Garády Sándor elszánt kutatómunkája során – melyben sokat segítette ő a helyi emlékezet is – lépésről lépésre tárta fel azokat több kilométer hosszúságban. A Kapy úton pedig, Kanitz úr telkén még a fal egykori sarokkövét is megtalálta. Emlékmű az egykori határoló falak feltüntetésével (A szerző felvétele) Mátyás vadaskertjéről ma nem csak a Vadaskerti utca elnevezése tudósít, hanem egy hosszabban feltárt, eredeti falszakasz mellett egy kisebb emlékművet is felállítottak a vadaskert vázlatos térképével. Ez ma a Glück Frigyes úton, nagyjából a sárga és a kék jelzés találkozásánál áll. A pesti majorság Mátyás király Bonfini leírása szerint Pestre is átjárt jobb kedvre derülni. Hogy hova pontosan, a tudomány sokáig ebben is bizonytalan volt. Sokáig a Városliget környékére lokalizálták a királyi kertet, de él egy folklorisztikus változat arról is, hogy a Rákos-patak mellett vadászgatott az igazságos: ez lett az alapja a Mátyásföld elnevezésnek is. Egyes márványtöredékek alapján azt is feltételezték, hogy talán valahol a mai Ferenciek tere környékén lehetett ez a vadaskert – ami azért fura, mert ez a környék már igen régóta beépített.
"A királynak ez a legkedvencebb helye az üdülésre, szórakozásra. Mérföldekre menő járóföldön csak itt-ott van némi tisztás, hová sütkérezni jár ki az erdei vad – a többi merő rengeteg, igazi őserdő még, telve a vadak mindenféle nemével, fajával. " Így írták le, Mátyás király budanyéki vadaskertjét, amely a török hódoltság alatt elpusztult. Tekintve, hogy az uralkodó szívesen hódolt vadászszenvedélyének, nagyszámú gímszarvassal, vaddisznóval, őzzel és dámvaddal népesítették be a vidéket. A térképen ezt a területet, a Hűvösvölgy és a Hármashatár-hegy között, ma is "Vadaskert" néven találjuk. Egykori rendeltetésének emlékét, a Vadaskerti-hegy, illetve nyereg és a Vadaskerti emlékmű őrzi. A valamikori királyi pagony falait Bonfini leírásai alapján, Garády Sándor régész tárta fel 1931-ben. A Glück Frigyes út mentén, illetve a Hármashatár-hegyi vitorlázórepülőtér déli végén található határkövek, fal és töltés maradványok jelzik a valamikori vadászparadicsom határát. Napjainkban sem néptelenedett el a "Vadaskert", a szemfüles kirándulók vaddisznók, szarvasok, őzek, rókák nyomát fedezhetik fel túrájuk során és ha szerencséjük van, meg is pillanthatják őket.
Hűvösvölgyről indulva történelmi utazást tehetünk Mátyás király egykori vadaskertjében, amelyet ma is ezen a néven tüntetnek fel a térképeken. Az egykori vadaskert körülbelül 4 kilométer átmérőjű volt, mely nyugaton a pálosok budaszentlõrinci – ma Szépjuhászné – birtokaival volt határos, de magába foglalta a Nyéki- és Vadaskerti-hegyet, illetve néhány mezőt is. Feljegyzéseiben egyaránt megemlékezett róla Mátyás király krónikása Bonfini, illetve a XVI. században Magyarországon járt török krónikás Dzselálzáde Musztafa is. A török hódoltság után szép lassan a feledésbe merült, mígnem 1931-ben Garády Sándor a Hűvösvölgyi úton megtalálta a nyéki vadászkastély romjait, mely Mátyás király buda-nyéki vadaskertjének központja volt. Ma is számos helyen fellelhetőek az egykori sánc és falmaradványok - pl. Glück Frigyes út - így elég jól behatárolható, hogy merre is húzódott a vadaskert. Bár a térkép ma is jelöli a Vadaskertet, a legtöbb túrázónak fogalma sincs, amikor Hűvösvölgyön a kék, vagy sárga jelzésen halad, hogy a középkorban királyi vadászatok és vadgazdálkodás helyszíne volt e terület.
Mátyás király idejében nem volt kerítés. Jobb lenne őrizni a hagyományt. Egy másik véleményező írása: 13 000 hektár kihasítva a Bakony szívéből egy magánvállalkozónak. No tresspassing a plebsnek. Azért remélem a földesurak jól elvadászgatnak odabent. Hogy a hektár számadatot vajon honnan vette, nem tudom. Talán csak tippelte, de még az is lehet, hogy más területek is tartoznak hozzá. Tény hogy ránézésre nagyobb, mint Veszprém városa. Az erdőtérképen megkeresve, az látszik, hogy állami tulajdonban van. Hosszas keresgélés után végül találtam neten egy pdf-ként elérhető térképet, ahol feltüntették többek közt a vadaskert kerítésének körvonalát. Térkép programban pontosan körbejártam. A kerítés hossza 34 km, a lefedett terület 4014 ha. Ha magadnak megszereznéd, hogy lásd a térképeden, itt megnézheted és letöltheted. Alább pedig képként láthatjátok, miről is van szó: FRISSÍTÉS - Egy olvasó is magára öntötte a nyomozó szerepet és plusz információkat talált. A Vadászati Információs Térképen is megtalálható pontosan ez a terület, és jól látható, hogy a Koronás-Szarvas Kft.
Ehhez több idő kell. Szerintem legalább 10 nap. Egy hét, amíg hozzászoksz a megváltozott napi rutinhoz, már kényelmesen lépkedsz a bakancsban. Ekkor kezd az elméd is átállni. Ha nem akarsz függővé válni, három napnál többet semmiképp ne tölts kirándulással egyhuzamban. Folyvást keressük az okot: az élet értelmét. De sosem találjuk. Pláne, mikor a hétköznapok malomkerekében taposva mantrázzuk ugyanazokat a feladatokat.
VAV vizsgát 12 hónapos kort betöltött vizslák tehetnek, melyek megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Van más lehetőség is a vizsla VAV vizsgájának letételére, ezt pedig természetes körülmények között megrendezheti bármelyik vadásztársaságunk a megyében. Ennek szándékát egyeztetni Maróti Béla megyei kinológussal lehet a 30/9930412-es telefonszámon. A VAV vizsga nevezési díja, kutyánként 5000 Ft. (tetoválás vagy chip kötelező) Az országos versenyre való válogató nevezése ingyenes! Ide nevezni a fentebb írt dokumentumok bemutatása mellett, őszinte mérlegelést követően lehet! Kísérletezni, próbálgatni nem itt kell, e helyütt idő sincs rá. Kizárólag a mellékletben szereplő bírálati lapot jól teljesíteni tudó kutyák nevezhetők! Minden ezzel kapcsolatos kérdéssel keressék Maróti Bélát, a 30/9930412-es telefonszámon. A nevezési határidő augusztus 15. 15- óra. Kérünk minden jelentkezőt, hogy Maróti Bélánál 30/9930412, vagy a Kamarának (88/422-298, ) jelezze részvételi szándékát (Fontos az előkészületek miatt).
Legújabb tervünkben, amely a Magyar Építészeti Múzeum pályázatára készült, hidat képeztünk a város valós tere és a múzeum elvont tere között. A város a fő bemutatóhelye az építészetnek, együtt élünk vele, de hiányzik belőle a narráció, amely segítené értelmezni ezt a környezetet. Egy építészeti múzeum szintén méltó bemutatóhelye az építészetnek, a kiállítások pedig magyarázzák is az építészetet, de nem tud megjelenni benne az építészet valósága. Nem házak, és nem a város, hanem azok reprezentációi vannak kiállítva: rajzok, makettek, részletek. Éppen ezért a tervünkkel egy átmenetet hoztunk létre a városi tér és a kiállító tér között, így a Magyar Építészeti Múzeum a város tereiben kezdődik el, egy hatalmas egybefüggő ligetben, és a földszint alatt elhelyezkedő múzeumi terekben folytatódik. A kettő közötti kapcsolatot pedig építészeti formák teremtik meg, amelyek megidézik a népi és történeti építészet hagyományait, a hazai ipari és modernista építészet karakterjegyeit, a határon túli magyar építészet és a rendszerváltás utáni építészet meghatározó anyagait, tereit és formáit.
A tervpályázattal kapcsolatos képanyag innen letölthető. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központról Az Európában elsők között megalakult, intézményes magyar műemlékvédelem több mint 140 éves múltra tekint vissza, a Magyar Építészet Múzeuma pedig 1968-as alapításával ugyancsak a legrégebbiek közé tartozik a hasonló intézmények sorában. E hagyományok közös örököse és jogutódja a 2017-ben létrehozott Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK), amely a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működik. A MÉM MDK létrehozásáról és intézményi helyzetéről a Magyar Kormány 1771/2017. (XI. 7. ) Kormányhatározata döntött. A kormányhatározat értelmében az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9–11. szám alatti, 33505 helyrajzi számú egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. A 257/2020. (VI. 3. ) Kormányrendelettel az épületegyüttes rekonstrukciójának megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánította a Kormány.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ - Budapest Cím: 1135, Budapest Jász utca 33-35. E-mail: Nyitva tartás: Telefonos egyeztetés vagy e-mailes megkeresés alapján alapján. Nyitva tartás Telefonos egyeztetés vagy e-mailes megkeresés alapján alapján. Szolgáltatások könyvtár nyitvatartás: Telefonos egyeztetés alapján Elérhetőségek Cím 1135 Budapest, Jász utca 33-35. Levelzési cím 1372 Budapest, Pf. 418. Múzeumvezető dr. Kőszegi Géza E-mail Web Facebook
A villa 1936-ban a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok szomszédságában épült. A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész tervezte, a munkában nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. A háromszintes villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája. Az épületet Walter Rózsi és Radó Géza mindössze tizenhárom évig használhatta, 1949-ben államosították. A szanatóriumi épületegyüttesből alakították ki a Korvin Ottó Kórházat, a villát évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként használták. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után.