A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. július 6. péntek 17:03 Megújul a sümegi Püspöki Palota. Nézze meg a sümegi Püspöki Palota megújításáról készített kisfilmet - videó - Hírnavigátor. A jövő nyáron befejeződő beruházás keretében kiállító- és külső tereket újítanak fel, valamint rendezvények befogadására is alkalmassá teszik a kastélyt. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a beruházás alapkőletétele alkalmából tartott pénteki ünnepségen kiemelte, hogy a 2017 és 2020 között zajló Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló fejlesztés eredményeként élettel telnek meg a történelmi falak. A jövő nem létezhet a múlt tisztelete nélkül, a nemzeti identitás és kultúra megőrzése pedig a mai kor fontos kérdése – húzta alá. Szavai szerint az emlékek nemcsak a múltat és a történelmet képviselik, hanem "nemzetünk lelkét is hordozzák". Eredeti szépségükben megújuló értékeink pedig a "dicső múltat éltetik a jövőben", a magyarság értékeit gazdagítva a nemzet valódi jelképeivé válnak – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a Nemzeti Kastélyprogramnak és a Nemzeti Várprogramnak köszönhetően országszerte összesen 20 kastély és 19 vár, a legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg mintegy 50 milliárd forint értékben.
Közeleg a hétvége, hűvös, de napsütéses idő várható, ami kiválóan alkalmas országjárásra, kirándulásra. És ez az első hétvége, amikor a látogatók előtt megnyílik a felújított sümegi Püspöki Palota. A palotát, amely több mint kétmilliárd forintból született újjá, október utolsó napján, ünnepélyes keretek között adták át, és november másodika óta látogatható. Megújul a sümegi Püspöki Palota - alon.hu. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújult sümegi Püspöki Palota ünnepélyes átadásán részt vett Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, aki a közösségi oldalán közzétett videóval is megemlékezett az ünnepi eseményről. A lezárult fejlesztés eredményeként a várhegy lábánál álló palota jelentős része ismét bejárható és megcsodálható. Az épületben látható új kiállítás egy 18. századi történetet jár körül, az építtető Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel az ő életrajza sokrétűen vall a barokk világképről. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet ad a tárlat erről a korszakról.
Ezek mellett megújultak még a közösségforgalmi vizesblokkok és az irodai részleg is, valamint kávézó és ajándékbolt került kialakításra. A palota Vár felé eső oldalán mélyszivárgók kiépítésével és egy úgynevezett reversion technológiával a talajvizesedés megelőzésére is megoldás született. Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa az átadó ünnepségen Forrás: Arcolat 2021/David Mankovics/Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. Megújul a sümegi Püspöki Palota | Demokrata. A palota egyik termében elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két teremben pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A palota restaurálási koncepciója és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
A kiállítás egyik központi témája ez a látványvilág, amelyet a sümegi plébániatemplom Maulbertsch, az európai rangú festő által készített lélegzetelállító freskóin, valamint a palota részlegesen fennmaradt és bemutatott falképein láthatunk. A termek egykori pompás dekorációit beltéri vetítéssel, az illuzionista világot grimaszoló festményekkel, bemozduló képekkel idézzük meg, de a mozgókép elődjének tekintett kukucskálódobozok hagyománya is megismerhető itt. Az érdeklődők a barokk freskóművészet technikatörténeti, ornamentika-történeti érdekességeivel és műhelytitkokkal is találkozhatnak. Franz Anton Maulbertsch elképzelt dolgozószobájában pedig kiderül, hogyan élhetett és alkothatott a "rokokó sztárfestője". Rejtett zugok, titkos helyiségek A kiállítás az épületet, mint műtárgyat vonja be a megismerés kalandjába: rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók nyílnak meg a látogatók előtt. Érzékelhetővé válik a palota működése, a napi rutin: beléphetünk a barokk konyhába, vagy megismerhetjük a korabeli higiénia csúcsának számító, falba rejtett árnyékszék működését.
"Először alaposan fel kell tárni a korai templomot elfedő középkori rétegeket, és meg kell vizsgálnunk, hol és hogyan tudunk mélyebbre ásni – az értékes romok megóvását figyelembe véve – annak reményében, hogy megtaláljuk a királysírt" – mondta Makoldi Miklós ásatásvezető régész, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. "Az igazi szenzáció viszont az, hogy a gótikus templom szentélye alatt előkerült egy félköríves szentélyzáródású korai templom maradványa is, amely minden bizonnyal azonosítható azzal a bencések által az 1040-es években épített templommal, ahol harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel maradványait végső nyugalomra helyezték. Később pedig ide, az ősi királysír mellé temetkeztek az utódok is, nevezetesen a kisnánai vár birtokosai: az Aba nembéli Nánai Kompolt család tagjai" – mondta Makoldi Miklós. A kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a területet a XV. században birtokló Aba nembeli Kompolt család tagjai nyugszanak a sírban, akik Aba Sámuel egyenes ági leszármazottai.
Méretei alapján nagyobb volt a korszak plébániatemplomainál. A torony az utolsó szint kivételével szintén középkori, valószínűleg későgótikus. Sajnos jelenlegi ismereteink alapján csak hipotézist tudunk alkotni. Így valószínűnek tűnik, hogy Aba Sámuel sírjára, vagy annak részletére rábukkantak a templom újkori átépítése előtt és a díszes, feliratos követ ezután falazták be a templom homlokzatába. A sírnak azonban a logika szerint nem a plébániatemplomban, hanem a korábbi palotából kialakított családi monostorban volt valószínűleg a helye (amit bizonyít a sok középkori temetkezés is a Bolt-tetőn). Bizonyosságot csupán az egykori királyi székhely, vagyis a Bolt-tető feltárásának kiteljesítése hozhatna. Bár a szarkofág darabja azt bizonyítja, hogy szétrombolták a sírt, erről csak az egykori rotunda teljes feltárásával lehetne meggyőződni. Ugyan a hajdani körtemplom egy részén egy családi ház áll (amelynek építője az 1960-as években talált az építkezés során sírokat), a templom közepére – ahol a sírnak a logika szerint lennie kellett – nem épült semmi, így elvileg feltárható.
korszakalkotó felfedezés jöhet 2020. 10. 31. 17:22 Valóban előkerülhet Aba Sámuel sírja és csontváza? Nemsokára kiderül, viszont az eddigi eredmények is szenzációsnak mondhatók, ugyanis megtalálták az 1040-es években épített templomot, ahol harmadik magyar királyunk maradványait végső nyugalomra helyezték. Gondolták volna, hogy Aba Sámuel, a harmadik magyar király sírját és csontvázát egy szocreál művelődési ház parkolójában kell keresni? Ráadásul a helyi tanácselnök egy Kádár-kocka lakóházat is épített palotájára, templomára? A múltpusztító kommunista időszakban semmibe vették a romokat, sok követ és csontot egyszerűen a sittre vágtak, ám most végre feltárják Aba Sámuel királyi központját, ami a palotáját és egy királyi alapítású bencés monostort rejt a föld alatt – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. "Az Abák Attila hun király leszármazottai a magyar hagyományok szerint, mégpedig Csaba ágán. Hogyha valamely Aba nemzetségbe tartozó férfinak meg tudjuk határozni a DNS-ét, és ez megegyezik az Árpádokéval – akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat –, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősük, így újra kell írni a történelemkönyveket.
A genetikai vizsgálatok képesek kimutatni a rokoni kapcsolatot. Ha kirajzolódik egy család a templomon belül, az egészen biztos, hogy az Abák lesznek, hiszen a 15. századik ők voltak a templom tulajdonosai. A vizsgálatokból kiderülhet, ki kinek az apja, testvére, és a régész szerint, ha szerencséjük van, találnak egy 11. századi közös őst, aki Aba Sámuel. Nem könnyű megállapítani, melyik Aba Sámuel sírja Sajnos az is benne van a pakliban, hogy az Aba királyunk sírját feldúlták, és örökre eltüntették a föld színéről a tatárok vagy a törökök, de más tényezők is nehezítik a feltárást. Makoldi Miklós /Fotó: Zsolnai Péter – A királyokat jobb esetben aranykoronával, jogarral és gyűrűvel temették el egy márványkoporsóba. A koporsó akár még feliratos is lehetne, viszont Aba Sámuel más, mint a többi magyar király, őt ugyanis menekülés közben megölik. 1044-ben hal meg, akkor még az általa alapított monostor nem készült el. Emiatt először Feldebrőre temették el, csak a krónikákból tudjuk, hogy néhány év múlva áthozták ide.
2021. 05. 17. Előkerül végre Aba Sámuel sírja? 1024 473 Patrióták // 2021. 07. 15. Előkerül végre Aba Sámuel sírja? 2018-ban nagy hatású cikkben hívtuk fel a közvélemény figyelmét sorrendben harmadik királyunk sírjának méltatlan állapotára. Azóta az abasári államalapítás kori királyi és egyházi központ már nemcsak történelmi emlékhely, hanem a Magyarságkutató Intézet munkájának köszönhetően az évtized legizgalmasabb ásatásának színhelye is egyben. Beszámoló a régészeti lelőhelyen idén áprilisban tett látogatásunkról. read more 2018. 10. 19. Szakmai kirándulás Palócföldön 150 150 Patrióták Patrióták // 2018. 2020. 06. 24. Szakmai kirándulás Palócföldön [Cikk letöltése] Két év elteltével újra a jó palócok földjére látogattak a Magyar Patrióták Közössége tagjai. Október 6-i egynapos szakmai kirándulásunk célja a felvidéki Ipolybalog szentkoronás templomának és életigenlő közösségének… read more 2018. 04. 25. Aba Sámuel királyi központjának pusztuló romjainál jártunk 150 150 Patrióták Patrióták // 2018.
A török hódoltság idején erősen megrongálódott, majd a XVIII. század közepén mai barokk formájában újjáépítették. A feldebrői temetkezőhely közelében a Baldacci bárói család kősziklába vágott pincéjének egyik bejáratához 1693-ban emléktáblát helyeztek ezzel a felirattal: "Ebben az üregben volt letéve Sámuel Aba, Magyarország harmadik királya. " Később Haller Sámuel gróf márványtáblával jelölte meg a sírüreget. A helyi szájhagyomány is úgy ismeri a helyet, mint Aba Sámuel első és egyúttal végső nyughelyét. Az sincs kizárva, hogy Aba Sámuel holttestét ebből az üregből vitték át az általa alapított abasári monostor mára teljesen elpusztult templomába, vagy annak föld alatti barlangüregébe. A sári, ma abasári bencés apátság templomát Aba Sámuel 1042-ben a Boldogasszony tiszteletére alapította. Az abasári körtemplom feltárását 2007-ben kezdték meg a Heves megyei Dobó István Vármúzeum régészei.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?