Hatalmas változásra készülhetnek a nézők Horoszkóp: Ez a 3 csillagjegy mindenre ráérez, lehetetlen őket becsapni Sírig tartó szerelem vagy az örök bizonytalanság? Velük indul a Való Világ új szériája: ők költöznek be először a luxusvillába - Blikk. Erre utalnak a leggyakoribb szerelmi álomképek egy párkapcsolatban Bejelentette az RTL Klub! Új sorozat érkezik a csatornára Nagy áprilisi szerelmi horoszkóp: a Kos szépen válik, a Bika életében váratlanul bukkan fel a szerelem, de a Szűz sivárnak érzi a házasságát A te combod formája is ilyen? Ilyen vagy az ágyban, és ez még nem minden Furcsa kaparászás jött a mosógépből. Belenézett, majd egyből sokkot kapott Heti horoszkóp: a Kos párja félrelép, a Bika sok pénzt kap, a Ráknak be kell vágódnia a főnökénél, ha jót akar
Az eljárás részét képezte többek között, hogy az elsőfokú bíróság és a médiaszolgáltató az érintett műsorszámokat és az azokban a Médiatanács által kifogásolt jeleneteket megnézte és külön-külön értékelte. Az első fokon eljáró fővárosi közigazgatási bíróság megállapította, hogy valamennyi epizód megsértette a kiskorúak védelmét célzó előírásokat, így megalapozott és jogszerű volt a Médiatanács által kiszabott 110, 35 millió forintos kötbér. Sg.hu - Az RTL Klub folytatja a Való világot. Fotó: AFP A műsorelőzetesek vizsgálatával kapcsolatos médiatanácsi megállapításoktól mindössze egy esetben tért el a bíróság, a többi húsznál az előzeteseket jogsértőnek ítélte meg. A bíróság ezért csekély mértékben mérsékelte a testület határozatában kiszabott kötbér összegét 19, 3 millió forintról 18, 4 millió forintra. A burkolt reklámozás tilalmával kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a Médiatanács határozatában nevesített adásnapok mindegyikén minimum egy ilyen típusú jogsértés történt, ezért jogszerűnek ítélte a 13, 9 millió forintos kötbér kiszabását.
Aki megtarthatta a munkáját, az jól keresett áprilisban. Idén áprilisban 400 200 forint volt a bruttó átlagkereset, 7, 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Annak, hogy az átlagkereset szinte mindig magasabbnak tűnik, mint ahogy azt a legtöbben gondolnák, több oka is van. A legfontosabb ezek közül az, hogy ez átlag, nem medián, a legtöbben ennél kevesebbet keresnek. Szintén fontos, hogy a KSH az 5 főnél többet foglalkoztató cégek adatai alapján számol, vagyis így a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások maradnak ki az adatokból. Ehhez jön hozzá egy olyan részlete a módszertannak, amire a járvány miatt fontos figyelni: csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete számít be az adatokba. Vagyis ha valakit a válság miatt részmunkaidőre küldtek, annak a fizetését nem veszik figyelembe, amikor kiszámolják az átlagot. A nettó átlagkereset áprilisban kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449 400 forint volt, 10, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–decemberben a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9, 7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, közölte honlapján a KSH. 2020. decemberben: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 449 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 461 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 000 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10, 6%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 10, 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A költségvetési szférában 8, 1 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset és 460 100, illetve 306 000 forintra, míg a mediánérték 3, 5 százalékos növekedéssel 396 800 forintot mutat. A feldolgozóiparban 9, 0 százalékkal, az építőiparban 8, 8 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt és ezzel 524 600, illetve 414 400 forintot értek el. A mezőgazdaságban 11, 0 százalékkal nőttek a keresetek 438 200 forintra. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 16, 1 százalékos növekedés ellenére 293 300 forinton állt a bruttó átlagkereset, míg a legjobban a pénzügyi és biztosítási szektorban illetve az infokommunikáció területén lehetett keresni, ahol 903 200, illetve 835 000 forint volt a bruttó átlag 10, 7, valamint 7, 6 százalékos emelkedés eredményeként. Az oktatásban és a humán egészségügyben 11, 3 százalékos, illetve 30, 8 százalékos növekedéssel 441 000, illetve 603 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A közigazgatásban 507 100 forint volt a bruttó átlag 7, 2 százalékos növekedés eredményeként.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 10, 8%- kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, ez 10, 3%- kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január–decemberben: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 403 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 414 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 277 200 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, 7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10, 0%- kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 8, 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 375 700 forintra becsülhető, ez 8, 7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A keresetek változása 2020. január-novemberben: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 399 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 410 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 265 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 300 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9, 6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset - összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével - 9, 9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 424 200, a nők esetében 352 400 forintot ért el, ez a férfiaknál 8, 4, a nőknél 9, 2%-os növekedést jelent egy év alatt. A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 283 900, a 25–54 évesek esetében 404 700, az 54 év felettieknél pedig 372 000 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4, 2, 8, 8, illetve 7, 3% volt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 4, 6%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3, 9%-os növekedése mellett. Átlag ≠ medián Fontos, hogy ezek az adatok az átlagbérre vonatkoznak, nem a mediánra. Ez többek közt azt is jelenti, hogy ahol nagyobb a fizetések közötti egyenlőtlenség, ott lehet, hogy alig fog valaki a megadott átlagbér közelében keresni, csak az viszi fel az átlagot, hogy néhányan sokat keresnek, többek pedig igen keveset. A mediánjövedelem annak a bérét jelenti, aki száz emberből épp közepes szinten keres. Vagyis ha behívnak egy szobába száz embert, és a keresetük alapján sorba állítják őket, a középen állótól balra mindenki kevesebbet, jobbra pedig mindenki többet keres.
A költségvetési szektorban 6, 5 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése és bruttó 425 800 forintot tett ki, az alkalmazottak száma 0, 2 százalékkal nőtt. A közfoglalkoztatottak száma 6, 3 százalékkal, 90 100-ra csökkent egy év alatt, keresetük 0, 5 százalékkal volt alacsonyabb tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt. A feldolgozóiparban 11, 4, az építőiparban 10, 7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly decemberre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szállítás raktározás területén 24, 0 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, amivel 477 ezer forint fölé emelkedett, az egészségügyben 18, 6 százalékos emelkedéssel megközelítette a 461 ezer forintot - derül ki a KSH adataiból. MTI