Összefoglaló az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitájáról PécsiStop - 21. 09. 25 08:34 Vélemény Ez a második vita, az elsőben még alig volt nézeteltérés a jelöltek között, elsősorban a közös célokról beszéltek, de a tegnapi vitán már nem volt akkora az egyetértés és olykor súlyos vádakkal szembesítették egymást a felek.
Nagy Attila Tibor szerint Karácsony Gergely különösen a nagyvárosokban erős, csakhogy vidéken, azon belül a kisvárosokban és a falvakban gyengébb, míg Jakab Péter láthatóan a vidékre koncentrál, és onnan igyekszik szavazókat szerezni, "Budapestet szemmel láthatóan feladta". Márki-Zay Péternek nehezebben megy az aláírásgyűjtés. Látszik, hogy a szervezetfejlesztésben komoly gondokkal küzd a Mindenki Magyarországa Mozgalom, nincs országos hálózata. Jakab Péter: "Kövér László viselkedése magáról a rendszerről állít ki szegénységi bizonyítványt" | 24.hu. Még inkább ez mondható el a Pálinkás József vezette Új Világ Néppártról – fejtette ki az elemző. Nagy Attila Tibor rámutatott: az ajánlásgyűjtés eddigi tapasztalata az, hogy az ellenzéken belüli, nagyobbnak számító pártoknak könnyebben ment a gyűjtés, mint a kisebbeknek. Az Indexnek elmondta, szerinte nem történt csoda az előválasztás eddigi folyamatában: az eddigi felmérések szerint Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely jut a második fordulóba. A Momentum miniszterelnök-jelöltjét, Fekete-Győr Andrást fenyegeti az a veszély, hogy nem kerül a második fordulóba, ami egyértelmű kudarc lenne neki és a pártjának is – fogalmazott Nagy Attila Tibor.
A fiatalok jobban nyitáspártiak, de összességében is távolinak tűnik a tavalyi fegyelmezettség. Begyűrűzött az ingatlanpiacra az ukrán válság gazdaság 2022. 03. 12. 11:30 7 perc Megtorpanás után folytatódhat az ingatlanárak emelkedése, amit a kormányzati támogatások is fűtenek. Az építőanyagok egyre drágulnak, az építőipar kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász: Megmosolyogtató a kormány állítása, hogy nem veszünk részt a háborúban belpolitika 2022. 09. 11:50 17 perc Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. 670 ezren voltak kíváncsiak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekre az RTL Klubon. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál. Ujházy András közoktatásról, tudományról: "Az emberiség nem beavatott része feladta a megértést" oktatás 2022.
Egyelőre nem világos, hogy a korai indulók – Márki-Zay Péter, Jakab Péter és Fekete-Győr András – vagy a hivatalos színre lépést később megejtő Dobrev Klára, illetve Karácsony Gergely profitálnak-e az időzítésből. Áprilisban arról írtunk, ha a miniszterelnök-jelöltek közül senki nem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, vagyis az összes voks felét és annál legalább egy szavazattal többet, akkor második forduló következik, ahova két vagy három személy juthat be. Itt pedig már számolni kell azzal is, amit az Egyesült Államokban előválasztásról előválasztásra láthatunk: hogy a kieső politikusok és az ő támogatóik melyik talpon maradt aspiráns mögé állnak be. Ki legyen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje? 9101 5164 5155 4165 4128 Valaki más 1214 (Borítókép: Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Márki-Zay Péter. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI / Bánkúti Sándor / Index / Bruzák Noémi / MTI / Ajpek Orsi / Index)
Az is lényeges kérdés, hogy mi történik akkor, ha az egyéni választókerületekben a jobbikosoknak DK-s jelöltre kell majd voksolniuk vagy fordítva. Egy biztos, 2018-ban, amikor a Jobbikban úgy okoskodtak: 500-600 ezerrel több voksot gyűjthetnek azáltal, hogy nem vesznek részt az ellenzéki együttműködésben, és a baloldali szavazók racionálisan döntve az esélyesebb jelölt, azaz a jobbikos neve mellé teszik az ikszet, befürödtek a párt stratégái.
A jogsértés miatt az MNB ma közzétett határozatában 7, 5 millió forint bírságot szabott ki a Budapest Bankkal szemben, egyúttal kötelezte a vizsgált tevékenységét támogató folyamatainak és belső kontrolljainak olyan kialakítására, illetve megerősítésére, amely révén biztosítható, hogy – a fogyasztóvédelmi jogszabályokkal összhangban – ajánlataival csak az igénybevételre jogosult fogyasztókat keresse meg, továbbá a kedvezményeket a vállalt feltételek szerint teljesítse. A jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy a hitelintézet már az eljárás alatt megkezdte az ügyfélmegtartó program felülvizsgálatát, és az elmaradt kedvezmények jóváírását is.
Újabb két bankot marasztalt el megtévesztő hitelkártya-hirdetéseik miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Raiffeisen Bank 9 millió, a Budapest Bank pedig 12 millió forint bírságot köteles fizetni. A versenyhatóság szerint a két pénzintézet által kibocsátott hitelkártyákkal kapcsolatos tájékoztatásai alkalmasak voltak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. A Raiffeisen Bank 2002 tavaszától, a Budapest Bank pedig 2004 novemberétől honlapján rádió- és televíziós reklámokban sajtóhirdetéseken és szórólapokon azt ígéri a fogyasztóknak, hogy azok meghatározott ideig kamatmentesen használhatják hitelkártyájukat. A GVH szerint a fogyasztók csak akkor kapnak valós képet, ha a tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem. Ráadásul az ígéret reális megítéléséhez azt is kell tudni, hogy a kamatmentes időtartam csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.
A GVH még 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 100 millió forintos bírságot rótt ki a pénzintézetre. Más bankok már korábban büntetést fizettek ezért A döntés ellen az OTP Bank a bíróságnál fellebbezett, ám a Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését. A bank elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében. Azóta a K&H 15 millió forintos, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank 2 millió forintos bírságot kapott. Jelenleg több bank ellen is folyik eljárás a GVH-nál. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérése szerint a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel.
Befejezés: 2011. augusztus 17.
Meghatározás Hitelkártyák az életünk részét képezik ma már és talán a jövőt hordozhatják magukban. Ez az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa, a témával foglalkozó, legjobb weboldalakat. Kellemes böngészést és jó pénzköltést kívánok! Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Hitelkártyák Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés