Az emlékérmék hátlapján központi motívumként az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének megjelenítése látható. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Mindhárom emlékérme átmérője 34 milliméter, szélük sima, szélfeliratos. Az 500 ezer forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 31, 104 gramm (1 uncia). A 15 ezer forintos címletű emlékérme 999 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya – hasonlóan az arany változathoz – 31, 104 gramm. A 3000 forintos színesfém változat réz és cink ötvözetéből készült, súlya 23, 40 gramm. Az arany és ezüst emlékpénzekből tükörfényes kivitelben 500 és 5000 darab, a színesfém változatból 5000 darab bronzpatinázott változatot bocsátanak ki. Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és forgalmazza. I. (Szent) István dénár. A Szent István király ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő 3 hónapig, a 3000 forintos címletű színesfém emlékérme egy évig a rajta szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.
Az emlékérme felső részén, félköriratban a "MAGYARORSZÁG" felirat látható, az "500 000", a "15 000", illetve a "3 000" értékjelzés és a "FORINT" felirat az emlékérme alsó részén helyezkednek el. A bal oldalon a "2021" verési évszám, a jobb oldalon a "BP. Szent istván ezüst dénár. " verdejel olvasható. A verdejel különleges biztonsági elemet is tartalmaz, rajta a verdejel adott betűjével megegyező betűket ábrázoló mikroírás került elhelyezésre, mely legalább tízszeres nagyítás esetén látható. Az emlékérme hátlapján központi motívumként az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének megjelenítése látható. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az emlékérme alsó szélén félköriratban a "SZENT ISTVÁN KIRÁLY" felirat olvasható, az ábrázolás mellett, bal oldalon, egymás alatti vízszintes sorokban az "1000" és az "1038" felirat jelennek meg – utalva Szent István uralkodására.
Ezek, a központi előírástól eltérő pénzek, értékpapírok is bírhatnak... Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Fotó: Thaler Tamás
A néhány évre tervezett helyzet a háború és az azt követő időszak miatt állandósult, és ma már ezt az épületet ismerjük templomunkként. A nagytemplom építése megakadt, az elkészült alapok sokáig üresen álltak, aztán előbb szolgáltatóház, majd szórakozóhely lett belőle. Hasonlóan alakult a tér aljára tervezett református templom sorsa is. A Böszörményi út–Beethoven utca sarkán ma álló istenháza egy korábbi mulató átalakításával jött létre, és átmeneti szerepet szánt neki a gyülekezet: csak addig akarta használni, amíg pár száz méterre tőle elkészül a templom. A munkálatok azonban meg sem tudtak kezdődni a háború miatt, utána pedig nem a templomépítések időszaka következett. Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébánia, Budapest XII. - épülettár. Az üresen álló, hatalmas telken épült fel végül a MOM Művelődési Ház. A városmajori hívek jártak a legjobban, mert a kistemplom 1923-as megnyitása után tíz évvel sikerült befejezni a nagytemplomot is. Igaz, a ma már ünnepelt építészeti bravúrnak tekintett épületet akkor elutasította a környék lakossága, "istengarázsnak" csúfolta, ma viszont művészeti alkotásként tiszteljük.
1982-ben a Pápai Lateráni Egyetemen doktorátust szerzett. Esztergomban a teológusok fegyelmi, tanulmányi elöljárója lett, prefektus. Egy évtizedes nem könnyű szolgálat után Paskai László bíboros úr nevezte ki a bp-i Egyetemi Lelkészségre, mint egyetemi lelkészt, illetve a Magyar Katolikus Püspöki Kar televizió-referensét a katolikus egyházi televíziós műsorok élére. Időközben szentszéki bíró lett és rá hárult a MKPK Ifjúsági Bizottsága titkári feladata is, Balás Béla ifjúságért felelős püspök mellett, 2003. nyaráig. Ekkor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán kapott tanszékvezetői kinevezést (lelkipásztori tanszék), ahol liturgikát tanított. 2007-től tagja volt 2009-ig a Magyar Akkreditációs Bizottságnak (MAB). Korábban volt egy budapesti kis olasz csoportja, akiknek hetenként szentmisét mondott, de ezt időközben egy olasz származású kapucinus atya vette át tőle. Plébánosi beiktatás a Felsőkrisztinában | Magyar Kurír - katolikus hírportál. 2010. június 1-től felelős szerkesztője a Praeconia liturgikus szakfolyóiratnak. Még esztergomi prefektus korában érseki tanácsos, a főegyházmegyei zsinat egyik szekció vezetőjeként pedig pápai kápláni kitüntetést kapott.