03. 06. VII. Munkavédelmi konferencia Megjelent a Szakszervezeti Kiskönyvtár jubilemiumi, 30. kötete, amely a munkavédelem aktuális kérdéseit dolgozza fel. 2011. 26. Szakszervezetek a Web 2. 0-án Facebook, Iwiw, Web 2. 0 - De mik is ezek és mi közük lehet a szakszervezetekhez? A Munka törvénykönyve szabályozhatja az otthoni munkavégzést - Liganet. Elméleti és gyakorlati összefoglaló arról, miként és hogyan fogjunk neki szakszervezetünk bevezetéséhez az internetes közösségi hálózatok világába. 2011. 02. 10. Szakszervezetek és munkavédelem A munkavédelem a szakszervezeti munka fókuszában. A munkavédelmi szabályozás a gyakorlatban. Munkaidő és pihenőidő A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó munkajogi szabályok, speciális rendelkezések. Foglalkoztatáspolitikai dilemmák A gazdasági változások foglalkoztatásra gyakorolt hatásai – a foglalkoztatás növelésének lehetőségei Magyarországon. A munkajogi szabályozás szerepe a foglalkoztatás bővítésében 2009. 30. Válságkezelési útmutató szakszervezeteknek Megjelent a LIGA Szakszervezetek kiskönyvtár sorozatának legújabb része.
Az érvénytelenségnek két fajtája van, a semmisség (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és a megtámadhatóság (feltételes érvénytelenség), azonban mindkét formára igaz, hogy az azt keletkeztető okokat törvény határozza meg. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni a semmisségi okok egyes aspektusait. A tanulmányi szerződés buktatói és rejtett lehetőségei Tanulmányi szerződést kötni látszólag egyszerű, a Munka törvénykönyve meghatározza ehhez a kereteket. A szakszervezetek béremelést akarnak - HRGlobe. Meg kell állapodni, hogy a munkavállaló részt vesz egy képzésen, amelyet a munkáltató támogat. Cserébe a munkavállaló egy előre meghatározott ideig nem szünteti meg munkaviszonyát. De mire érdemes még ezen kívül is figyelni? Jogeset: a versenytilalmi megállapodás részletei A versenytilalmi megállapodásban a felek jogosultak kötbérfizetést kikötni arra az esetre, ha a másik fél olyan okból szegi meg a szerződést, amelyért felelős. A kötbér kikötésének kifejezettnek kell lennie.
A magyar szakszervezet cselekvő ereje most pedig az, hogy minden egyes munkahelyen egyenként állunk ellen " – jelentette ki a szakszervezeti vezető. Székely Tamás az országgyűlési képviselőktől azt kérte, hogy bojkottálják a szerdai végszavazást. "Mutassák meg, kik ők, számoljanak el lelkiismeretükkel, mert aki igennel szavaz, saját népét árulja el" – jelentette ki. (MTI)
Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék. Érvénytelenség a munkajogban: a megtámadási okok Az érvénytelen jognyilatkozat lehet semmis (feltétlen/abszolút érvénytelenség) és megtámadható (feltételes érvénytelenség). Utóbbi esetében a jognyilatkozat hibás, de a hiba jelentősége kisebb, ezért a jognyilatkozatot tevőkre van bízva, hogy megállapodásukat érvénytelenné kívánják-e tenni. Vagyis bizonyos esetekben az érvénytelenség feltétele a jognyilatkozat sikeres megtámadása, azonban a megtámadásnak is – a semmisséghez hasonlóan – csak a törvényben meghatározott esetekben lehet helye. Liga szakszervezet munka törvénykönyve e. Jelen cikkben a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érvénytelenséggel foglalkozó összefoglaló véleménye alapján kívánom bemutatni ezen megtámadási okok egyes vonásait. Érvénytelenség a munkajogban: a semmisségi okok Érvénytelenség esetén a jognyilatkozat "külsőleg" létezik, így például a munkaszerződés tartalmazza a felek egybehangzó akaratnyilatkozatát, azonban a jognyilatkozat a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
A végkielégítés maximális mértéke legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítésnek ez az összege háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (azaz a "védett korban") szűnik mega munkáltató felmondása következtében. Természetesen a dolgozó javára a munkáltató a törvény által nem tiltott területeken eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagyis akár magasabb összegű végkielégítésről is megállapodhat a munkavállalójával. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés következtében szűnik meg. A Munkáért - LIGA Szakszervezetek. Ilyen esetben a végkielégítés maximális mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött legalább 20 év idő után nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítés e maximálismértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik - vagyis 12 havi távolláti díj összegét érheti el -, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (vagyis a "védett korban") szűnik meg.
A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit szűkíti az üzemi megállapodás mint munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmának bevezetése is. A koncepció lényege a rugalmasság, amely mellett a szociális biztonság hazai és európai vívmányai sajnálatos módon háttérbe szorultak. A törvényalkotó egyértelmű szándéka volt, hogy a munkajogot a polgári joghoz közelítse, figyelmen kívül hagyva a munkaviszony sajátos természetét, a felek - a munkáltató és a munkavállaló - eltérő helyzetét és érdekérvényesítési képességét, a munkáltató erőfölényét, és legfőképp azt, hogy a polgári jogtól eltérően a munkaviszonyban nem beszélhetünk egyenrangú felek szabad megállapodásairól. A törvény kódex jellegét megtörik a külön törvények, amelyek a törvény hatályba lépésétől függetlenül megmaradnak (például a 2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról, a 2003. Liga szakszervezet munka törvénykönyve na. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, a 2009. évi LXXIV.
Szolgalmi jog Ingatlant terhelő jog, amely egy másik ingatlan javát szolgálja. Leggyakoribb típusa az átjárási szolgalmi jog, mely biztosítja a kedvezményezett ingatlan megközelítését a terhelt ingatlanon keresztül. A terhelt ingatlan "szolgálja" a kedvezményezett ingatlant. Dr. Szatmári Csaba Ügyvédi Iroda. Létezik még kezelői jog, földhasználati jog stb. Vezeték jog A földrészleten (ingatlanon) létesült közművezetékek és a hozzátartozó szerelvények megközelítését, karbantartását biztosító jog. Bejegyeztetése azért szükséges, mert a közművezeték tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa különböző. A szolgalmi jog, kezelői jog, földhasználati jog, vezetékjog ingatlan nyilvántartási bejegyzése megállapodás és a hozzá kapcsolódó Változási Vázrajz alapján történik. Változási Vázrajz A helyszínen bemérjük a Vázrajz készítéshez szükséges: átjárási szolgalomnál az utat (vagy kijelöljük a megállapodás szerinti út nyomvonalát) kezelői, földhasználati jognál az épületet vezeték jognál a létesült közműhálózat nyomvonalát A geodéziai felmérés alapján elkészítjük a Változási Vázrajzot a szolgalmi jog, kezelői jog, földhasználati jog, vezeték jog stb.
Ha azonban a telek nincs összekötve közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy szolgalmi jog alapján telkükön átjárjanak. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a törvényes átjárási szolgalom elsősorban gyalogos közlekedést biztosít, gépkocsival történő közlekedést pedig csak akkor, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges. Átjárási szolgalmi jog. Tehát a gépkocsival történő átjáráshoz bizonyítani kell, hogy az ahhoz fűződő érdek súlyosabb és méltányolhatóbb, mint a szomszéd ahhoz fűződő érdeke, hogy gépkocsival való átjárástól mentesen használhassa az ingatlanát. A kerítés létesítésével kapcsolatban a helyi építési szabályok az irányadók. Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!
(Lezárva: 2010. 05. 04. ) Kertes házat vásároltunk. A beköltözés után tapasztaltuk, hogy szomszédaink a kertünkön keresztül állnak be garázsukba. Arra hivatkoznak, hogy az ő telkükön nincs utcára nyíló kapubejáró kialakítva és az előző tulajdonos engedélyezte számukra az átjárást. Így szolgalmi jogot szereztek, amely alapján igénybe vehetik a telkünket. Minket zavar az átjárás, szeretnénk kerítést építeni a két telek között. Van jogunk erre? Átjárási szolgalmi job étudiant. Szolgalmi jog alapján más telkén átjárni csak akkor szabad, ha valakinek a telke nincs összekötve megfelelő közúttal. Ha a telekre az utcáról történő közvetlen bejárás megoldható, akkor a szomszéd telkén átjárni nem lehet. Önmagában az, hogy valakinek a telkén kapubejáró nincs kialakítva, nem vezethet a szomszéd telkének használatára. Ez akkor is így van, ha a kapubejáró kialakítása nyilvánvalóan költségekkel és területrendezési feladatokkal jár. Az átjárási szolgalom ugyanis nem azt illeti meg, akinek a másik telkén átjárni kényelmesebb, mint a sajátját átalakítani, hanem azt, akinek a telkére közútról a bejutás más módon nem biztosítható, csak a szomszéd telkén keresztül.