A 2013-as irodalmi Nobel-díjat Alice Munro kanadai író, "a kortárs novella mestere" ("master of the contemporary short story") kapta. De felmerül a kérdés: hogyan válik valaki Nobel-díjas íróvá? A Nobel-díj az egyik legrangosabb világszerte elismert kitüntetés, amelyet – az alapító, Dr. Alfred Nobel svéd kémikus végrendeletéhez híven – azok kapják, akik az előző évben a legtöbbet tették az emberiségért. Az elismerésen kívül a díj anyagi juttatással is jár, amelyet Nobel vagyonának kamataiból finanszíroznak. Emelkedik a Nobel-díjasok pénzjutalma. Az először 1901-ben átadott irodalmi Nobel-díj odaítéléséért a stockholmi Svéd Akadémia a felelős. Vajon hogy lesz valakiből Nobel-díjas író, költő vagy drámaíró? Amellett, hogy egész életművével kimagasló szellemi teljesítményt kell nyújtania, egy csoport kiválasztott személy ajánlása és döntése szükséges ehhez. Egy évig tartó folyamat A Nobel-díj hivatalos honlapján pontos információ található a jelölési procedúráról. A folyamat azzal kezdődik, hogy a 18 tagú Svéd Akadémiának a jelöléssel és kiválasztással foglalkozó testülete, a minimum négy-, maximum öttagú Nobel-díj Bizottság szeptemberben meghívókat küld olyan személyeknek, akik alkalmasak a jelölőszerepre.
Díjpénz A díjátadó ünnepségen a díjazottnak átadnak egy dokumentumot, amely jelzi a díj összegét. A pénzjutalom összege évről évre változhat, a Nobel Alapítvány által rendelkezésre álló finanszírozás alapján. Például 2009 -ben a teljes odaítélt készpénz 10 millió svéd korona (1, 4 millió dollár) volt, de 2012 -ben ez az összeg 8 millió svéd korona, azaz 1, 1 millió dollár volt. Gazdaság: Ez ért idén Nobel-díjat: hogyan kísérletezhet egy közgazdász, ha laboratóriumban nem tud? | hvg.hu. Ha egy kategóriában két díjazott van, a díjat egyenlően osztják el a kedvezményezettek között, de ha három, akkor az odaítélő bizottság dönthet úgy, hogy egyenlően osztja fel a támogatást, vagy felét egy -egy címzettnek, negyedét pedig mindegyiknek két másik.
Összege azonos a többi Nobel-díjéval. Kikötés, hogy a díjat csak élő személy kaphatja meg, utólagos díjazásra nincs lehetőség. Kivétel a Dag Hammarskjöld – volt ENSZ-főtitkár- tragikus balesete után odaítélt posztumusz díj és Erik Axel Karlfeldt posztumusz irodalmi Nobel-díja. A díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor, de a díjazottak névsorát már ősszel közzéteszik. A díj odaítéléséről a Nobel-bizottságok döntenek: fizikában és kémiában a Svéd Akadémia bizottságai; fiziológiában a Karolinska Intézet bizottsága; ezek egyenként 5, a megfelelő tudományokkal foglalkozó svéd professzorból állnak. Az irodalmi Nobel-díjról a stockholmi Akadémia dönt, a békedíjról pedig a Norvég Nemzetgyűlés határoz, és azt Oslóban adják át. Karikó Katalin elárulta, mire költené a Nobel-díjjal járó jutalmat. A tudományos díjazottak kiválasztásához mintegy 3000 tudós véleményét kérdezik meg. Szavaznak mindenekelőtt a Svéd Tudományos Akadémia és a Karolinska Intézet svéd és külföldi tagjai, maguk a Nobel-bizottságok, minden egyes, az érintett tudományban korábban Nobel-díjat kapott tudós, a skandináv egyetemek és műszaki főiskolák professzorai, a világ minden tájáról évente kiválasztott fizikai, kémiai és orvosi fakultások és végül külön, személy szerint kiválasztott tudósok.
A Nobel -díjas három dolgot kap: oklevelet, érmet és egy dokumentumot, amely megerősíti díj összege "(" Amit a Nobel -díjasok kapnak "). Később a Nobel -bankettet a stockholmi városházán tartják. Legfeljebb három díjazott és két különböző alkotás választható ki. A díjat évente legfeljebb három címzett kaphatja meg. Aranyérméből, oklevélből és pénzbeli támogatásból áll. Jelölés és kiválasztás A kémiai Nobel -díjasokat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által választott öt tagból álló bizottság választja ki. Első szakaszában több ezer embert kérnek jelöltállításra. Ezeket a neveket a szakértők alaposan megvizsgálják és megvitatják, amíg csak a díjazottak maradnak. Ez a lassú és alapos folyamat vitathatatlanul adja a díj fontosságát. Az űrlapokat, amelyek személyes és kizárólagos meghívást jelentenek, körülbelül háromezer kiválasztott személynek küldik el, hogy meghívják őket jelölések benyújtására. A jelöltek nevét soha nem teszik közzé nyilvánosan, és azt sem mondják el, hogy figyelembe vették a díjat.
Összességében tudományonként mintegy 1000 személytől kérnek véleményt, s ezek alapján történik a döntés. Az eljárás már az előző év szeptemberében elkezdődik, tehát esztendőnyi folyamat során dől el, kik kapják a Nobel-díjakat.
A díjat 45 alkalommal ítélték nőknek, de a kitüntetettek száma csak 44, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) a nők között egyedüliként és a díj történetében egyetlenként két külön tudományágban is (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) kiérdemelte az elismerést - ő az első női Nobel-díjas is. A legtöbb női kitüntetett, szám szerint 15 a Nobel-békedíjat vehette át, a közgazdaság terén viszont az amerikai Elinor Ostrom az egyetlen nő, aki 2009-ben átvehette a kitüntetést. A Curie család az "abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat (ők az első Nobel-díjas házaspár is), majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas lett, a díjat ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen vette át az elismerést. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas aligha megdönthető rekordját.
A Nobel Alapítvány fizikai és kémiai Nobel -díja. "Kémiai Nobel -díj. Az érem első és hátsó képei. 1954". "Forrás: Eric Arnold fényképe. Ava Helen és Linus Pauling Papers. Honors and Awards, 1954h2. 1. " "Minden dokumentum és média: képek és illusztrációk", Linus Pauling és a The Nature of the Chemical Bond: A Documentary History, The Valley Library, Oregon State University. Hozzáférés: 2007. december 7. Grafika: Nemzeti Kémia Nobel részvények 1901-2009 állampolgárság idején a díjat és születési ország. Tól J. Schmidhuber (2010), Evolution of National Nobel osztja a 20. században a arXiv: 1009. 2634v1 "Amit a Nobel -díjasok kapnak" - Kiemelt link a "The Nobel Prize Award ceremóniákban".
Az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását is. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz. A pesti események után a bécsi udvar és V. Ferdinánd jobbnak látta nem visszautasítani a feliratot, ezenfelül miniszterelnöknek nevezték ki gróf Batthyány Lajost, aki március 23-án megalakította az első felelős kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11. ), amellyel megszűnt egy elavult, rendiségen alapuló politikai rendszer, az ország pedig lehetőséget kapott a polgári fejlődésre és a gazdasági megerősödésre. Március 15. Március 15 forradalom bevársárlás. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep és egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848. március 15. napján nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
Sokan gondolják, hogy március 15-én egy elbukott forradalmat ünneplünk. A történelemkönyvek azonban régóta hangsúlyozzák, hogy az 1848. március 15-én kitört polgári forradalom legfőbb törekvései teljesültek. Igaz azonban, hogy a későbbi szabadságharc, a magyar függetlenségi mozgalom vereséget szenvedett 1849-ben. Március 15 forradalom röviden. A polgári forradalom győzött A polgári forradalom győzelmét mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1848-as eredményeket, vívmányokat még a szabadságharc leverése utáni rémuralom és abszolutista kormányzat sem merte eltörölni. Így a jobbágyok felszabadítása, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség évtizedes követelése (amelyek a reformkor legfőbb törekvései voltak) 1848. március 15. után megvalósultak. Az iparszabadsággal párosulva pedig a politikailag legsötétebb 1850-es években, a Bach-korszakban hallatlan ipari és gazdasági fejlődés ment végbe Magyarországon. A fejlődés motorja, akár csak az 1989-es rendszerváltás után, a külföldről beáramló működő tőke. Más kérdés, hogy ebből a magyar (köznemesi) politikai vezetők 1849 után többnyire kimaradtak.
Forrás: Landerer nyomda A Landerer család az 1700-as években Németországból költözött a Magyar Királyság területére, és több nyomdát is nyitottak az országban. Landererék óriási szerepet játszottak a hazai nyomtatott sajtó életében több, mint 150 éven át, a legkiemelkedőbb mégis az volt, amikor náluk nyomtatták ki Petőfi költeményét, a Nemzeti Dalt és a 12 Pontot, amelyben megfogalmazták elvárásaikat például a nemzeti bank alapítására és a cenzúra eltörlésére vonatkozóan. A nyomda épülete – amit Pollack Mihály tervezett – még mindig áll (a cím: Kossuth Lajos utca 3. ), közvetlenül az Alcantarai Szent Péter templom mellett, ami a Ferenciek terének egyik ékköve. Nemzeti Múzeum A forradalom kezdete idején a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum Pest egyik legszebb, legújabb klasszicista épülete volt. 15 vers március 15-ére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. A múzeum január 24-én nyitotta meg kapuit 1848-ban, és csupán néhány hónap elteltével a forradalom jelképes helyszínévé vált. Az udvarán összegyűlt több, mint 10 000 ember előtt olvasta fel Petőfi a Nemzeti Dalt.