2021. 04. 16 06:51 Elindult a forgatása annak a filmnek, amely Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklatáról, annak utóéletéről és így közvetlenül a 2006 őszén kirobbant utcai eseményekről, például a tévészékház elleni ostromról szólhat majd, amit onnan tudni, hogy felállították a díszlet egy részét a budapesti Szabadság téren, a volt tévészékház előtt, ahol az ostrom történt. - írta a Telex. Közeleg a választás, kell a film, mint egy falat kenyér! A egy hónapja megírta, hogy információjukk szerint fikciós nagyjátékfilm készül a 2006. őszi eseményekről, amelyben feltehetően az őszödi beszéd kiszivárogtatása körül forognak majd az események, és szerepet kaphatnak benne az ezt követő zavargások is. A készülő filmnek sok hivatalos nyoma egyelőre nincs, de iparági forrásainktól úgy értesültünk, már zajlik a szereplőválogatás. Amikor egy ambíciózus, de elnyomott közvéleménykutató szakember rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának.
(Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) Másnap, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Gyurcsány Ferenc nem kíván lemondani, elszabadultak az indulatok. A demonstrálók az MTV Szabadság téri székháza elé vonultak, majd benyomultak az épületbe. Később hatósági vizsgálóbizottság derítette ki, hogy a rendőröket szakszerűtlenül irányították, védőfelszerelésük pedig hiányos volt. Az őszi tüntetések legvéresebb napja éppen az 1956-os forradalom 50. évfordulójára esett. Október 23-án ugyanis a rendőrség a kormányellenes tüntetőket szándékosan a Fidesz és a KDNP ünnepi nagygyűlése felé terelte. A brutális tömegoszlatás közben az azonosító jelzést nem viselő rendőrök könnygázgránátot, vízágyút, gumilövedéket vetetettek be a békés tömeg ellen, súlyos, maradandó sérüléseket okozva ezzel sok civilnek. Volt, akinek a szemét lőtték ki, másokat a rendőrségi fogdán bántalmaztak, vagy aláztak meg. "A legszégyenteljesebb, a leggyalázatosabb és a leginkább elutasított politikai beszédek egyike az őszödi" – nyilatkozta az M1 hétfő reggeli műsorában Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.
Korábban tudhatott róla a Fidesz Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója az Index kérdésére úgy gondolt vissza a 2006-os időszakra, hogy az őszödi beszéd már a nyilvánosságra kerülése előtt átalakította a politikai napirendet. A »Jó reggelt, Magyarország! « kiáltványban Orbán Viktorék a kiszivárgás előtt megfogalmazták, hogy hazudozás áldozatai lettünk, ezek akkor még kontextus nélküli, légből kapott vádaknak tűntek, de utólag rekonstruálva a történetet azt mutatják, hogy a Fideszben jóval korábban tudtak az ügy várható kirobbanásáról. Ezután sokáig nem is maga a beszéd volt a téma, hanem a budapesti tüntetések és az azokra adott karhatalmi reakció. Az elemző a középtávú hatások közé sorolja, hogy Gyurcsány Ferenc erkölcsi értelemben lekerült a sakktábláról, pedig a baloldalon ő volt az a politikai szereplő, aki pariban volt Orbán Viktorral, és le is tudta győzni. Itt viszont olyan sérülést szenvedett az akkori kormányfő politikai karaktere, amit a mai napig nem lehetett reparálni.
Azon a 2006-os kormányülésen valamikor délután hangzott fel Gyurcsány beszéde, ami a kormánypárt számára azóta is fontos téma, ami a jövő évi kampányuk egyik alapját is képzi. Szanyi kifejtette, hogy ő Gyurcsánnyal ellentétben nem tudta, hogy az MSZP a kampány során "hazudott reggel éjjel meg este". – Mérhetetlenül szomorú voltam. De megmondom őszintén, ekkor még nem éreztem azt, hogy ez a beszéd történelmet ír majd – mesélt közvetlenül Gyurcsány beszéde utáni érzéseiről. Szanyi Tibor szeptember 17-én egy bevásárlóközpont parkolójában, éppen kocsiban ülve hallotta a rádióban a beszéd részleteit. Egészen más hatása volt, mint a helyszínen. Szinte sokkolt. Rögtön tudtam, hogy a kontextusból kiragadott részletek miatt örökké magyarázkodnia kell majd a szocialista pártnak. Aztán valakivel beszéltem, aki mondta, Gyurcsány Ferenc az egyik kereskedelmi televíziónak meg is erősítette, hogy valóban ez hangzott el Őszödön. Szanyi Tibor volt az elsők között volt, aki adott hangot azon véleményének, hogy a beszédet Gyurcsány Ferencék szivárogtatták ki.
Abban az évben emellett bezártak kórházakat, elbocsátottak közalkalmazottakat (például a minisztériumokban dolgozók létszáma 8 ezerről 6 ezerre csökkent), megalkották a vállalkozások elvárt adóját (amelyet veszteséges működés esetén is fizetni kell), emelkedett 1400 gyógyszer ára, miközben a társadalombiztosítás által támogatott készítmények közül csak 300 lett olcsóbb. 2008: Nyugdíjcsökkentés IMF-hitelért A konvergenciaprogram alapján a takarékosság mindenképpen folytatódott volna 2008-ban – például beépültek az adórendszerbe az eredetileg ideiglenes jelleggel hozott céges adók –, de a globális válság súlyosbodása után gyors és drasztikus intézkedések következtek. A kormány jelentős forrásokat zárolt a költségvetésben, csökkentette a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését, elhalasztotta a 2010-re tervezett adócsökkentést – elsősorban ezek kellettek ahhoz, hogy Magyarország megkapja a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank közös hitelkeretét. A Ténytár összesítése szerint a második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programja 2006 és 2008 között összesen 664 milliárd forintos megszorítást jelentett.
(dr. Németh Ildikó)
Egyebek közt ezek a megszűnő eho és az átalakított szocho önálló törvényben javasolt újdonságai. 2017. 11. Egészségügyi hozzájárulás (egészségbiztosítási járulék) tag kilépésekor Az egészségügyi hozzájárulás (egészségbiztosítási járulék) felső határát melyik évre kell számolni utólagos, bírósági ítélet alapján történő tagi elszámoláskor? Kkt. -ből kilépett az egyik tag 2016. február hóban. Az elszámolás megtörtént, és a részére járó összeg kifizetésre került 2016. május hóban. Ekkor már megfizette az egészségügyi hozzájárulást, 450 000 Ft-ig. Az elszámolás összegszerűségét vitatta, bírósághoz fordult, majd a bíróság 2017. október hóban még ítélt meg számára összeget. Kérdésem: egészségügyi hozzájárulás 450 000 forintos felső határát melyik évvel kell számolnom, 2016. évre, vagy 2017. évre? (a 2016. évre már megfizette a 450 000 Ft-ot, 2017. Szocho felső határ 2010 relatif. évben még nem érte el a 450 000 határt. ) Köszönettel: Prajczer Ildikó {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
2019. dec 09. 2019 januárjától az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LVI. törvény, illetve a szociális hozzájárulási törvényünk egy új jogszabályban egyesült, januártól a kétféle adókötelezettség megszűnt, kizárólag szociális hozzájárulási-adó fizetési kötelezettség keletkezik. A korábban kétféle jogszabály egy új köntösben, de nagy részben változatlan formában került szabályozásra. Fontos előírás az új törvényben az ún. felső határ számítása, ami azonban teljesen eltér a korábban megszokott számítási módtól. A régi EHO törvényünk ugyanis a felső határ számításánál egy fix összeget jelölt meg, a megfizetett egészségbiztosítási járuléknak, illetve egészségügyi hozzájárulásnak kellett elérnie a bűvös 450 ezer Ft-ot. Nos, ez az új törvényben más módon van szabályozva. Szociális hozzájárulási adó felső korlát (határ) 2022-ben. A hatályos szociális hozzájárulási adó törvényünk a felső határt a minimálbér összegének 24-szereséhez köti, és ilyen módon ez évről-évre emelkedni is fog automatikusan. De nézzük a számítás menetét, mit mond a törvény?
Ismertetjük azt is, mennyi lesz a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa. 2018. 12. 18. Osztalék Kérdésem az osztalék kifizetéséhez kapcsolódik. Az éves kifizetés 3, 5 millió forint, ami a felső határt eléri. Viszont a kifizetés havonta 292 ezer forint, és a 15 százalék szja kerül befizetésre utána, vagy addig amíg nem éri el a 3, 5 milliót, a havi kifizetés után 19, 5 százalék szochót fizetni kell vagy nem?? 2018. 27. Kiva osztalék Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kiva alatt működő kft. tagjaként 2019-ben osztalékot vesz fel valaki, aki ugyanannál a cégnél munkabért is kap, de a kiva miatt a céget szocho fizetésikötelelezettség a bérkifizetésnél nem terheli, az osztalék terheit szocho szempontból ez hogyan befolyásolja? Ugyanúgy érvényes a minimálbér kétszereséig vonatkozó felső határ? Szocho felső határ 2010.html. Köszönöm. Szocho: húzd meg, ereszd meg 2019-től Több kedvezmény megszűnik, 14 százalék eho helyett 19, 5 százalék szochót kell majd fizetni egyes jövedelmek (például az osztalék, árfolyamnyereség) után, s e kötelezettségeket a mostaninál magasabb jövedelemhatárig kell teljesíteni.
Lássuk, hogy mely jövedelmeket kell figyelembe venni! A Szocho tv. rendelkezése alapján az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelmeket kell figyelembe venni. Ilyen jövedelmek: – az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, – a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, – a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, Az adófizetési felső határ számításakor tehát nem lehet figyelembe venni azokat a jövedelmeket, amelyek után nem a természetes személynek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Ilyen jövedelmek: – a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], – a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. Szochó felső határ esetei - Adózóna.hu. §], – a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]. A Szocho tv. 29. § (1) bekezdése alapján az adófizetési felső határra vonatkozó szabállyal érintett jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.