random Az elmúlt évtizedben a Vámpírnaplók és A sötétség kora című sorozatok ikonikus hősei meghódították a világot. Az új széria a hagyományokat folytatva a Salvatore bentlakásos iskolában játszódik, és egy új természetfölötti képességekkel rendelkező generáció történetét meséli el, a középpontban Klaus Mikkelson 17 éves lányával, Hope-pal. Vajon a suliba járó tiniboszorkányok, vámpírok és vérfarkasok hőssé válnak, ahogy azt szeretnék, vagy megmaradnak gonosz teremtményeknek, amiknek születtek? Epizód címe: I Can't Be the One to Stop You Eredeti cím: Legacies Megjelenés: 2018 - Epizódhossz: 45 Perc Epizódok száma: 60 IMDb:
Vissza a sorozat adatlapjára A sötétség kora sorozat 5. évad epizódjainak listája megjelenések dátumaival és rövid leírásokkal, ha kedveled a 5. évad sorozatot akkor itt hasznos információkat találsz a 5. évad epizódjairól és szereplőiről.
Illetve, ha nem működnek (törölve lettek) a megadott linkek, akkor a legújabb feliratokat is innen lehet letölteni: a fordító fórumáról. Jogi nyilatkozat Nevezd meg!
Dawson, Joey, Jennifer és Pacey a kamaszkor legnehezebb időszakát élik át. Az izzadó tenyerek, a kamaszkor minden agóniája és extázisa, a fiúk-lányok körül zajló nagybetűs élet - ezek a sorozat központi témái. Évadok: Stáblista: március 24. - csütörtök március 31. - csütörtök
A februári online premierek után először láthatja a közönség színházban is a Magyar Állami Operaház elmúlt évadának két régen várt előadását. Vaszilij Vajnonen Párizs lángjai című koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett előadásában október 8-tól az Erkel Színházban, míg Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicalje október 9-től az Eiffel Műhelyházban lesz látható 6-6 alkalommal. A Mester és Margarita közönség előtt megtartott premierje része a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál programsorozatának. Csaknem 44 év után, látványos külsőségek között, Michael Messerer felújított változatában tér vissza a Magyar Állami Operaház repertoárjára Vaszilij Vajnonen Párizs lángjai című nagybalettje. A francia forradalom idején, 1792 nyarán játszódó történetben Jeanne-t, a parasztlányt és Philippe, a forradalmár szerelmének és a köztársaság kikiáltásának története. Vaszilij Vajnonen, a karjalai származású neves szovjet koreográfus két évvel A diótörő nagy sikert kiváltó koreográfiájának megalkotása előtt, 1932-ben állította a színpadra a leningrádi Kirov Színházban (eredetileg: szentpétervári Mariinszkij Színház) a francia forradalom diadalát feldolgozó drámabalettjét.
Az október 8-i 19:00 órás premiert követően a Párizs lángjai október 9-én 19:00 órakor, 10-én 11:00 és 19:00 órakor, 16-án 11:00 és 17-én 19:00 órakor látható az Erkel Színház Nagyszínpadán. Másnap a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretei közt, Szente Vajk rendezésében, Balczó Péter, Sáfár Orsolya és Kálmán Péter főszereplésével tartja meg a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljét. Gyöngyösi Levente zeneszerző Mihail Bulgakov szürreális-szatirikus regényéből Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatójának felkérésére látott a darab megírásához. A regény több idősíkban játszódó cselekményét és többrétegű értelmezését Gyöngyösi zenéjében is érzékelteti, így jött létre az opera-musical műfaja, amiben a rock és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival és számos könnyűzenei utalással. A darab librettóját Várady Szabolcs szerezte, aki Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyvírókkal dolgozott közösen.
A magányos Margarita az öngyilkosság gondolatával küzd, de Woland szolgái megmentik, akik aztán saját és uruk szórakoztatásával kezdenek foglalatoskodni: beköltöznek Berlioz üres lakásába, és a Varietészínházba különleges előadóestet szerveznek Woland számára. Itt az embereket a pénz, a könnyű meggazdagodás ígéretével őrjítik meg. A szovjet társadalom nem állja ki a Gonosz próbáját. II. felvonás A bolondokházában Sztravinszkij professzor betegei közt találjuk a Varietészínház látogatóit, és itt találkozik újra a Mester és Hontalan Iván. Iván könyörgésére a Mester folytatja a regény történetét. Lévi Máté megpróbálja megölni Jesuát, hogy enyhítse a kereszthalál szenvedését, de nem jár sikerrel, elfogják. Pilátus parancsára a Patkányölő centurió megöli Júdást, öngyilkosságnak álcázva a büntetést. Margarita továbbra sem találja a helyét. Bolyongása közben összetalálkozik Woland szolgáival, akik uruk meghívását adják át neki: vállalja el a telihold bálja háziasszonyi teendőit, és visszakapja szerelmét, a Mestert.
Marketing célú sütik Annak érdekében, hogy minél inkább az érdeklődési körének és műfaji preferenciájának megfelelő hirdetések jussanak el Önhöz, honlapunkon a Google- és Facebook-hirdetések célzásához szükséges sütiket használunk, valamint retargetáláshoz szükséges méréseket végzünk (ilyen például a hirdetésekre való kattintások mérése, illetve a korábban felkeresett oldalak és az ott megadott preferenciák alapján személyre szabott ajánlások készítéséhez szükséges adatok gyűjtése).
Az Írószövetség meghallgatásán Berlioz író az elnök, Margarita Nyikolajevna jegyzőkönyvvezető. A lány így ismeri meg Maszterovot, vagyis a Mestert. Bimbózó szerelmüket rendőrök zavarják meg, a férfit elmegyógyintézetbe zárják. Megjelenik Woland, a sátán, aki a fekete mágia professzoraként mutatkozik be Berlioz és Hontalan Iván íróknak, és megidézi nekik a Mester könyvének első fejezetét, Pilátus, Jézus (Jesua HaNocri) és a főpap, Kajafás találkozását az I. századi Jeruzsálemben. Pilátus fejfájástól gyötörve fogadja Jesuát, és csodás gyógyulása után szinte mindent megtesz, hogy megmentse a "bolond" HaNocri életét. De a büszke Jesua felségsértő megnyilatkozása, valamint Kajafás népfelkeléssel fenyegető fellépése végül meghátrálásra készteti Pilátust. Ezzel a gyávaság bűnébe esik. Woland, Berlioz és Iván ezt követő hitvitája során, miszerint létezik-e Isten vagy esetleg Sátán, Woland megjósolja Berlioz halálát, ami azonnal be is következik. A haláleset okozta sokkba – és a felismerésbe, hogy a professzor maga a Gonosz – Hontalan Iván beleőrül, és ő is a bolondokházába kerül.
A művet koncertszerű változatban 2017-ben mutatták be a Miskolci Operafesztiválon. Az Operaház színpadi produkciójában a Magyar Nemzeti Balett táncosai és a Magyar Légtornász Egyesület akrobatái is szerephez jutnak. Mind a jelmezek, mind a díszletek látványvilága a rendező rendszeres alkotótársa, Kentaur munkáját dicséri. Az online előadás főbb szerepeit Balczó Péter (Mester/Jesua) Sáfár Orsolya (Margarita), Kálmán Péter (Woland), Kovács István (Sztravinszkij/Pilátus) Hábetler András (Berlioz/Kajafás) és Varga Donát (Hontalan Iván/Lévi Máté) alakítják. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Hollerung Gábor vezényli.
A hangszerelés is színes: harmonika, szaxofon, szintetizátor stb. És betör a rock is. Pontosabban egy olyan zene, ahogy egy átlagos hallgató elképzeli ezt a stílust: stilizált történeti rock a hetvenes évekből. A színpad jobb sarkában ott ül egy rockbanda (két elektromos gitár, basszusgitár, szintetizátor, dobfelszerelés) és olykor – néha csak egy-két motívum erejéig, néha egész számokra – átveszik az irányítást. A telihold bálján Woland rocksztárként mutatja meg sátáni valóját. Pilátus fejfájását és Jesua Ha-Nocri belépését is rock kíséri, a szerző nyilatkozatából tudjuk, hogy a Pilátus által képviselt hatalmat szerette volna így megjeleníteni. A rockzenekar bevonásának gyümölcsöző következménye, hogy a hangosítás – a szólisták, a kórus és a szimfonikus zenekar hangosítása is – esztétikai tényezővé emelkedett (Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, Nyíregyházi Cantemus Kórus, vezényelt: Hollerung Gábor). Az énekesek így játszhattak a természetesebb musicales megszólalás, valamint az operás hangképzés kettősségével, és ez a szövegérthetőségnek is jót tett.