kaptunk az adott szituációval kapcsolatosan.
A jordán vízumról Egyszerű turistavízum a határon is beszerezhető felvehető. A repülőtéren vagy egyéb határátkelőn történő felvétel esetén a vízum díja 40 JOD. A vízum egy hónapos tartózkodásra jogosít, ezt meghaladó időtartam esetén, a rendőrségen a vízum érvényességét annak lejárta előtt meg kell hosszabbíttatni (maximum 3 hónapra). Azok a külföldiek, akik egy hónapot meghaladó ideig kívánnak az országban tartózkodni, kötelesek bejelentkezni a rendőrségen ott-tartózkodásuk idejére. Ennek elmulasztása esetén a helyi hatóságok napi 1, 5 JOD büntetést rónak ki, amelyet a kilépéskor kell megfizetni. Utasbiztosítás kalkulátor, Utasbiztosítások összehasonlítása. A vízum határon történő felvétele esetén nem kérnek fényképet. Fontos tudni! Jordániából közúti és tengeri határátkelőn keresztül történő kilépés esetén személyenként 10 JOD, valamint gépkocsinként 5 JOD kilépési illetéket kell fizetni. Kérdése van? Kérdezze szakértőnket! Simity Péter +36 (1) 354 3991 Kiss Henrietta +36 (1) 207 8221 Ami a Jordán turista vízumhoz szükséges: Érvényes és aktuális útlevél.
Nincsen kötelezően előírt védőoltás, de ajánlott a Hepatitisz A és B, illetve érdemes – kirándulás esetén – a kullancs elleni felkészülés. Az ivóvíz jó minőségű, bárhol nyugodtan lehet fogyasztani. Az állami egészségügyi intézmények minden EU polgár számára biztosítják a sürgősségi ellátást (első segélyt). Erdélyben, az egészségügyi intézményekben a személyzet zöme beszél magyarul, és nagyon segítőkészek. Nyitva tartások: Erdélyben a bankok nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig 9. 00-tól 16. 00-ig, szombaton zárva. Az üzletek hétfőtől péntekig 8. 00-tól/10. 00-tól 18. 00-ig, szombaton 16:00-ig tartanak nyitva. Kisebb településeken a nyitva tartási idők változhatnak. Repülőtereken, pályaudvarokon a pénzváltók és az üzletek is tovább tartanak nyitva. Legfontosabb romániai ünnepnapok, melyek az Erdélybe utazót érinthetik: Január 1-2. – Újév Január 6. – Vízkereszt Március 1. – Martisor, a tavasz ünnepe Március 25. – Angyali üdvözlet Május 1. – Munka ünnepe November 30. Utasbiztosítások – utasbiztosítási megoldások - Generali. – Szt. András napja December 1.
Vámeljárás az EU tagországain belül nem kapcsolódik a nem kereskedelmi jellegű árukivitelhez, illetve árubehozatalhoz. Bizonyos termékek – háziállatok, vadászfegyver, alkohol és dohány termékek, illetve a kábítószer-tartalmú gyógyszerek – azonban speciális engedélyhez kötöttek. Időeltolódás: Hazánkhoz képest Erdélyben az időeltolódás +1 óra. Elektromos hálózat és áramellátás: Erdélyben a hálózati feszültség 220 V/50 Hz, áramkimaradások orkán erejű szél esetében előfordulhatnak. Általános időjárási viszonyok: Az Erdélyi- medence és a Kárpátok között jelentős éghajlati különbségek vannak; előbbi mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel, tavasszal és ősszel pedig jelentős hőingadozások jellemzők. A Kárpátokban hegyvidéki éghajlat uralkodik. A nyarak rövidek és hűvösek, a tél hosszú, hideg és zord. A havasokban (Fogaras, Hargita) április-májusig hó van, ami a téli sportoknak kedvező. A hegyközi medencék – Gyergyó, Csík, Háromszék – a Kárpát-medence leghidegebb vidékei, télen gyakran mérnek itt -30 fokot is, előfordul, hogy a medencében hidegebb van, mint a környező havasokban.
Egyes módozatok esetében, lehetőség van arra, hogy a turista maga fizessen a kezelésért, és az így keletkező orvosi és gyógyszertári számlákat utólag nyújtsa be a biztosítónak, azonban e megoldáshoz a társaságok többsége értékhatárt szab, és ha a keletkezett költségek azt meghaladják, mindenképpen fel kell hívni előtte az asszisztenciaszolgálatot. Nagyon lényeges, hogy milyen eseményeket zár ki a biztosító az adott módozat esetében a biztosított kockázatok köréből! Jó tudnunk azt is, milyen iratokat (baleseti jegyzőkönyv, költségeket igazoló számlák, orvosi igazolás, stb. ) kell benyújtani a biztosító társasághoz, mert ezek utólagos pótlása mindig nehézkes. Ezért feltétlenül olvassuk el a biztosítási feltételeket! Kiutazáskor győződjünk meg arról, hogy valamennyi szükséges információ birtokában vagyunk. Ne felejtsük el magunkkal vinni a biztosítási kártyát, az egyéb igazoló okmányokat! Néhány biztosító kínálatában szerepel biztosítási bérlet is, amelyet a gyakran, rövidebb időre külföldre utazóknak érdemes váltaniuk.
De a szintén Világörökségi védelem alatt álló Segesvár óvárosában is számos vallási épületet csodálhatunk meg. Az erdélyi konyha jól ismert Magyarországon is, hiszen a magyar konyha szerves részét képezi, legfeljebb a helyi elnevezései nem mindig ismerősek (pl. pityóka leves = burgonyaleves). Erdélyben az anyaországi magyarok számára különlegességnek számíthat a kukoricadarából készült puliszka, melyet sokféleképpen készítenek. Kedvelt fogások a levesek (csorba), mely a román konyhában is közkedvelt. Az éttermekben, vendéglőkben 10%-os szervizdíjat szokás adni (legfeljebb felfelé kerekíteni), de az idegenforgalomban dolgozók a borravalót elvárják. A higiéniai viszonyok átlagosnak mondhatók. Az utcák tisztasága elfogadható. Romániában 2005 elejétől kezdve kötelező az úthasználati matrica (rovignetta) vásárlása minden gépjárműre, kivéve a motorkerékpárokra. A matrica külföldi járművek esetében lehet egy napos, hét napos, harminc napos, hat havi és egyéves időtartamú; hiánya komoly pénzbüntetést von maga után.
Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik. A magyar nyelv napja évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására. Az ünnep alkalmával adják át a Lőrincze-díjat olyan személyeknek, akik hosszú időn át szolgálták kutatói, ismeretterjesztői, valamint szervezői munkájukkal az anyanyelvi kultúra ügyét. Hagyományosan több város részvételével tartják meg a romániai magyarok is az ünnepet. 2015. október 13-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és szenátusi frakciójának kezdeményezésére a román képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át.
Nem véletlen, hogy az alapítvány budapesti ingatlanvagyonáért Trianon után újból és újból vita robbant ki a román és magyar állam között, amely csak a közelmúltban zárult le. A 20. századi román politikai elitből sokan köszönhették Gozsdu alapítványának, hogy ingyenesen tanulhattak, köztük olyanok is, akik nem támogatták az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak érvényesítését. Az első magyar nyelvű keresetlevelet benyújtó egykori pesti ügyvéd, aki tisztelői szerint mindenkor két zászlót tartott a kezében, valószínűleg nem örült volna ennek. De talán mosolyogna, ha tudná, hogy a telkén emelt, nevét viselő épületegyüttes ma Budapest legismertebb multikulturális találkozóhelye. (Nyáry Krisztián írásának teljes szövege a BBC History most megjelent, 2016. júniusi számában olvasható. A sorozat korábbi hat cikkét itt, itt, itt, itt, itt és itt találja. )
1844. november 13-án Magyarországon végre (54 évnyi küzdelem után) hivatalos államnyelv lett a magyar, amely felváltotta a latint. Azonban a magyar nyelv kérdése és főként horvátországi használata az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása végéig állandó konfliktus forrása maradt. Dr. Heka László PhD. a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense
Ismét a magyar nyelvi jogok vélelmezett bővítése ellen, a "román nyelv védelmében" rendezett tüntetést vasárnap Bukarestben több – főleg Székelyföldön tevékenykedő – román civil szervezet. Míg tavaly júliusban a kormány székháza előtt demonstráltak a résztvevők az akkor sürgősségi rendelettel hatályba léptetett új közigazgatási kódex ellen, most az elnöki hivatal közelében gyülekeztek. A Nemzet Útja nevű egyesület felhívására, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma és más egyesületek is terjesztettek közösségi oldalaikon, több mint száz tüntető érkezett vasárnap személyautókkal és kisbuszokkal Bukarestbe, hogy román nemzeti lobogókat lengetve az elnöki hivatal hátsó bejáratával szemben lévő, az utász hősök – egy oroszlánt mintázó – emlékműve elé vonuljanak, amelyet román nemzeti színű óriáslobogóval kerítettek el és körülálltak. A tüntetők – akik közül többen román népviseletbe öltöztek – A nemzetállamot a románok vérével írták az alkotmányba és A román nyelv Románia egyedüli hivatalos nyelve feliratú táblákat emeltek a magasba.