Toldi I. ének Ég a napmelegtől a kopasz tyúk szarja, Miklós retkes tökét ugyancsak vakarja. Mérges lapostetvek csípik ahol érik, Kormos seggepartján sütkéreznek délig. Amott a kútágas alatt áll egy némber, Vízmerítés helyett jobbágyfaszra kémlel. Nincs egy árva szőrszál a pinája ráncán, Az utolsót is tegnap vesztette el kártyán. Vályúnál az ökrök szomjasan delelnek, Bokrok tövén pesztrák, s béresek tekernek. Zsombékok tövén, hol füves az árok, Vígan enyelegnek üzekedő párok. Egy, csak egy legény van, aki nem hág: Toldi, Bár hatalmas faszát talicskán kell tolni. Legénytoll sem fedi hatalmas nagy pöcsét, Egyensúlyoz rajta három tonna rőzsét. Malomkövet zúz szét iszonyú dorongja, Vadállatok futnak előle morogva. Egy krónikás írja, mit szemével látott: Duhaj kedvében egy megyét meghágott. Ég A Napmelegtől A Kopár Szík Sarja. Delelőn az ipart agróban űzi, Faszára a nőket húszasával fűzi. Amint vakaródzik, s a semmibe réved, Lát felé ügetni nyalka hadfi népet. Megjött immár Toldi rókalelkű bátyja, Visszeres seggén lóg szattyánbőr gatyája.
Nádorispán látja Toldit a nagy fával, És elámul rajta mind egész hadával. "Ember ez magáért" Laczfi mond "akárki; Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat, Amellyel mutatja e suhanc az útat? " Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki! De ki vína bajt az égiháborúval, Szélveszes, zimankós, viharos borúval? És ki vína Isten tüzes haragjával, Hosszu, kacskaringós, sistergő nyilával? Mert csak az kössön ki Toldival, ha drága S nem megunt előtte Isten szép világa; Jaj-keserves annak, aki jut kezébe, Meghalt anyjának is visszarí ölébe. Elvonúl a hadnép hosszu tömött sorban, Toldiról beszélnek az egész táborban; Mindenik mond néki nyájasat vagy szépet, Mindenik derít rá egy mosolygó képet; Egyik így szól: "Bajtárs! mért ne jősz csatára? Ily legénynek, mint te, ott van ám nagy ára. " Másik szánva mondja: "Szép öcsém, be nagy kár, Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál. Ég a nap melegtől. " Elvonúl a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja; Toldi meg nagybúsan hazafelé ballag, Vaskos lábnyomától messze reng a parlag; Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása, Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében, Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.
Ugyanezen okokból a vár keleti oldaláról nem láthatjuk a templomot sem. Északi oldal, vagyis kilátás a Belsővárból kelet felé... Az észak-keleti bástya is megújult: itt a belső térben "soha semmi" nem volt. Ide terveztem a "Török rózsakertet", amelynek megvalósítása késik (meglehet örökre). A kazamata falrész leromlott és életveszélyes keleti oldalán is elkészült a felújítás. Keleti vársétány... a távolban a Mecsek tömbje látszik Keleti oldal A keleti falról: Vármúzeum épülete Kilátás a megújult délkeleti bástyáról... Az óratorony a dél-keleti bástyáról A délkeleti bástyáról a déli oldalra tekintve... a jellegzetes szigetvári Vár kép fogad. Az Állami Vagyonkezelő által megindított felújítás valóban a 24. órában történt, és ennek köszönhetően eddig nem tapasztalható - egyedi élményben lesz része, körbe is járhat mindenütt a falakon, a az oda nem illő "ronda, de biztonságos" korlátnak köszönhetően sétálni, andalogni, és szaladni is lehet... Rajta hát! Szigetiek és vendégeink, mindenki a falakra!!!!!
Miután 1541-ben Buda csellel való megszállása idején Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, a felesége, Pemfflinger Katalin azonnal átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. A vár története Évindító díszlövés A Szigetvári Vár Vitézei díszlövéssel tisztelegnek az új év kezdete előtt. Kívánunk mindenkinek egészségben gazdag, boldog új esztendőt! További videóink
« Paizs szerint, ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni. " [6] A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott Török Városok Világszövetsége fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta. [7] A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében [ szerkesztés] A vár "A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 889 millió forint európai uniós (GINOP-7. 1. 1-15-2017-00029) forrásból újul meg. A vár közepén lévő, ún. Kastély épületben alapvető cél a kiállítási terület megnövelése. A legjelentősebb fejlesztés a Kazamatasor területén történik. Az épület földszintjének nyugati végén az utolsó két téregységben az egykori Zrínyi belsővár bástyájának maradványai kerülnek bemutatásra. Az épület tengelyében található kapualjtól nyugatra, a fenti helyiségek felé nyílóan lesz kialakítva a kiállítási recepció és ajándékbolt, a zárt kiállítási terület, a lift és a közönségforgalmi lépcsőház.
A Szigetvári vár az egyik leghíresebb magyar vár, 1566-os ostroma csaknem mindenki számára ismert, hiszen Zrínyi Miklós 2500 katonájával ekkor állította meg Szulejmán szultán százezres seregét. "Civitas Invicta" - "A leghősiesebb város" - Nemzeti Emlékhely. A vár napjainkban is Zrínyi Miklós hősi harcának kultuszhelye. A hőstett mély rovást ejtett a magyar identitás kőtábláján, melyet az értő művészek máig visszhangzanak. Irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások hosszú sora regéli el az örök mítoszt. A Szigetvár legszebb ékköve a Vár. Zrínyi vára, mely annyi időt megélt, mindig változott, alakult. Mai formáját a XVIII. században nyerte téglafalaival, barokk főkapujával és óratornyával, kazamataíveivel. Évszázados fái alatt az idelátogatót megérinti az idők szele. A múzeum tárgyai közül életre kelnek mai korunk hagyományokat őrző vitézei süvegesen, szablyásan – puskadurrogtatás közepette. A hagyomány él, és nemcsak a szeptemberi ünnepen – a Zrínyi-napokon, de a vár falai között is lépten-nyomon elénkbe toppan a megelevenedő múlt egy-egy darabja.
A szigetvári vár területe régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott hely. Magyarország egyik leghíresebb, ma is álló várának alapjait a középkorban tették le. A vár 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. A legnagyobb török szultán nem érhette meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, halálát titokban tartották. Zrínyi a több mint egy hónapig tartó ádáz ostrom ellenére a megadás helyett a végsőkig való küzdelmet választotta: szeptember 7-én hajnalban a belső várba visszahúzódó 200 katonája élén kitört a várból, példát adva ezzel az áldozatos hazaszeretetből. A védők csaknem mindnyájan hősi halált haltak. Hőstettük híre bejárta egész Európát. A vértanúk emlékét legmaradandóbban a várvédő dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Mikós örökítette meg Szigeti veszedelem című eposzában. Szigetvár 122 évre török uralom alá került, erről tanúskodik a törökök által újjáépített vár és az országban egyedülálló Szulejmán-dzsámi a csonka minaretjével, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirat töredékekkel.