2020-12-30 11:15:00 FORRÁS: Orvosok Lapja Szerző: dr. Kincses Gyula elnök Orvosoklapja - Aktuális A cikk írásának hétvégéjén – egy kivételével – megjelentek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletei. Gyorselemzés után összefoglaljuk a főbb megállapításokat. Új egészségügyi szolgálati jogviszony r. A kormányrendeletek nem mindig vannak összhangban a törvénnyel és egymással, így értelmezési különbségek még felmerülhetnek. Kik kerülnek át az új jogviszony alá és hogyan? A törvény alá azok az egészségügyi dolgozók fognak kötelezően tartozni, akik ma állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alkalmazottként dolgoznak, és vállalják az új jogviszonyba való átlépést. Ebből következik, hogy a vállalkozókra és a magáncégek alkalmazottaira ez a törvény nem vonatkozik. A törvény úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató közreműködőt, valamint önkéntes segítőt vehet igénybe, a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködő kivételével.
A MOK kiállt amellett, hogy a köz- és magánellátás összeférhetetlenségének szabályait hálapénzellenesen és egységesen kell megállapítani, és a szülészet kivételezése nem indokolt. A megjelent kormányrendelet ezt a kérdést később a megjelenő rendelet hatáskörébe utalta. Így januártól a törvény rendelkezései lépnek érvénybe, azaz minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezelt. Bér és jövedelem A törvény fontos érdeme, hogy jelentős, a MOK bértáblájának megfelelő béremelést tartalmaz. Ugyanakkor: A jelenlegi bértábla nem ismeri el a tudást, az oktatási és kutatási tevékenységet. A MOK eredeti bértáblája külön fizetési osztályt javasolt a tudományos fokozattal rendelkezőknek. Új egészségügyi szolgálati jogviszony lmondas. Amíg a korábbi rendelettervezet számos ponton (pl. a kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, kirendelés) meghatározta a többletmunkáért járó díjazást, a megjelent rendelet ezekhez díjazást nem rendelt, hanem annak összegét az országos kórház-főigazgató állapítja majd meg.
Ezeknek szintén nem egy alkalommal adott hangot az Index, köztük annak az aggodalomnak, hogy: Mostantól vajon mennyi lesz az annyi, az orvos béremelés mekkora emelést jelent a gyakorlatban? Egy dolog a béremelés, de az orvosok és az egészségügyi dolgozók megkapják-e az eddigi bérpótlékokat és egyéb eddigi pluszjuttatásokat, amelyeket többek között a kollektív szerződések biztosítottak? A hálapénz kivezetése mennyiben befolyásolja a szabad orvosválasztást, esetleg a jövőben megakadályozza ebben a betegeket? Lehet-e az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak másodállása? Vagy zárjanak be a magánpraxisok? Ki helyettesíti a több helyen helyettesítő hiányszakmában dolgozó orvosokat? Magyar Orvosi Kamara - Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről. Mi lesz, ha teljes osztályok mondanak fel és távoznak a magánegészségügybe vagy más karrierterületre? Mi alapján számítják majd a pihenőidőt? A kormány mindezzel szemben végig igyekezett hűteni a kedélyeket, többek között azt kommunikálva, hogy egy orvos és egészségügyi szakdolgozó sem járhat rosszabbul az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.
8. Az alapképzés jellemzői 8. Szakmai ismeretek jellemzői 8.
Alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint, l. 1. sz. táblázat), kivéve, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga, felsőfokú oklevél, vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél alapján számít felvételi pontszámot. Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsga stb. ) teljesítése, amelyek eredménytelensége esetén a jelentkező számára nem számítható felvételi összpontszám. Érettségi-felvételi: 2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer - EDULINE.hu. Ezeket a vizsgákat a meghirdetett képzéseknél részletezik. Alapképzésre, osztatlan képzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám): alapképzés, valamint osztatlan képzés esetén 280 pontot, az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012.
Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki. Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), alap- és osztatlan képzés esetében kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont), gyakorlati vizsga (maximum 400 pont) valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezhetik. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.