Birtokosa a NOB Olimpiai Érdemrend Ezüst Fokozatának, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének is. 1995-ben szűkebb pátriája, Budapest XIII. kerülete, majd 2005-ben a főváros is díszpolgárává avatta. 2012-ben FIFA-érdemrendet kapott. 2012-ben az újonnan alapított Magyar Sportsajtó Halhatatlanja díjat és a Magyar Olimpiai Bizottság sajtóbizottságának Média különdíját vehette át. 2016-ban Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Életműdíját kapta meg. A róla elnevezett Szepesi-díjat, amellyel a hazai újságírás és sportújságírás egyik meghatározó alakját díjazzák, először 2015-ben adták át. A főváros tiszteleg díszpolgára előtt Saját halottjának tekinti a Fővárosi Önkormányzat Szepesi György sportriportert, Budapest díszpolgárát. Tarlós István főpolgármester közleményében azt írta, fájdalommal értesült Szepesi György, a legendás sportriporter, az Aranycsapat "tizenkettedik játékosa" halálhíréről. Tarlós István felidézte, hogy Szepesi György tizennégy labdarúgó-világbajnokságnak és számtalan sporteseménynek volt szakavatott kommentátora.
2006 óta volt polgármester és a Fővárosi Közgyűlés tagja. Meghalt Riz Levente, közölte közleményben Tarlós István főpolgármester csütörtökön Budapest honlapján. "Mély fájdalommal értesültem polgármester barátom, kollégám és képviselőtársam haláláról" - írta Tarlós, aki szerint Ríz egyik legközelebbi munkatársa volt, ezért halála személyes veszteség is számára. Riz Leventét 44 éves korában érte a halál. 2006 óta volt a XVII. kerület polgármestere és a Fővárosi Közgyűlés tagja, az idei önkormányzati választásokon azonban nem indult.
Az expolitikus a vádirat szerint a BKV korábbi vezérigazgatójától évente 15 millió forintot zsarolt ki. Szentes Tamást javasolja főpolgármester-helyettesnek Tarlós István Budapest főpolgármestere azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Szentes Tamás fideszes képviselőt válassza meg az egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettesnek. A posztot korábban Pesti Imre töltötte be, aki kormánymegbízotti tisztsége miatt mondott le. A közgyűlés várhatóan jövő szerdán dönt. A Szerémi úton hosszabítanák meg az 1-es villamos pályáját Második ütemben a Szerémi úton hosszabbítanák meg a budapesti 1-es villamos pályáját a Főpolgármesteri Kabinet tervei szerint. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes szerint egyelőre nincs pénz erre a fejlesztésre, a költségeket a Főgáz Zrt. -részvényeinek eladásából lehetne finanszírozni. Nem veri nagy dobra a fenyegető hiányt a BKV A tervezettnél is nagyobb, közel húszmilliárdos vesztesége lehet idén a BKV-nak egy állítólagos előterjesztés szerint, de a pontos számokat még az illetékes bizottság és a főpolgármester-helyettes sem ismeri.
2000. október 16-án Buza Attila fideszes országgyűlési képviselő, a Pest megyei Ócsa polgármestere életét vesztette, amikor az Alsónémediből Ócsa felé vezető 50-es főúton gépkocsijával lehajtott az úttestről. 2001. augusztus 17-én Vancsik Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő életét vesztette, amikor autója az M7-es autópályán, az 55-ös és az 56-os kilométerszelvény között, előzés után kisodródott az útról és egy fának ütközött. 2004. november 10-én Gyalog Sándor, Szarvas alpolgármestere Szarvas és Nagyszénás között gépkocsijával egy teherautó pótkocsijának ütközött. A politikus másnap hajnalban a békéscsabai kórházban belehalt sérüléseibe. 2004. november 17-én Tóth Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő az esti órákban halálra gázolt egy kerékpárját toló férfit Szentes és Hódmezővásárhely között. 2006. március 16-án Szabó Sándorné, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium helyettes államtitkára szenvedett súlyos közúti balesetet Dunavecse közelében. A minisztérium szolgálati Saabja Dunavecse felé hajtott Budapestről, amikor a velük szemben közlekedő Liaz teherautó valamiért áttért a sávjukba, és frontálisan ütközött a minisztériumi autóval.
A rendellenes harapásnak hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára, és arra, milyen érzést kelt bennünk a fogsorunk. A kusza fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenhet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek, a keresztharapás pedig rossz irányú növekedést és egyenetlen fogsort eredményezhet. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés, és egyes beszédhibák. Az első fogszabályozási vizsgálatnak lehetőleg 7-8 éves korban meg kell történnie. Addigra kinőnek az első maradó őrlőfogak, és stabilizálódik a hátsó harapás. Ekkor a szakorvos gondosan feltérképezheti az első-hátsó és az egyes oldalsó fogak egymáshoz való viszonyát. Kiderülhet például, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást, vagy a mosolygásnál túlzottan kilátszó ínyt okoznak. Ilyen kis gyerekeknél nem feltétlenül szükséges rögtön fogszabályzás, de az alapos vizsgálat előre jelezheti a legideálisabb kezdési időpontot.
Lehetőségünk nyílik minimálinvazív, vagy preparálást nem igénylő héjak alkalmazására a jelentős foganyagveszteséggel járó koronák készítése helyett. 2. ábra: A héj. A második lépésben korrigáljuk azokat a fogakat, amelyeket a fogszabályzással nem sikerült tökéletes pozícióba hozni. A túlságosan hátradőlt fogak bukkális felszínét kerámiahéjakkal tudjuk úgy kiegészíteni, hogy harmonikusan illeszkedjenek a fogívbe. Az előredőlt fogakból a kellő mennyiséget elcsiszoljuk, és szintén a héjak segítségével tudjuk elérni a kívánt esztétikai eredményt. 3. Fogfehérítés A kerámiahéjak rendkívül vékonyak (0, 3-0, 8 mm), ezért nagymértékű transzparenciával rendelkeznek. A fénysugarak áthaladnak rajtuk, majd a fogak felszínét elérve megtörnek, és részben visszaverődnek. Ez rendkívül előnyös a számunkra, ennek köszönhetően a műanyagból készült pótlásokkal szemben a kerámiahéjakkal sokkal természetesebb hatást lehet elérni. Szinte a fogak eredeti megjelenését utánozzák. Viszont ez a tulajdonságuk hátrányos is lehet.