A női 100 méteres síkfutás világrekordjának fejlődése az 1922 óta feljegyzett rekordokat tartalmazza. Az atlétikai futószámok legizgalmasabb száma a 100 méteres síkfutás, a legrobbanékonyabb atléták száma. 1977 óta már csak elektronikus időmérés esetén fogadnak el világcsúcsot. Szabadtéri verseny esetén meghatározott a lehetséges hátszél erőssége, 1975 óta csak íves pályán elért eredményeket tartanak nyilván. Külön jegyzik az 1000 méter tengerszint feletti pályákon elért eredményeket is. 1987. január 1-óta tartják nyilván a fedett pályán elért csúcsokat. Női világcsúcsokat 1922 óta jegyzik, a Női Sportolók Nemzetközi Szervezete (FSFI) ekkor alakult meg. Atlétikai vb: Christian Coleman a 100 méteres síkfutás világbajnoka - SportFaktor. Az FSFI 1926-ban beolvadt a Nemzetközi Amatőr Atlétikai-szövetségbe (IAAF) azóta ez a szervezet hitelesíti a rekordokat. A táblázat elején szerepelnek 110 yard-on (100, 584 m) elért eredmények is. A kék alapszínű csúcsok hivatalosak. Rekordok [ szerkesztés] Idő Atléta Dátum Helyszín 13, 6 Marie Mejzlikova II ( TCH) 1922. augusztus 5. Prága 12, 8 Mary Lines ( GBR) 1922. augusztus 20.
"A bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér, mérete minden címlet esetében azonos: 154 mm x 70 mm" [ "Ha most ezt jól becsülöm meg, akkor ez a nagyságrend elférne körülbelül egy 50x50 méteres raktárban is" [ (Megjegyzés: harmadik kiterjedés híján a bankjegy magasságát veszem alapul) A(bankjegy) = 0, 154 m ⋅ 0, 07 m = 0, 01078 m² A(raktár) = 50 m ⋅ 50 m = 2500 m² N = A(raktár) / A(bankjegy) = 2500 / 0, 01078 => kb. 231. 910, 95 CÍMLET(max) = 20. 000 Ft ÉRTÉK(max) = N ⋅ CÍMLET(max) = 231. 910, 95 ⋅ 20. 000 Ft = 4. 638. 218. 923, 93 Ft => kb. 4, 6 milliárd forint "Ennek egy kisebb része van meg fizikailag is ténylegesen, mondjuk 10 százaléka" SZÁZALÉK = 10% = 0. 1 VAGYON(Magyarország)= 100 / SZÁZALÉK ⋅ ÉRTÉKmax = 10 ⋅ 4. 923, 93 Ft = 46. 100 meters síkfutás vilagrekord 6. 382. 189. 239, 33 Ft => kb. 46 milliárd forint
Ebben a későbbi posztjában az énekesnő utalt az esetre, azt mondja, csak viccelt, ő is tudja, hogy Usain Bolt a világcsúcstartó.
1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez. A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből "fejlesztette ki" a nagyképet. A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.
Szinyei Merse Pál: Vitorlás a Starnbergi-tavon, 1867 (olaj, fa, 13, 5 × 15, 6 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) A kis méretű alkotást a közelmúltban egy amerikai hagyatékban fedezte fel Szarvasy Mihály magyar származású, New York-i műgyűjtő, aki megszerezte és a múzeumnak adományozta, majd a New York-i magyar főkonzulátus segítségével haza is juttatta Szinyei Merse Pál festményét – közölte a főigazgató-helyettes, akinek becslései szerint az alkotás műtárgypiaci értéke 20-30 millió forint körül lehet. Hessky Orsolya, a készülő kiállítás egyik kurátora elmondta, miközben Szinyei a plein air festészet technikáit kikísérletezte, számos kis méretű festményt készített. Ezek egyik legszebb példája a Vitorlás a Starnbergi-tavon című munka, amely az emblematikus főműhöz, a Majális hoz vezető út egyik első lépésének is tekinthető. Szinyei Merse Pál: Léghajó, 1878 (olaj, vászon, 42 × 39, 3 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja, a magyar festészet első nagy koloristája.
Az egyik leghíresebb magyar festő művei elevenednek meg - Az volt a célunk, hogy olyan képeket válasszunk munkáink alapjául, amik mindenki számára ismerősek lehetnek és a modern elemek hozzáadásával még közelebb hozhassuk ezeket a képeket a mai élet nyüzsgéséhez. Az egyik leghíresebb magyar festő, Szinyei Merse Pál képei tökéletesen megfeleltek erre a célra, és nem utolsósorban vidám, életörömöt sugárzó hangulatot kölcsönöznek a bevásárlóközpontnak – hangsúlyozta Tánczos Lili és Bársony Dávid a győztes pályázat kapcsán. Szinyei Merse Pál festő festmény pláza
A kortárs művek ebben az elrendezésben kissé leválnak a fő narratíváról. A Kép és kultusz című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában február 13-ig látogatható. Fotók: Kultú László Gábor
Október 12-én megnyitotta nagyszabású Színyei kiállítását a Magyar Nemzeti Galéria. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a tárlat izgalmaiba, és nem csalódtam. Sikerült közelebb kerülnöm kedvenc festőmhöz, és még jobban szívembe zárni művészetét. HIRDETÉS Színyei Merse Pál 1845-1920-ig élt és alkotott. Igazán nagy hírnévre Majális című festményével tett szert, ami számomra is a legkedvesebb festmény talán az egész világon. Ennek oka, hogy tökéletesen ábrázolja a gondtalanságot. Nem akar semmi mélyet vagy komolyat elültetni fejünkben, saját bevallása szerint is csupán egy szép tavaszi napot akart ábrázolni, és néhány embert, akik jól érzik magukat. Valószínűleg pont ezzel vett le a lábamról engem és mindenki mást is. Az egyszerűségével. Érdekes egyébként, hogy Színyei Merse Pálnak és feleségének, Probstner Zsófiának 6 gyermeke született, azonban közülük hárman nagyon korán diftéria áldozatai lettek, majd nem sokkal később még egy gyermeküket elveszítették agyhártyagyulladásban. Mégis, ha a festő képeire nézünk, legtöbbjük csodás, vidám színekben pompázik, gondtalanságot, szépséget és nyugalmat sugároz.
1870-től Münchenben él és önálló mesterként, piacra dolgozik. 1873-ban készítette el egyik legismertebb képét, a Majálist. Az ezt követő években apja birtokának gazdasági ügyei lefoglalták és szinte teljesen elfordult a festéstől. Az 1894–1895-ben a Képzőművészeti Társulat által rendezett tárlaton nagy sikert arattak képei. Ettől kezdve újra a festészet lett életének legfontosabb része. 1901-ben egy müncheni kiállításon Majális képe aranyérmet nyert, és Velencében is bemutatták néhány képét. Ugyanebben az évben tett egy Dél-itáliai körutat. 1905-ben került sor első önálló kiállítására a Nemzeti Szalonban (Modern magyar művészek), ahol 89 munkáját mutatták be. Kinevezték az Országos Mintarajziskola és Rajztanár képző (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) igazgatójának, 1907-ben a magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapító tagja lesz. 1910 februárjában a berlini Sezession magyar kiállításán 20 műve aratott nagy sikert, majd áprilisban a müncheni Galerie Heinemannban 31 képből álló önálló kiállítását mutatta be.