1930-as években termékek bővítésével már fűrészeket, fogókat, késeket, szecska- és répavágó késeket és vívópengét gyártottak, amit elláttak védjegyekkel is. A Kaszagyár tulajdonosa és vezetője 1945-ben külföldre távozott, ezért a gyár addigi formájában megszűnt. A háború, szentgotthárdi befejezése után 1945 április 8-án 153 dolgozó vette fel a munkát. Szentgotthárdi Kasza és Kovácsművek Rt lett a gyár neve 1952 júliusáig, amikor megszűnt a részvénytársasági jellege, és a gyár neve Szentgotthárdi Kaszagyár lett. A fő termékek továbbra is a kasza, sarló, kapa, és a vívópenge volt. 1963-ban a Szentgotthárdi Kaszagyár összevonásra került a szombathelyi és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Kard és kasza könyv. Az összevonás több gazdasági előnnyel járt. Végső profil lett a régi kéziszerszámgyártás mellett a talajművelő gépek, a gyümölcsosztályozók, a sertés- és malac önetetők gyártása. Ekkor kerültek alkalmazásba a légkalapácsok, a farkaskalapácsok helyett. A nyolcvanas évekre a termelt villamos energia már nem tudta ellátni a gyárat, a csatorna fenntartása gazdaságtalanná vált, ezért betemették.
A csatorna vize által meghajtott turbina kezdetben 120 lóerőt biztosított. (1943-ban már 390 lóerős teljesítménnyel rendelkezett. ) Az itt termelt villamos energia hajtotta a gyár gépeit, majd a csörötneki vízi erőművel közösen Szentgotthárdot és a környező kilenc települést látta el árammal. 1914 után a kasza és sarlógyártás mellett világhírű vívópengét, kapát, ásót, lapátot, fűrészt, patkót is elkezdtek gyártani. 1917-18-ban iparvasút létesült a vasútállomástól a gyárig. Megépítették a ma múzeumként szolgáló Stájer-házat, a külföldi szakemberek itt tartására. 1918-ig a gyár, Szentgotthárdi Első Magyar Kasza – és Sarlógyár néven szerepelt. Wieser József halála után részvénytársasággá alakították és ettől kezdve a Wieser fiúk – Kurt és Frigyes – vezették a gyárat. A termelést indító szakmunkások mind külföldről érkeztek. 1904 elején 50-60 fős, az év nyarán már száz fős létszámmal dolgozott a gyár. Köztük is csak néhány magyar segédmunkás szerepelt. Könyv: Kard és kasza I-II. kötet (Wass Albert). 1920 után kezdődött meg a magyar szakemberek képzése, betanítása a kaszagyártásba.
A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe – ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. Vásárlás: Kard és kasza - Krónikás írás (2020). A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Részei: Első könyv: Krónikás írás Második könyv: Szemtanúság Cselekmény Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga – a magyar és arisztokrata – tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja.
E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert - személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. (Legeza Ilona)
A második kötet az 1956-os magyarországi események következtében rosszabbodó helyzetű magyarság megmaradását kérő fohásszal zárul. Források [ szerkesztés] Legeza Ilona könyvismertetője
A második kötet az 1956-os magyarországi események következtében rosszabbodó helyzetű magyarság megmaradását kérő fohásszal zárul. Kard és kasza - Krónikás írás. Források Legeza Ilona könyvismertetője This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
A nő családi és lelki drámája szívfacsaró pillanatokat szül, hiszen amíg Szíj Melinda a színpadon teljesen felszabadul, addig a színfalak mögött árnyékként húzódik meg egy-egy sarokban, mosolyogni is alig látni. Ebben az esetben persze felmerül a kérdés, mi az, amiből energiát merít, hogy ne dobjon mindent a sutba, amikor azonban ezt szerettük volna megkérdezni tőle, teljesen elutasító volt, és közölte, elege van. Bajkó Panka Szíj Melinda Megasztár 5
Szíj Melinda megmutatta párját Különleges rekordkísérlet született hazánkban a tánc világnapján. Ha a 75 év felettieket számoljuk, abból 3535 év ropta egyszerre, ha beleszámoljuk a fiatalabbakat is, akkor 4400 év felett volt a táncolók összéletkora. Az eredményt Magyarország hivatalos Guinness-rekord-ellenőre is hitelesítette. De nem ez volt az egyetlen dolog, ami ezen a napon megmelengette az emberek szívét... A Megasztár ötödik szériájából ismert énekesnő, a közönség nagy kedvence, Szíj Melinda végre megmutatta, hogy ki rabolta el végérvényesen a szívét hét évvel ezelőtt. A tánc világnapján - ahol egyébként Melinda is énekelt a táncoló tömegnek - jelent meg Attila, Melinda szíve választottja. Szíj Melinda és párja Attila a 2018-as tánc világnapján Forrás: Bors/Purger Tamás Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom