Akinek szüksége van rá, a járművön is meg tudja vásárolni a jegyét. A BKK továbbra is azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy jegyüket vagy bérletüket az utazás megkezdése előtt, a város számos pontján elérhető automatákból, pénztárakban, ügyfélközpontokban, viszonteladói partnereitől vagy mobiltelefonon szerezzék be. Az elmúlt időszakban az Örs vezér teréről Árpádföldre közlekedő 31-es buszon, a XIX., a XX. és XXIII. kerületet összekötő 123-as és 123A járaton, a Káposztásmegyerről a Keleti pályaudvarhoz közlekedő 20E buszon, az Újpest és Újpalota között közlekedő 196-os és 196A buszokon, a III. kerületet kiszolgáló 34-es és 106-os járatokon, a Budakeszire közlekedő 22-es járatcsaládon, a dél-pesti 66-os buszcsaládon, a Kőbánya-Kispestet a XVIII. Újra nyitják az első ajtót a fővárosi buszok és trolik, visszaáll az első ajtós felszállási rend. kerület különböző részeivel összekötő 182-es és 184-es buszokon vezették be a hétvégékre az első ajtós felszállási rendet. A csepeli buszokra hétköznap is csak járművezetői ellenőrzés után lehet felszállni. A Budapesti Közlekedési Központ az ősz folyamán is folytatja az első ajtós felszállási rend kiterjesztését.
Mert az nem lopás, hogy szándékosan többet kérnek a jegyért mint amennyit ér? Ha 200 forintért adnák, az is bőven hozná még a profitot is. Ezekkel a 350 Ft-os áron kapható jegyekkel és a 250 forintos HÉV kiegészítő jegyekkel, ha meg venném mindannyiszor ahányszor az "kötelességem", akkor egész pontosan havi 26 400 forintomba kerülne. Ezt úgy, hogy a villamost kihagyom, ott több megállót legyalogolok... Hiszen ha még arra is felszálnék és fizetnék is érte az újabb napi 700 Ft lenne, azaz havi 16 800, összesen 43 200 ft. Ezt kiválthatnám a 20 000 forintos bérlet kombóval, csak hogy a szolgáltatás sajnos még annyit sem ér, illetve az albérlet árak mellett ezt a jelenlegi gyakornoki fizetésem mellett az elkövetkezendő néhány hétben, míg nem téritik az utazásom költségeit, úgy engedhetném csak meg magamnak ha a havi étel pénzem 75%-át erre költeném. De a héven így is a hugyban és mocsokban kell ácsorognom, köszönöm, de én ezért csak akkor fizetek, ha jön ellenőr, kb. Elso autos buszok magyar. minden 2. 5-ik alkalommal, ezzel bőven állom a költségeket, melyeket én okozok.
· 2021. 07. 10. 16:35 A pozitív tapasztalatoknak köszönhetően a Budapesti Közlekedési Központ a hétköznapokra is kiterjeszti az első ajtós felszállási rendet. Július 12-étől minden Csepelt érintő buszjáraton hétköznap és hétvégén is csak az első ajtónál lehet felszállni. Megszűnik az első ajtós felszállás a buszokra Egerben, nem vehetünk jegyet a sofőrtől. Az intézkedésnek köszönhetően jelentősen javulhat az utazás biztonsága a térségben. Július elején bővült az első ajtós felszállási rendű járatok köre a csepeli 35-ös, a 36-os, a 148-as, a 151-es és a 159-es buszokkal. A pozitív visszajelzéseknek köszönhetően július 12-étől, hétfőtől minden Csepelen közlekedő buszra hétköznap és hétvégén is csak első ajtónál lehet felszállni. A BKK nemrég egy reprezentatív felmérés formájában kérte ki a fővárosban közlekedők véleményét. A kutatásban megkérdezett emberek hatvanhárom százalékának más utasok megjelenésével, viselkedésével kapcsolatban merültek fel problémái. A szigorított felszállási renddel ezek számottevő hányada kiküszöbölhető, így jelentősen javulhat a BKK ügyfeleinek biztonságérzete, utazás közben tapasztalt komfortérzete.
Kérjük, hogy a megállóhelyre érkezve figyeljétek a kihelyezett menetrendi hirdetményeket és egyéb tájékoztatóinkat. Köszönjük! Fotógaléria (3)
08-2010. 08. 12-e között táppénzt kap, és 2010. 13-án passzív jogon részesül táppénzben. A 9 éves gyermeke 2010. 05-én beteg lesz. Az anya a munkaviszony megszűnése ellenére jogosulttá válik a gyermekápolási táppénzre (passzív), mert a munkaviszony megszűnését követő harmadik naptári napon vált keresőképtelenné. A keresőképtelenség időtartama a gyermek életkorától és az igénylő családi állapotától függ, pontosabban egyedülálló-e, vagy sem. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban: egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén a gyermek 1 éves koráig, 1 évnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át, 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át, 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át. Az 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása és a gyermek ápolása címén kapott táppénz független az igénylő saját jogú táppénzétől, így azok a táppénzes napok a Gyápba előzményként nem számítanak bele.
Az egyedülálló szülő fogalma pedig azért fontos, mert idén július elsejéig a GYÁP-ra vonatkozó törvény különbséget tett egyedülálló és párban élő szülők között. Szülőnek számít: vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő, gyám, továbbá ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt: aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak, akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II.
Szerző: 2016. augusztus 9. | Frissítve: 2018. október 8. Forrás: Mindenki, akinek gyermeke van ismeri azt a helyzetet, amikor a szülő nem saját, hanem gyermeke betegsége miatt nem tud dolgozni, válik keresőképtelenné. Gyermekápolási táppénz (GYÁP) Abban az esetben, ha a gyermek 12 éven aluli akkor, betegsége esetén a szülőt megilleti pénzbeli ellátás, azaz a gyermekápolási táppénz (GYÁP). A GYÁP feltételei ugyanazok, mint a táppénz feltételei, vagyis: biztosítási jogviszony, a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot. Jogosultság: alkalmazottak. Nem jogosult tehát az egyéni vállalkozó, a megbízás alapján munkát végző, a társas vállalkozás munkaviszonnyal nem rendelkező tagja. Ki számít szülőnek és ki számít egyedülállónak? Mivel szülő jogosult a GYÁP-ra ezért fontos tisztázni, hogy a törvény kit tekint annak.
Gyermekápolási táppénzre jogosultak A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül: • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli. A beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-át, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét.
Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020. 09. 17 | Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.