Kérdésemben a vételár módosítása miatt a NAV által esetleg kiszabható illetékkülönbözettel kapcsolatban szeretnék megnyugtató választ kapni. 1. Ön szerint a vételár módosításakor a NAV kiszabhat illetékkülönbözetet. Ezt milyen jogszabályhelyek alapján állítja? Ingatlan Forgalmi Értéke - Ingatlan Forgalmi Érték Kalkulátor Apeh. Az illetéket nem a vételár, vagy a B400-as adatlapon bejelentett érték, hanem a forgalmi érték alapján állapítja meg. Ha ez így van, akkor álláspontom szerint a NAV nem jogosult egy már jogerős határozatát felülvizsgálva egy nagyobb illetékösszeget megállapítani, hiszen a forgalmi érték nem változhat a vételár módosításának következtében. Mellesleg ez az ügylet nem tartozik az Art 142. § súlyosítási tilalma alá? Többször olvastam NAV-határozat indoklásában, sőt bírósági ítéletben is, hogy a B400-as adatlap módosítására (önellenőrzésére) nincs lehetősége az adózónak! Akkor ilyen vételár módosításakor milyen összeget kell beírni a B400-as adatlapra? Egyáltalán szükség van-e ilyenkor egy új B400-as adatlap beadására, szükséges-e az adásvételi szerződés módosítása, annak az érintett földhivatalhoz történő eljuttatása?
Az illetéktörvény szövegéből az állapítható meg, hogy a forgalmi érték meghatározásához helyszíni szemlére van szükség. A helyszíni szemle azonban önmagában nem elegendő, összehasonlító értékadatokat is köteles a hatóság beszerezni. Azzal, hogy az illetéktörvény feljogosítja az adóhatóságot a forgalmi érték megállapítására, nem azt feltételezi a jogalkotó, hogy a vagyonszerző eleve csalni akar. Egy visszterhes jogügylet – jellemző módon adásvétel – esetén a polgári jog szabályai szerint a felek a vételárban is szabadon állapodhatnak meg. Ha a vételárat tekintenénk az illeték alapjának, akkor egy szorult helyzetben lévő, és ezért alacsonyabb áron eladni hajlandó tulajdonostól vásárolt lakás után a vevő kevesebb illetéket fizetne, mint az a vevő, aki jobb ˝alkupozícióban˝ lévő eladótól, lényegesen magasabb áron vásárolja meg az – egyébként –ugyanolyan forgalmi értékű ingatlant. A forgalmi érték jelentése a vagyonszerzési illeték ügyekben - Adó Online. Megállapítható tehát, hogy a forgalmi érték és a kialkudott vételár messze nem azonos fogalmak, ami egyébként nem jelenti azt sem, hogy adott esetben nem egyezhetnének meg.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Építési telek A hatályos illeték szabályok alapján mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. Forgalmi érték kalkulátor nav. Az illetékhivatal megállapítja a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. Ha a vagyonszerző a határidő lejártakor nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.
A szakember a VG kérdésére hangsúlyozta: az ársapka-rendelet szigorításának fent említett hatása nincs ellentétben azzal, hogy – mint arról a lapunk múltheti cikke beszámolt – sok fuvarozó eleve literenként 500 forint körüli, kedvezményes áron tankol, és nem a még kedvezményesebb 480 forintért. Hitelmoratórium: kormányrendelet várható a vállalkozásoknak - Adó Online. Az e két ár közötti különbség ugyanis lényegesen kisebb annál, mint amennyivel mindkettő elmarad az 680 forintos, vagy annál is magasabb piaci ártól. Más forrásunk emellett úgy tudja, hogy az eleve árkedvezményre jogosultak is szívesen vásárolták a még olcsóbb, ársapkás gázolajat, nem véletlenül lehetett még buszokat is látni a töltőállomásokon. Hidrogén hajtja a bajor vonatot 2022. 30 Olvasási idő: 2 perc
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A hiteltörlesztési moratórium (köznyelven hitelmoratórium) olyan kormányzati intézkedés, amely lehetővé teszi az adósoknak, hogy eldöntsék, meghatározott időszakban az őket adósként terhelő lakossági hitelek részleteit tovább fizetik-e a bankoknak. A hitelmoratórium igénybevétele tehát az adós döntésétől függ, senki nem kötelezhető arra, hogy igénybe vegye. Magyarországon a hitelmoratórium a 47/2020. (III. 18. ) Korm. rendelet alapján 2020. március 19-én lépett hatályba. A feltételekről a Magyar Nemzeti Bank adott ki tájékoztatót. [1] A hitelmoratórium nem jelent hitelelengedést. A bankok átütemezik a hitelfizetési kötelezettségét azoknak az adósoknak, akik élni kívánnak a moratórium által nyújtott lehetőségekkel. Az Index megbízásából a KutatóCentrum online felmérést készített arról, hogyan viszonyulnak a 18–64 év közötti gazdaságilag aktív online népesség tagjai a hitelmoratóriumhoz.
Több fontos intézkedést is hozott a magyar kormány az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatban. Az erről szóló rendeletek hétfő éjjel jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az egyik ilyen például kibővíti azok listáját, akik menedékkérelmet nyújthatnak be, illetve engedélyezték, hogy az ukrajnai magyar állampolgárok közfoglalkoztatottak lehessenek Magyarországon. Az ukránok, illetve az Ukrajnából ide menekült harmadik országbeliek pedig bizonyos munkákat engedélymentesen is vállalhatnak. Szintén fontos segítség a menekülteknek szállást nyújtók számára, hogy 2022. február 24-étől nem kell idegenforgalmi adót fizetniük az Ukrajna területéről 2022. február 24. napján vagy azt követően érkezett olyan magánszemély esetén, aki a Magyarországra érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.