Közülük a leghíresebb a Cirque Fernando volt. 1897-ben a cirkuszt megvásárolta a híres bohóc, Boum-Boum Geronimo Medrano. Ettől kezdve neve Medrano lett. A két cirkusz olyan festőket ihletett meg, mint Renoir, Toulouse-Lautrec, Degas, Sisley, Léger és Picasso. A Medrano cirkusz Harlekin, a Comedia dell'Arte emblematikus figurája kimeríthetetlen forrása Picasso festményeinek. 1901-től, a kék korszak kezdetétől Harlekin portréja Picasso melankolikus mása, aki a festő magányosságát, gyengeségét hordozza magában. Picasso 1901-ben festette meg az Ülő Harlekin című képét. Picasso kék korczak.fr. Picasso: Ülő Harlekin A festmény ihlette versében Vörös Viktória Picasso valamennyi Harlekinjének elesettségét, fájdalmát ragadja meg, ugyanakkor utal arra az erőfeszítésre is, amivel a festő felül akar emelkedni kiszolgáltatottságán.
A cirkusz világa, amely valóság is, meg nem is, hiszen a játékra épül, ahol nem érvényesek a minden egyéni törekvést agyonnyomó polgári és kispolgári társadalmi konvenciók, a mindennapok egyéniséget törő taposómalma - hanem még meg van a szabadság vagy legalábbis annak az illúziója. A társadalom perifériája a társadalomból kivetettek hazája, ám rájuk nem vonatkoznak a szabályok, a konvenciók és a kötöttségek. Nem véletlen, hogy nemcsak Picassót, hanem a modern irodalom igen sok képviselőjét is hasonló témákhoz juttatja ugyanaz a hajtóerő: az emberi szabadság és teljesség keresése. Ezt a szabadságot és az ebből fakadó teljességet, szépséget keresi e korszakában Picasso. Nem szépít, hiszen tudja, hogy ez a harmónia is talmi, nem valóságos, hiszen itt az élet és játék eggyé vált, s a cifra rongyok mögött sokszor nagyobb a fertő, mint egyebütt; képei hangulatában mindig érződik is valami nosztalgia, a valami széptől, soha vissza nem térőtől való búcsú fájdalma is. Festői lakberendezés – Így csempészd be a lakásba Picasso stílusát. Mégis alakjainak törékeny szépségével, aktjainak elmondhatatlan bájával, olyan mély érzelmeket ébreszt, amely ismeretlen a modern művészetben.
A Harlekinek, a bohócok elődje a középkori udvari bolond figurájához nyúlik vissza. A vicces, esetlen, ám rafinált bolond alakja a 15. században válik népszerűvé. A 16. században az olasz Comedia dell'arte már nevet is adott a különböző bohóctípusoknak. Az egyszerű, szerelmes parasztfiú Harlekin, az érzékeny, síró-nevető bohóc Pierrot, míg a lánybohóc Columbine, stb. A festészetben a leghíresebb clown mint a művész önarcképe Jean-Antoine Watteau, flamand származású francia festőnek, a rokokó festészet kiemelkedő alakjának 1717-ben festett Gilles című képe, amelyen a bohóc félmosolya azt a félelmet tükrözi, amivel a festmény már nagybeteg alkotója együtt élt. Philippe Sollers író, kritikus szerint " Watteau Gilles-je a világ egyik legtitokzatosabb képe. Rózsaszin korszak - picasso. Minden evidens rajta, világos, és minden homályos. " A festmény ma a Louvre-ban látható. Watteau: Gilles Ismeretes, hogy a cirkusz világa Picassót is magával ragadta: " Igazán odavoltam a cirkuszért! Előfordult, hogy egy héten több estét is a cirkuszban töltöttem " A 19. század második felében Párizsban több cirkusz is működött.
A nyilvánosság tagjait nem érdekelte a kék időszak munkáinak otthoni bemutatása. Picasso folytatta teljesítményét, de anyagi helyzete szenvedett: Képei nem pusztán melankolikusak, hanem mélyen depressziósak és vidámak, nem keltettek szeretetet a nyilvánosságban és a vásárlókban. Nem a szegénység vezette őt a társadalom elszegényedett kívülállóinak festésére, hanem inkább az a tény, hogy ő festette őket, maga is szegényné tette. 1901 és 1903 között számos posztumusz portréfestményt festett Casagemasról, melynek csúcspontja a La Vie borongós, allegorikus festménye volt, 1903 -ban festett, most pedig a Clevelandi Művészeti Múzeumban. Picasso kék korszak képei. Ugyanez a hangulat uralja a jól ismert The Frugal Repast (1904) rézkarcát, amely egy vak férfit és egy látó nőt ábrázol, akik mindketten lesoványodtak, majdnem csupasz asztalnál ülnek. A vakság visszatérő téma Picasso e korszak műveiben, a Vakember étkezésében (1903, a Metropolitan Művészeti Múzeum) és Celestina portréjában (1903) is. Picasso A kék szoba című festményének infravörös képei egy másik festményt tárnak fel a felszín alatt.
Denys Chevalier a XX. századi művészet alapos ismerője, könyve jelent meg többek között Maillolról, Zadkine-ról, Kleeről, Berrocalról. " Fordítók: Balabán Péter Kiadó: Corvina Kiadó Kiadás éve: 1981 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kossuth Nyomda ISBN: 9631312941 Kötés típusa: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 96 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 21. 00cm, Magasság: 28. 50cm Súly: 0.
Az üvegeket lezárjuk, majd száraz dunsztban 30–35 percig dunsztoljuk. Gizi néni káposztája Hozzávalók: káposzta, víz, só, citromsó, cukor, ecet, kápia, nátrium-benzoát, borkén, torma Talán a legegyszerűbb, de Erdélyben az egyik legnépszerűbb savanyúság és vitaminforrás télen a savanyú káposzta, több formában is. Gizi néni receptje sem bonyolult: 10 kg káposztát lesarval, azaz legyalul, hozzáad 1/4 kg sót, 10 dkg citromsót. Állni hagyja legalább 1-2 órát, de bátran lehet többet is, majd jól kicsavarja, ízlés szerint cukorral és ecettel ízesíti. Eltehető így is, üvegben, vagy megtölthető vele a kápia. A savanyúság levéhez 15 g (1 csomag) nátrium-benzoátot Gizi néni felenged 1 dl forró vízzel, meg várja, amíg lehűl, és egy kávés kanál borként kever a káposztához. Édes, csípős, mégis savanyú(ság) – Nőileg. Az üvegek tetejére egy kötés reszelt vagy apró darabokra vágott tormát tesz. Ha a lé nem elég, nem lepi el a káposztát, még egy liter sós, cukros, ecetes vizet ad hozzá. Roppanós gogos, azaz hidegen eltett, piros paradicsompaprika Hozzávalók: piros paradicsompaprika (gogos), cukor, ecet, só, szalicil Elkészítése: 10 kg megtisztított paradicsompaprikára 1, 5 kg cukrot szórunk, hozzáadunk 1 liter 8%-os ecetet, 10 evőkanálnyi sót, 2 kávéskanál szalicilt.
Szénhidrátszegény Kalóriaszegény A Vágott, vegyes savanyúság hozzávalói: 3-3, 5 kg téli káposzta 1 kg fehér paprika (még zöld állapotú) 1 kg uborka 1/2 kg hagyma 1-2 db csipős zöld paprika (el is maradhat) 9 dkg só 25 dkg kristálycukor 2, 5 dl 20%-os ecet (10%-osból a duplája) 1 mokkáskanál szalicil 1 mkanál borkén(ropogósságot, fehérséget megőrzi fűszerek (szemes bors, koriander, mustámag, köménymag, stb. izlés szerint. ) A Vágott, vegyes savanyúság elkészítési módja: Az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb, nyári, téli finom savanyúság. A hozzávalókat (tisztitás után) szép vékonyan felszeletelem, s egy nagyobb edénybe rakom. Az ecetet, sót, cukrot, szalicilt, borként egy edényben összekeverem, a felszeletelt zöldségekre öntöm. Jól elkeverem. Csalamádé télire egyszerűen | Nosalty. 1-2 napig ebben marad, minden nap megkeverem. (Nem tévedés, vizet nem kell adni hozzá, csak a saját levében marad, amit enged. Az éppen elegendő lessz. ) Először lé nélkül adagolom a savanyúságot az üvegekbe, s utána a levet, hogy mindegyikre jusson.
Elkészítés Elkészítés: A szép, egészséges, és hibátlan hozzávalókat vékonyan összevágjuk (legjobb ehhez a V-gyalu, de más módszer is jó), és egy nagy edénybe rakjuk. Hozzáadjuk a sót, az ecetet, a cukrot, a borként, tehát az összes hozzávalót. Jól elkeverjük, és állni hagyjuk 24-30 órát. Időnként megkeverjük. Ha letelt az idő, üvegekbe rakjuk, a saját levével együtt. Ügyeljünk, hogy minden üvegbe jusson lé. Lezárjuk, és máris mehet a kamrába. Évekig eláll felbontva a hűtőben, és N A G Y O N finom! Mindenkinek ajánlom.