Szent László uralkodása: Szent László ( 1077-1095) testvére, I. Géza király ( 1074-1077) halála után került a trónra. A korábban kettejük által a trónról letaszított Salamon nal ( 1063-1074) rövid ideig békében éltek, majd miután Salamon összeesküvést szervezett, I. László elfogatta, és Visegrád on bezáratta. Törvénykezése 3 törvénykönyvét ismerjük: Az első az 1092 -es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza (ünnepek számának a meghatározása, a tizedfizetés szabályozása, elítélte a nőrablást, a házasságtörést). A másik kettő középpontjában a magántulajdon szigorú védelme és a vándormozgalmak korlátozása állt. A tolvajokat tettenérés, vagy egy tyúknál nagyobb értékű lopás esetén megcsonkítással, kéz- vagy orrlevágással, nyelvkitépéssel büntették. Törekedett a lecsúszás, függésbe kerülés elől vándorlással, kóborlással menekülő szabadok elfogására, letelepítésére. Egyházpolitikája: A reformpapság törekvéseinek (pl. cölibátus) megvalósítása, továbbá a papság iskoláztatása és hivatali feladatainak ellátása ( hiteleshelyek) érdekében támogatta a káptalani szervezet (világi papokból álló, szabályozott közösségi életet élő testület) kialakítását.
1046. június 27. Szerző: Tarján M. Tamás 1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. László még a Vazultól származó hercegek lengyelországi száműzetése idején született, a későbbi I. Béla király (ur. 1060-1063) és Richeza hercegnő második gyermekeként. Családja csak András (ur. 1046-1060) trónra lépése után két esztendővel, 1048-ban tért haza Magyarországra. László fiatalkora apja és testvére hatalmi harcainak fényében alakult: 1057-ben – Bélával együtt – elismerte Salamon herceg – András fia – öröklési jogát, két évvel később aztán mégis apja pártjára állt a trónviszály során. I. Béla 1063-ban bekövetkező halála után testvérével, Gézával együtt Lengyelországba menekültek, majd II. Boleszláv király (ur. 1058-1079) segítségével visszatértek és megegyeztek a trónt birtokló Salamonnal (ur. 1063-1074). Géza és László a kompromisszum eredményeként dukátust – az ország területének egyharmadát – kapott a fiatal királytól.
Elsősorban egyházi rendszabályokat tartalmazott. Legfőbb rendelkezése volt a 40 ünnepnap kötelező megtartása, az újonnan felszentelendő papok házasságkötésének tiltása, az egyházi 10-ed kötelező szedése, és a misétől távol maradók büntetése. Emellett a törvénykönyv védte az egyház vagyonát, tiltotta, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak felléptek a pogány áldozás ellen; korlátozta a sátorban való misézést; büntetendővé tette a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; rendelkeztek a királyi bíráskodásról. László tehát országlása elején a törvénykezésen keresztül megszilárdította a trónját, s helyreállította az ország belső rendjé t. Az ő uralma idején történt Gellért, István és Imre herceg szentté avatása (1083) illetve a káptalani rendszer létrehozása, mely az oktatás és a hiteles helyek (oklevélkiadások) szervezetét teremtette meg. Szent László külpolitikája A császár által támogatott Salamonnal - 1077 és 1080 közt – dúló viszálya miatt az invesztitúra háborúban a pápa pártjára állt, és a pápapárti német fejedelmek vezetőjének, Rudolf sváb hercegnek a leányát, Adelhaidot vette el feleségül.
Időnként kísérletet tett a visszatérésre, melyben sokszor erős támogatókat is szerezni tudott. 1074-ben például IV. Henrik császár csapatai segítették, ám Géza és László ekkor is legyőzték Nyitra mellett. Később a besenyőkkel összefogva próbálkozott, de ezen kísérlete is kudarcot vallott 1085-ben. Végül 1087-ben Salamon elhalálozott és ezzel végre László előtt megnyílt a lehetőség a valódi uralkodásra. Szent László törvényei László királyunk először kiadott törvénykönyvének (tévesen III. számmal jelölt) elsődleges célja a feudális tulajdoni rend kegyetlen szigorral való védelme, a pogányság maradványainak felszámolása és a feudális viszonyok megszilárdítása volt. A benne szereplő törvények több mint fele a tulajdon védelmével foglalkozot t. A lopások büntetései közt gyakori volt az orr- kéz levágás, nyelvkitépés, szemkiszúrás, rabszolgaságba adás … stb. Ha a tetten ért tolvaj bemenekült egy védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának.
Nála figyelhető meg utoljára a ázadban a jó minőségű, megfelelő súlyú pénz, talán nem véletlen, hogy a numizmatikában Árpád-házzal foglalkozó gyűjtők kiemelten kedvelik László vereteit. Egy alkalommal fordult elő László uralkodása alatt, hogy a megcsappant kincstári bevételeket a pénzrontás eszközével egészítse ki. Ez sem saját hasznára történt hanem a háborúval járó extra kiadásokat fedezte vele, majd visszatért a régi pénzlábhoz és finomsághoz. 1091-ben a horvátországi hadjárat idején kibocsátott pénznél fordul elő, hogy 10%-kal kisebb átlagsúlyú a korábbinál, finomsága azonban megegyezett. László alatt terjedt el az országban a pénzgazdálkodás, ezt bizonyítja a már említett három törvénye, ahol is a büntetéseket már nem tinóban fejezték ki, hanem pénzben. Az első Törvénykönyv 42. tc. pedig rögzíti a kor egyetlen aranypénzéhez való viszonyt, mely szerint 1 bizánci arany 40 denárt ért. Szent László pénzei Huszár Lajos kormeghatározási sorrendje alapján: Huszár 21 Hagyományosan első veretnek tekinthető.
2017. április. 19. | Kategória: Hírek, Kiemelt | Hozzászólások kikapcsolva Élete A megvakíttatott Vazul fiai, András, Béla és Levente a Lengyel Királyságba menekültek, ahol Béla /a későbbi I. Béla király/ és Richeza lengyel hercegnő házasságot kötöttek. Még a száműzetés alatt született meg második gyermekükként László 1046. június 27-én. András trónra jutását követő időben tért haza Béla és családja. Ifjú korában családi trónviszályok árnyékolták be az ország életét. A XI. században még nem volt teljesen elfogadott és egyértelmű, hogy az uralkodó leszármazottjai öröklik közvetlenül a trónt. Béla és László is bár elismerte 1057-ben Salamonnak, I. András fiának jogát a trónra, de két évvel később Béla már trónkövetelőként lépett fel, fiai Géza és László támogatásával. Apjuk, I. Béla /1060-1063/ halála után ismét Lengyelországba tértek vissza, majd Salamonnal, annak trónra kerülése után kiegyeztek az új királlyal, mely egyezség során mindketten dukátust kaptak. A kapott hercegségek lefedték az ország területének harmadát.
Azokra, akik néhány évtizeddel korábban egy hasonló keresztény–feudális államban, a Karoling Birodalomban éltek. Géza nagyfejedelem korától tehát egyre jobban felértékelődött az itt élő, helyi népesség szerepe, mivel az Árpádok hatalmának a megalapozását, a modern magyar állam kiépítését tudták szolgálni. – Az ország másik részén pedig az avarok mellett éltek a magyarok? – Egyre jobban látszik az is, hogy az alföldi területeken éppúgy számolhatunk az avar lakosság továbbélésével, mint a hegyvidékeken a szlávokéval. A honfoglaló magyarok életmódja azonban az avarokéhoz állt közelebb így nagyobb tömegű magyar betelepedés inkább az alföldi régiókban valószínű. Ugyanakkor nagyon elgondolkodtató tény, hogy a 10. század második felében az Árpádok az Alföldön – tehát saját népük körében – már nem hoztak létre hatalmi központokat. Később, I. István korában sem jönnek létre ispánsági központok vagy püspöki székhelyek az Alföldön. Azaz a feudális struktúra és keresztény egyházszervezet, amit István létrehozott, az ő korában az Alföldön még nem volt kiépíthető.
Hírek, nyugdíj utalása 2019-ben, nyugdíj utalása 2020 március 14, 2019 Nyugdíjfolyósítás és utalás 2019/2020 – fontos tájékoztatót tettek közzé minden érintettnek! NYUFIG és MÁK INFORMÁCIÓK: Nyugdíjfolyósítás és utalás 2019 – fontos tájékoztatót tettek közzé minden érintettnek! NYUFIG és MÁK INFORMÁCIÓK: A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felelős a saját jogú és hozzátartozói nyugellátás, valamit a hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátás… Read More
Kiadások A kiadási oldal a korhatárt betöltöttek öregségi nyugellátását, a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátást, valamint a hozzátartozói nyugellátásokat és az egyösszegű méltányossági kifizetéseket finanszírozza 2020-ban is. A törvény szerint jövőre – öregségi nyugdíjakra 3. 173, 6 milliárd forintot, ezen belül = korbetöltött öregségi nyugdíjakra 2. 887, 7 milliárd forintot, = a nők kedvezményes nyugdíjára 285, 9 milliárd forintot, – özvegyi nyugdíjra 356, 5 milliárd forintot, – árvaellátásra 29, 3 milliárd forintot, – egyszeri segélyre 0, 6 milliárd forintot, – kivételes nyugellátásra 0, 2 milliárd forintot, – kivételes nyugellátás-emelésre 0, 8 milliárd forintot fordítanak, emellett – nyugdíjprémium céltartalékra félretesznek 20, 4 milliárd forintot. Felhívom a figyelmet arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó összeg lassan eléri a korbetöltött öregségi nyugdíjakra fordítandó előirányzat 10%-át, ami egyre inkább veszélyeztetheti e kedvezményes nyugdíj fenntarthatóságát.
Erre a költségvetési törvényben 20, 4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek. A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2, 8% lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény. A költségvetési törvényben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2, 8%-os nyugdíjemelés fedezetét. Bevételek A hivatalos indokolás szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2020. évi költségvetése "alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzését. " A költségvetésben a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékból, költségvetési hozzájárulásból és egyéb forrásokból kell biztosítani. A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresetek 2020. évre tervezett 9, 6%-os mértékű emelkedése határozza meg. Emiatt egyrészt előre jelzem: mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkoirhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíjmegállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9, 6%-os keresetnövekedés is.
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás