II. János Pál lényegében azt állítja, hogy magának az Egyháznak és minden keresztény embernek azért szükséges megértenie Máriát, mert ily módon önmagát érti meg mélyebben. Mária útja, amely az enciklika középponti tartalma, az egész Egyház és minden hívő ember útja: Mária lényegileg és megszüntethetetlenül jelen van az Egyház útján és a lelkek történetében (25), más szóval Mária hitében az Egyház minden közössége és minden tagja saját hitének életével találhatja szemben magát (28). Kontemplatív szinonima. Aki megérti, hogy róla magáról van szó, amikor Máriáról van szó, óhatatlanul másként olvassa az enciklikát, mintha csupán egy különleges és kivételes nőt látna Jézus anyjában. Ez az egészen személyes kapcsolódás akkor válik különösen húsbavágóvá, amikor a Redemptoris mater sötétebb tónussal is beszélni kezd Máriáról. Arról hallunk ugyanis, hogy komor és fájdalmas anyaság várt rá (16), nem volt mentes "a szív nehézkességétől" és a hit éjszakájától (17), sőt átélte a "hit kiüresedését", a hit kenósziszát (19), s csak ezzel együtt nyerhetett el újfajta anyaságot, sajátíthatta el az anyaság új értelmét (20–21).
1987. december 22-én a római kúria előtt mondott beszédével II. János Pál pápa minden bizonnyal sokakat meglepett. Arról beszélt, hogy hite és végső sorsa révén Mária jeleníti meg az Egyház belső lényegét, azt, hogy miként kell élnie az Egyház tagjainak, s milyen végső sors vár rájuk. Ezek a kijelentések első hallásra talán nem feltétlenül tűnnek meglepőnek, ám súlyos következményekkel járnak: a pápa nyomban ezután annak ecsetelésére tért rá, hogy az Egyház lényegét megtestesítő Mária alapvetőbb és fontosabb, mint Péter, a hit és az életszentség Máriához kapcsolódó dimenziója alapvetőbb és fontosabb, mint a hivatal és a hatalom Péterhez kötődő dimenziója, sőt az utóbbi csak az előbbiért van. Más szóval a hivatal, a struktúra és a hatalom csak azért létezik az Egyházban, hogy az életszentségnek ahhoz az eszményéhez igazítsa az Egyházat, amely előzetesen már alakot öltött Máriában. Péter és Mária, a hivatal és az életszentség természetesen nem állítható szembe egymással, nem ellentétei egymásnak, de az utóbbi mégis kiválóbb, s belsőbb kapcsolatban van a keresztény hivatással, mint az előbbi.
Szinonima szótár › Kontemplatív jelentése Kontemplatív szinonimák: szemlélődő, elmélkedő
Kifejezetten jól ismerte a Tisza keleti és nyugati partvonalát, illetve a Tiszántúlt. Joggal merülhet fel persze a kérdés, hogy milyen hiteles források állhattak rendelkezésére Anonymusnak három évszázaddal a honfoglalás után. A válasz egyszerű: szinte semmilyen. Kézai simon gesta hungarorum cz. Néhány közel – korú krónika és évkönyv ismerete tetten érhető a műben, de Anonymus alapvető forrását mégis csak a "parasztok meséi" és a "regösök csacsogó éneke" jelentette. Számos helytörténeti munka még manapság is a Gesta Hungarorum adatainak segítségével tárgyalja az adott település korai történetét. Köztudott, hogy a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély. Különösen kevés az ezen időszakra vonatkozó magyarországi keletkezésű forrás. A magyar tudomány ezért is használta sokáig előszeretettel Anonymus művét, a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát. A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése szerk.
Fiktív hősei a honfoglalás során pedig elképzelt csatákat vívtak elképzelt népek és a honfoglalás korában a Kárpát-medencében nem létező hatalmak ellen. [7] Mindez azzal magyarázható, hogy Anonymus művét kb. 300 évvel a honfoglalás után írta. Ettől függetlenül a geszta nagyon fontos forrás a történészeknek a 13. század vonatkozásában, a nyelvészeknek pedig a benne fennmaradt tulajdonnevek okán. Hatása [ szerkesztés] A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora ( Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése. Kézai simon gesta hungarorum tv. A kortársak sem tartották megbízható műnek, így a Gesta Hungarorum tényektől gyakran teljesen elrugaszkodó gazdag fantáziavilága és ebből következő megbízhatatlansága okán már a keleti magyarokat felkereső kortárs Julianus barát is az egy évszázaddal korábbi "Keresztény Magyarok Cselekedetei" c. munkát (a késő középkorban elveszett) használta a Gesta Hungarorum helyett.
[8] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Anonymus gestája a Magyar Elektronikus Könyvtárból Anonymi Belae regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae. Collegii Academici Societatis Jesu, (Kassa, 1772) Anonymus gestája katalán fordításban a Magyar Elektronikus Könyvtárból Latin es Romanol text.