A német Szövetségi Számvevőszék elnöke, Kay Scheller az aktuális, néhány nappal ezelőtt megjelent különjelentéssel kapcsolatban kiemelte: Németország klímavédelmi céljai veszélyben vannak. A szövetségi kormány mindeddig nem ellenőrizte megfelelően a klímavédelmi politikáját. Szinte minden klímavédelmi intézkedésből hiányoznak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó előírások. Ezenkívül nincs áttekintés a kiadások és bevételek éghajlatra gyakorolt hatásáról a szövetségi költségvetésben. HAON - Máris veszélyben a német haderőfejlesztés. Vagyis az Energiewende – hiába tolnak bele állami eurószázmilliárdokat – épp a klímavédelmi célok elérését nem szolgálja. Németország 2045-ig szeretné elérni a klímasemlegességet, de 2030-ra már legalább 65 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást szeretne elérni az 1990-es bázisévhez viszonyítva. E kötelezettség teljesítése érdekében a szövetségi kormány különböző klímavédelmi programokat indított. Az aktuális számvevőszéki jelentés szerint azonban Németország az eddigi intézkedésekkel azt kockáztatja, hogy jelentősen elmulasztja a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célt.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A Paks II. Atomerőmű megépítést ellenző hazai baloldal példaként állítja a magyar kormány elé Németországot, ahol az atomerőművek leállításával és a megújulók erőltetett fejlesztésével úgymond garantálható az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése. Nos, ma a németek ott tartanak, hogy a fenti célokból semmi sem valósult meg náluk. A német lakossági fogyasztók és az iparvállalatok súlyos áram- és gázhiánnyal, valamint sokkoló energiaárakkal kénytelenek szembesülni. Használt ablakok - Főoldal. A német Szövetségi Számvevőszék már eddig is bírálta a német klíma- és energiapolitikát. A legújabb, néhány nappal ezelőtt megjelent jelentésében azonban már kifejezetten kemény kritikát fogalmazott meg a testület: a klímavédelmi intézkedések nagyrészt hatástalanok és koordinálatlanok – írja az Origon Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő. Németország a jelenlegi energiapolitika mellett még jobban eltávolodik a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési céloktól. Döbbenetes, de a számvevőszék még a klímavédelem területére befolyó támogatásokat is károsnak minősíti a célok elérése szempontjából.
Köszönjük szépen a szavazatát! Segített a szolgáltatás minőségének növelésében.
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján [1. § (7) bekezdés] a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, az adóhatóság tehát esetleges ellenőrzés során átminősítheti az ügyletet, ha megállapítja, hogy az más konstrukciót takar. A lízingügyletek minősítésére – a vonatkozó hatósági iránymutatások alapján – az alábbi három szempont veendő figyelembe: 1. ) önerő, 2. Milliókat is spórolhatnak a cégek a lízingelt autóval - Robbanhat a piac az áfatörvény módosítása után - Az én pénzem. ) futamidő, 3. ) a futamidő végi tulajdonszerzés lehetősége, és annak ellenértéke (azaz a maradványérték meghatározása). A fenti paraméterek vizsgálata világíthat rá arra, hogy az ügylet célja valóban nyílt végű pénzügyi lízing volt-e, vagy a lízingbevevő a személygépkocsi-beszerzési igényét áfalevonás érvényesítése érdekében nyílt végű lízingügylet keretében valósította meg. 1. ) Önerő Az önrész vonatkozásában azt kell figyelembe venni, hogy ha túl magas a futamidő elején befizetett önerő, akkor az átminősítési kockázatot jelenthet. Nyilvánvalóan nincs szüksége finanszírozásra annak az adóalanynak, aki a gépjármű értékének 70-80 százalékát önrészként rendelkezésre tudja bocsátani.
Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. A bruttó elszámolás elve alapján mindkét félnél felmerülne a keletkező kötelezettség és követelés egymással szembeni elszámolásának igénye. A fenti bizonylatolási megoldás helyett a visszavétel alapját képező bizonylat kiállítása a lízingbeadó oldalán valósítandó meg. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevőnél pedig csökken a lízingtárgy értéke és a lízingkötelezettség. Lízingelt gépkocsi értékesítése | Számviteli Levelek. Amennyiben lízingbevevő nem él vételi jogával, akkor lízingbeadó visszaveszi a lízingtárgyat, amelynek visszavételi ára többféle is lehet, de praktikusan az eszköz visszavétele a szerződés szerinti maradványértéken történik, a követelés és a kötelezettség megszűnik mindkét fél könyveiben. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában.
Szakértők véleményét szeretném kérni egyrészt a továbbértékesítési céllal megvásárolt személygépkocsi áfalevonásával (levonható vagy nem), másrészt az eladási számla kiállításával (áfás vagy nem) kapcsolatban. Milyen adózási kérdésekre érdemes még figyelni ebben a körülményben (akár visszamenőleges korrekcióra van-e szükség)? Nyílt végű lízingelt autó eladas . SZAKÉRTŐNK VÁLASZA Az Ön kérdésének megválaszolásához az áfatilalmak rendszerét szükséges megvizsgálni, a személygépkocsi beszerzésére vonatkozóan valóban vannak speciális szabályok. Egy, a NAV által kibocsátott tájékoztató is megerősíti, hogy a nyíltvégű lízing keretében történő lízing, majd annak maradványértéken történő megvásárlása két teljesen önálló ügylet. Mindenekelőtt tájékoztatom, hogy a gépjármű maradványértéken történő beszerzése, a pénzügyi lízingtől elkülönülten, önálló ügyletként ítélendő meg áfa szempontból. A beszerzés során a személygépkocsi ellenértékeként csak a maradványértéket kell figyelembe venni, a nyíltvégű lízingért mint szolgáltatásért fizetett összeget nem.
Ennek hiányában a vétlen fél (lízingbevevő) legfeljebb azt követelheti a károkozótól, hogy a kár összegét – ideértve a javítási költséget és az értékcsökkenést is - a lízingcégnek fizesse meg. Mindez a magánszemélyekre és a vállalkozásokra egyaránt érvényes. A pénzügyi lízing számviteli problémái | MKVKOK. Kisebb értékű autóknál ugyanaz a baleset arányaiban nagyobb vagyoni kárt okozhat, és ha a jármű javítása nem gazdaságos, akkor gazdasági totálkár következik be. Az alacsonyabb értékű használt autók ezért nagyobb mértékben vannak kitéve a gazdasági totálkár kockázatának. Gazdasági totálkár esetén még rosszabb lehet a helyzet, hiszen ekkor megsemmisül a lízingtárgy vagyis az autó. Ilyen esetekben a szerződési konstrukciótól, illetve a lízingcég jóindulatától függ, hozzájárul-e ahhoz, hogy a károsult másik autót vegyen vagy megjavíttassa a roncsot. Ez utóbbi csak akkor érheti meg az autósnak, ha a totálkár miatt rá eső javítási költségrész még mindig kisebb kiadást jelent annál, mintha a baleset miatt felmondanák a lízingszerződést, és az autósnak ki kéne fizetnie a teljes hátralévő tartozást kamatostól.
Eddig is lehetőség volt a cégautók bérleti vagy nyíltvégű pénzügyi lízing díjánál az áfa visszaigénylésére az üzleti célú használat arányában, ehhez azonban útnyilvántartást kellett vezetni. Ez sok céget tartott vissza a lízingkonstrukciótól, nemcsak az adminisztrációs teher miatt, hanem azért is, mert egy adórevízió esetén a nem pontos nyilvántartás kockázatot jelentett. A 2019. januártól alkalmazható 50 százalékos átalány tehát nagy könnyítést jelent. Fontos tudni, hogy aki ettől eltérő levonási hányadot szeretne érvényesíteni, az a jelenleg hatályos rendszer szerint is eljárhat, vagyis igazolhatja az eltérő mértékű üzleti használatot. Az ehhez szükséges céges használat nyilvántartását ma már számos applikáció is segíti. Így spórolható meg az áfa és a kamat is Nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a gépjármű a futamidő alatt a bank tulajdonában marad, elég a futamidő végén eldönteni, hogy megvásárolja-e a cég az autót. Így a futamidő alatt a bérleti jelleg dominál. Éppen ezért a lízingdíjak és az önerő adózási szempontból bérleti díjként kezelhető, ezzel a havi lízingdíjak és az önerő áfája is visszaigényelhető az üzleti használat arányában – mondta portálunknak Pfandler Tamás, a Budapest Bank autófinanszírozási üzletágvezetője.