Abban konszenzus van, hogy ide értjük azokat a magyarországi területeket, amiket a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapott ( Bácska, Bánság és a Baranya-háromszög), de egyes meghatározások ide sorolják Horvát–Szlavónországot, ami a Magyar Királyság társországa, egyfajta autonóm része volt. Azzal, hogy Horvát – Szlavónország csatlakozott az újonnan létrehozott délszláv államhoz, megszűnt hazánk tengeri kapcsolata. Erdély az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után az 1868. évi XLIII. törvény révén lett ismét Magyarország szerves része az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Történelemportál - G-Portál. A trianoni békeszerződéssel Románia önmagában több területett kapott, mint ami maradt Magyarországnak. A jelenkori, tágabb értelemben vett Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük. Ez a terület magában foglalja a történelmi Erdély "Király-hágón túli" részét, a Partiumot és a Bánság keleti részét. Erdély keleti felén található Székelyföld, ahol ma legnagyobb a magyarok aránya Romániában. Az egyértelmű, hogy a Trianonban meghúzott határok Magyarország számára elfogadhatatlanok lettek, azonban az utódállamok sem voltak teljesen elégedettek.
A Felvidék kifejezés alatt földrajzilag és politikailag koronként mást értettünk. A XIX. században a Magyar Királyság északi hegyvidéki, szlovákok lakta részét nevezték Felső-Magyarországnak vagy Felvidéknek. A trianoni békeszerződés után a Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területeket neveztük így. Napjainkban vannak, akik Szlovákia szinonimájaként használják a Felvidék szót, és vannak akik, Szlovákia magyarok által lakott déli területeit értik alatta. Többek között o lyan nagyobb városok tartoznak ide, mint a volt koronázó város Pozsony, Kassa vagy Nyitra. Osztrák magyar monarchia gyarmatai map. Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék), a terület megnevezése az I. világháború végén alakult ki. Az elmúlt 100 éveben Kárpátalja területe és lakossága "cserélt legtöbbször országot", tartozott Csehszlovákiához, Magyarországhoz, Szovjetunióhoz, napjainkban pedig Ukrajnához. Fontosabb magyar kisebbséggel rendelkező települései Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár, Visk. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország Ausztriával határos, túlnyomórészt német nyelvű lakossággal rendelkező Őrvidéknek vagy Várvidéknek (németül Burgenland) nevezett területe Ausztriához került.
A bokszerlázadás kitörése idején az osztrák-magyar haditengerészet hajói közül egyedül az SMS Zenta névre keresztelt cirkáló volt bevethető távolságban, amely egy északkelet kínai orosz koncessziós kikötőben, Port Arthurban (ma Lüshun) horgonyzott és amelyet azonnal bevetésre vezényeltek. A Zenta legénységéhez a felkelés végére három további cirkáló (a Maria Theresia, az Elisabeth és az Aspern) csatlakozott, bár megérkezésük idejére a harcok javarészt már befejeződtek. Osztrák magyar monarchia gyarmatai tv. Az osztrák-magyar egységek részt vettek a Követségi negyed védelmében, mentőakciókat hajtottak végre, valamint több lázadó erőd elfoglalása során segédkeztek és ott voltak a fontos kikötőváros, Tiencsin elfoglalásakor is. A monarchia 500 katonájának nagyjából egyharmada esett el a harcokban, a hősi halottaknak pedig ugyancsak egyharmada volt magyar nemzetiségű. A bokszerlázadást lezáró békeszerződés értelmében a Monarchia egy 0, 61 km 2 nagyságú, 30 ezer lakosú koncessziós területhez jutott Tiencsin belvárosában, amelyen keresztül lehetősége nyílt arra, hogy bekapcsolódjon a távol-keleti kereskedelembe.
Portugália 1916. március 9-én lépett be a háborúba az antant hatalmak oldalán. Szintén 1916-ban, augusztus 27-én lépett be a háborúba Románia is. Az antant hatalmak győzelme A központi hatalmak 1918-ban fegyverszünetet kötöttek, először az Ottomán birodalom, aztán Bulgária, majd sz Osztrák-Magyar Monarchia és végül Németország. A központi hatalmak vereségével és az antant hatalmak győzelmével véget ért az I. világháború. Antant hatalmak felsorolása Háborúba lépésük időpontja alapján: Szerbia - 1914. július 28. Oroszország - 1914. augusztus 1. Franciaország - 1914. augusztus 3. Brit birodalom - 1914. augusztus 4. Egyesült Királyság Ausztrália Kanada Új-Zéland Újfundland Dél Afrika Brit India egyéb brit gyarmatok Belgium - 1914. augusztus 4. Montenegro - 1914. augusztus 7. Japán - 1914. augusztus 23. Olaszország - 1915. Osztrák magyar monarchia gyarmatai news. május 23. San Marino Andorra Portugália - 1916. március 9. Románia - 1916. augusztus 27. Amerikai Egyesült Államok - 1917. április 6. Panama - 1917. április 8. Kuba - 1917. április 10.
Világunk lassan vonaglik az ökológiai káosz felé, miközben materiális életünk apró morzsáit próbáljuk átmenteni egy jobb lét reményében.
Az őszi ülésszakon 45 képviselő nem szólalt fel, közöttük az MSZP-s Tóth Csaba és Molnár Gyula, vagy a fideszes Bíró Márk és Farkas Flórián. Az egész ciklust nézve ugyancsak a Rétvári a rekorder, összesen 993 felszólalással, ami időtartamát tekintve meghaladta az 54 órát. Őt a KDNP-s Nacsa Lőrinc követi 610 és az LMP-s Keresztes László Lóránt 606 felszólalással. Forrás: Mandiner
Z. Kárpát Dániel alelnököt indítja a Jobbik a 2018-as választáson Óbudán. Az író-politikus 16 éve Óbudán él. Középiskolás korában csatlakozott a MIÉP-hez, melynek később óbudai ifjúsági tagozatát vezette. Ebben az időszakban jelentek meg első cikkei, versei, publikációi is. Zsiga-Kárpát Dániel néven született, de Z. Kárpát Dániel néven publikál és vesz részt a közéletben. Alapítója a Kárpátia Műhelynek, főszerkesztője a Karpatia című lapnak. Hat könyvet írt Z. Z. Kárpát Dániel: Ezzel az ütemmel háromszáz év alatt cserélődik le az ingatlanállomány - Sikeradó. Kárpát Dániel néven. A Jobbik kötelékében az EU-kabinet vezetőjeként a program részleteinek kidolgozásáért és a közlemények képviseletéért felel. A Jobbik környezetvédelmi programjának egyik kialakítója. A 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP – Jobbik a Harmadik Út jelöltjeként indult, de nem jutott be a törvényhozásba. A 2009-es európai parlamenti választáson a Jobbik listáján a 6. helyet foglalta el, az Európai Parlamentbe azonban nem jutott be. A 2010-es választáson Budapest 4. számú egyéni választókerületében, illetve pártja országos listáján indult, országgyűlési mandátumot az utóbbiról szerzett, amin a 13. helyet foglalta el.