Ágyas mézes sorozat. A 100%-os gyümölcspálinka és a természetes akácméz elegye egy lágyabb ízvilágot elevenít meg. Többször az év méhésze címet kapta Mézes Gergő, aki megálmodta és titkos receptje alapján összeállította ezt az élményt nyújtó kiváló italt. A tiszta pálinka selymes méz és a sokféle fűszer együttese adja a tökéletes íz és illatharmóniát... A feketére érett bodza bogyójából készített pálinkában csokoládéra emlékeztető izgalmas illatkomponensek vegyülnek, enyhén virágos gyümölcsösséggel. A gyümölcsből fakadó egyedi jegyeknek köszönhetően nagy élményt nyújt a különleges ízt kedvelő ínyenceknek. Különleges magyar likőrök története. A valódi méz és a bodzapálinka találkozásával született meg a mézes bodzalikőr... A Gusto mézes ágyas fűszeres alma kellemes melengető fűszeressége jól kiemeli a lédús alma zamatálódi méz és aszalt alma ágyon érlelt almapálinka. Simogató ízei és mézes édessége bármikor elvarázsol... Gusto mézes barack aranysárga színét kizárólag valódi akácméz adja. Aszalt barack ágyától a lekváros gyümölcsösséget, valódi barackpálinka alapjától a frissítő citrusos jegyeket kapja... Feltűnő harmóniát teremt az akácméz bársonyossága, ahogyan szelídíti a birs adta fűszeres, citrusos jegyeket.
A védjegyen látható arany Szent István kereszt hivatott szimbolizálni a négy égtájat, de ezzel együtt a négy őselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását is ábrázolja. A harmadik budapesti szeszgyár alapítása Gschwindt Mihály nevéhez fűződik, aki 1853-ban megvette Günther Pál 1800-ban alapított kisebb szesz- és élesztőgyárát, melyet már 1854-ben kibővített ecet- és 1856-ban likőrgyártással. A Gschwindt-gyár a kiegyezés utáni dekonjunktúra, a pénz- és hitelválság idején is jól jövedelmezett, sőt tulajdonosa bővítette az üzemet, szénbányát alapított, részvényese volt a vasútépítő társaságnak, a bőrgyárnak és egy banknak is. Pálinka: Különleges pálinkareceptek. Gschwindt Mihálytól fia, Gschwindt Ernő vette át a vállalat vezetését, s 1868-ban Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. néven részvénytársasággá szervezte át azt. 1897-ben jelentős bővítést hajtott végre; városrendezési okokból ugyanis a mai Corvin mozi helyén épült gyár kitelepítésére szólították fel a vállalatot, és így került sor 1908-1909-ban Budafokon a szesz- és élesztőcsomagoló üzem építésére, s a nagykőrösi pálinkafőzde létesítésére.
A magyar likőripar és az ipari likőrtermelés a XIX. század második felében indult virágzásnak. Az első likőrgyártó vállalkozások a kisebb királyi haszonbérletekből fejlődtek ki. Különféle ízesítőkkel és mézzel, később cukorral, úgynevezett édes pálinkákat is árusítottak. Ágyas pálinka 2. - aszalt gyümölcsös | Nosalty. Sokat tanultak a bortermelőktől és a kereskedőktől, így nem is meglepő, hogy a likőripar eszközei, szerszámai, gépei, berendezései ma is legnagyobbrészt azonosak a borászatéval. E vállalkozások legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likőrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likőrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A későbbi leszármazott Braun Géza ötletéből született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyű, narancsos ízű, gyógynövénypárlatból készült likőr, a St. Hubertus, a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján. A magyar likőrgyártással kapcsolatban fontos megemlíteni a Zwack-féle likőrgyárat is, melynek alapítása Zwack József nevéhez fűződik, aki 1847-ben kért engedélyt "eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására".
2014 óta a zenekar Hungarikumnak számít. A 100 Tagú Cigányzenekar meglepő módon ma 138 zenészből áll. Világsiker, világhír Van valami varázslat abban, amikor játszani kezdenek. Lenyűgözték játékukkal a Lisszaboni Világkiállítás megnyitójának vendégeit, Karthágóban a 45. Nemzetközi Zenei Fesztiválon tizenötezer fős közönség előtt arattak óriási közönségsikert. Marosvásárhelyen 2009-ben a Kultúrpalotában hatalmas ováció közepette a lelkes közönség könnyes szemmel állva köszöntötte a Zenekart. Párizsban, a Theatre des Champs Elysées-ben 2002-2014 között, 55 nagy sikerű előadásuk volt. Franciaországban 1994-től minden évben koncertturnén vettek részt, szinte az összes kis és nagyvárosban felléptek. Az ExperiDance és a 100 Tagú Cigányzenekar " FERGETEGES "című koprodukciós előadása is nagy sikert aratott. Zenekar a Rekordok Könyvében A zenekar számtalan díj büszke tulajdonosa. A Magyar Örökség Díjat 2000-ben nyerték el, ugyanebben az évben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is. MUNKÁCS 1937. Cigány zenészek, régi fotó, képeslap | Online árverés 2016-07-17 17 órától | Postatörténet, képeslap, papírrégiség, fotó | HT Aukció | 2016. 07. 17. vasárnap 17:00 | axioart.com. A 100 Tagú Cigányzenekar fennállása óta 21 CD-t, 5 DVD-lemezt jelentetett meg, ebből 8 platina, 14 aranylemez lett.
Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube
1985. november 2-án megalakították hivatalos nevén a "Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet", csak később vonult be a köztudatba a muzsikusok "keresztelője" révén az, hogy ez a zenei közösség a 100 Tagú Cigányzenekar. Egy világhírű támogató A formálódó zenekar próbán többször megjelent a világhírű magyar zongoraművész, Cziffra György. A cigány származású zenész az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett. A zenekar első koncertjét 1986-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében teltház előtt tartotta meg. A Kongresszusi Központban tartott debütálástól nem volt megállás… Túl az ezer koncerten Az elmúlt 35 évben több mint ezer koncertet adott a zenekar. Varázslat a színpadon | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020. Nem mondtak nemet a meghívásokra, szóljon ez a legkisebb települések kultúrházába vagy éppen a világ legismertebb koncerttermébe. A zenészek hírnökei a magyar és a cigány kultúrának és arra törekednek, hogy a zene univerzális nyelvének segítségével hidat képezzenek a különböző társadalmi rétegek között. Gazdag repertoár A 100 Tagú Cigányzenekar előadásában a hagyományos dallamokon kívül modern darabok is hallhatóak.
Ennek folyományaként a cigányok nagy tömegben kerültek az utcára. Nehéz feladat lenne megtippelni, mennyi jobb kategóriás zenész dolgozik ma Magyarországon, hiszen általában feketén alkalmazzák őket az éttermek. Mára a zenészeket és a valós művészi értéket képviselő muzsikát felváltották az egyszemélyes szintetizátoros zenekarok, és az őket alkalmazó étterem nem a minőséget, csak az alacsony költséget nézi. A kategóriavizsga, amelyet a zenészek hosszú tanulással szereztek meg, a munkaerőpiacon semmit sem ér, mivel sem akkor, sem ma nem szerepelt az államilag bejegyzett és elismert szakmák között. Ilyen módon már az esélye sincs meg annak, hogy a valódi zenészek anyagi szempontból megbecsültté váljanak. A régi biztonság a múlté, véglegesen. Állami impotencia A Gondi Márton Oktatási, Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület elnöke szerint az állam semmilyen szinten sem vállalja fel ezt a problémát. Olyannyira, hogy minden lehetőséggel, illetve a zenészek problémáival kapcsolatban az NKÖM roma referense a kompetens személy.