Estére már a hajótűznéző sem volt túlzottan mulatságos, mert a padlózat sosem ott volt, ahová éppen tettük a lábunkat. Akkor nem, de ma már tudom, hogy 1957 a klasszikus hajózás utolsó éveinek volt az egyike. Hajónkat jóval a háború előtt építették, vagyis a tengerjáró hajók fénykorában. Írószoba, bár, társalgó, táncterem, üzletsor, étterem, fedélköz, uszoda és rengeteg dekk. A személyzet szinte kötelességének érezte, hogy jól érezzék magunkat. Szerveztek játékokat, elfoglaltságokat. Persze ezek még hátra vannak. Az első program a tengeribetegség. Késő délután elmentem az írószobába, vittem magammal a hordozható írógépemet, amelyet Ausztriában vettem, és nekiültem az első tengerentúli levelem megírásához. Pontosan 12 sor született. A levél többi része csak három nap múlva készült el. A ringatódzás, sőt, az egyre erősebb ringatódzás kezdetben tulajdonképpen kellemes érzésnek tűnik. Hajózás után szédülés fejfájás. Kicsit furcsa, újszerű és enyhén komikus bizonytalansági érzetet ad. Az első jel az enyhe szédülés, amely mellé szép lassan belopja magát a fejfájás.
Ha nyár, akkor nyaralunk. Ha nyaralunk, akkor utazunk – autóval, repülővel, hajón, vonattal. Lóháton, tevén ritkábban. Pedig a tengeribetegség elnevezés (ma: kinetózis) abból az időből származik, amikor a közlekedést főleg a hajózás és a lovaglás jelentette. Homályos látás hányás után - Ilyen okai lehetnek a vertigónak. Az eszközök változtak, korszerűbbek lettek, a tünetek maradtak ugyanazok, azaz: szédülés, gyengeség, émelygés, hányás, sápadtság, verejtékezés. Azok az emberek, akik hajlamosak az utazási vagy tengeribetegségre (kinetózisra), már előre tudják, hogy milyen megpróbáltatás vár rájuk, és bizony szorongva gondolnak az utazásra. Figyeljük meg alaposan a tüneteket Az utazási betegség jól befolyásolható homeopátiás szerekkel, melyek kiválasztása a tünetek alapos megfigyelésén alapszik. Ilyeneken például: Mely tünet a legkellemetlenebb, legdominánsabb? Milyen érzelmek, érzések kísérik a rosszullétet (félelem, szorongás, düh)? Segít-e a friss levegő, vagy éppen a zárt tér, ahol jobban érezzük magunkat? Csökkenti-e a panaszokat az evés, ivás?
Az eredmény szédülés, verejtékezés, émelygés, hányás vagy legalábbis hányinger. Ez utóbbi a leggyakoribb tünet, mert a labirintusból érkező jeleket feldolgozó központ szomszédságában van a hányásért felelős központi idegrendszeri központ, ami szintén kap ingereket. Rosszul van, mert a tengeren érzi magát Ilyen a tengeribetegség és a kreativitás keresztmetszete. Tovább tünetek lehetnek a kimerültség, fáradtság, érdektelenség, ásítozás, szívdobogás, légzési problémák, fejfájás, a pánikreakciókhoz hasonló jelenségek, sápadtság, ájulás, esetleg sokkos állapot. Az érzékenyek Az autók és autósülések korában biztosak lehetünk benne, hogy a legkisebbek esetében nem kell attól tartanunk, hogy rosszul lesznek, hánynak, öklendeznek. Náluk ugyanis a tengeribetegséghez "szükséges" idegrendszeri struktúrák és idegpályák még nem kellően fejlettek és érettek. Az első tünetek csak kétéves kor után a korakamaszkorig bezárólag szoktak megjelenni, és ez az az időszak, amikor a leggyakoribbak az ilyen panaszok. A felnőttek is ugyanúgy rosszul lehetnek, ötvenéves kor után azonban már ritka, mivel az öregedés az egyensúlyszervet is eléri, és kevésbé alkalmas markáns ingerek továbbítására.
Utazni jó, utazni élmény! Bár vannak, akiknek inkább a megérkezés az, ami az egész utazásban a legjobb: amikor végre kiszállhatnak a járműből, s megszabadulnak az utazási betegség kellemetlen szimptómáitól. A görög kinein (mozgás) szóból származik a kinetózis elnevezés, mely valójában egy tünetcsoportot jelent, és nem betegséget. Ezért gyógyítani sem kell/lehet, viszont a megelőzéséért és a már megjelent tünetek enyhítéséért igenis sokat tehetünk. A megjelenésének az az oka, hogy nem érkezik az agyba egységes információt arról, hogy a test milyen helyzetben van: a belsőfülben lévő egyensúlyérző szervünk ( labirintus) arról tudatja, hogy mozgás történik: érzékeli az imbolygást, rázkódást, hullámzást, kanyarokat. De a szem nem ezt tanúsítja (nem mozog a környezet egy hajó kabinjában, vagy fixált a kép, amikor olvasunk utazás közben). Sőt az izmok és inak mélyén lévő receptorok szerint is a test ülő (nyugalmi) állapotban van. Hajózás után szédülés elleni. Nem csoda hát, hogy az agy kicsit összezavarodik az érzékelési ( percepciós) diszharmónia miatt.
Kialakulhat bármely járműtípuson, vagy akár a vidámpark körhintáján, hullámvasúton is. Mivel klasszikus értelemben a kinetózis nem betegség, így nem gyógyítható. Tengeribetegségre az emberek 33%-a hajlamos, a tünetek fokozatosan alakulhatnak ki, azonban a szervezet állapotát és az esetleges rosszullét mértékét számos tényező, - így elsősorban az egyéni tűrőképesség és az akaraterő befolyásolja. Tünetei: hányinger, hányás, szédülés, kábaság, fejfájás, rossz közérzet, aluszékonyság, kimerültség. Ha hajózni mész az alábbiakat javasoljuk: -Helyezkedj el a hajón úgy, hogy minél kevésbé mozogjon a hajótest a lábad alatt. Minél közelebb vagyunk a vízfelülethez annál jobb, és a hajó hátsó része is kevésbé mozog mint az eleje. -Ne a zárt kabinban, hanem a friss levegőn tartózkodj! Ha szerencséd van nem kell a büdös kipufogó gázt sem szívni. -Ha tudsz, feküdjünk le a hossztengely irányába, csukd be a szemed, esetleg aludj! Hajózás után szédülés okai. -Ha nincs más lehetőség koncentráljunk a horizontra! -Egyél nyugodtan! Ülj ki a cockpitbe, élvezd a friss levegőt és a napfényt!
Ha a szédüléssel együtt fordulnak elő, az általában az agyat érintő okot jelez. Utazási, tengeribetegség és homeopátia – Natúrsziget. Nagyon gyakran ez például az étkezés utáni keringés hibás szabályozása, vagy a migrén támadás, amelyet bizonyos ételek kiválthatnak. Mivel a migrén hatással lehet az egész agykéregre, nagyon sokféle tünet és érzékszervi zavar fordulhat elő. Újonnan előforduló látászavarok amelyeket nem lehet megbízhatóan más oknak tulajdonítani, ezeket a kóros folyamatokat mindig ki kell zárni.
Marad minden a régiben, azaz nem lesz kötelező oltás. Dr. Karl Lauterbach egészségügyi miniszter szerint a védőoltás jelenti a leghatékonyabb védekezést a vírus ellen, de a kormány a parlament kezébe adja a döntést. Bár a pártok tagságát is megosztja a kötelező oltás kérdése, egyedül a szélsőjobboldali AfD (Alternatíva Németország) utasítja el kategorikusan a védőoltás kötelezővé tételét. Amennyiben a képviselők végül az oltási kötelezettség mellett voksolnak, Ausztria után Németország lehet a második ország az EU-ban, ahol kötelezővé teszik a Covid-elleni vakcinát. Index - Tech-Tudomány - Kötelező lesz a kanyaró elleni oltás Németországban. Koronavírus vakcina védőoltás Németország oltás vita törvényhozás
Az Alkotmánybíróság elvetendőnek találta továbbá azt a felfogást, hogy "a gyermekeknek és szüleiknek lényegében nincs más teendőjük, mint hogy engedelmeskedjenek a járványügyi hatóságok rendelkezéseinek". Az Alkotmánybíróság a törvényhozóknak jövő év márciusáig adott időt az ezt szabályozó törvények kidolgozására. Ami azonban nem változik: a védőoltások kötelezőek maradnak. Nyugat-Európa nagy részén ugyanakkor nincsenek ilyen kötelező oltások: Németországban például azokat az alkotmányosan biztosított testi sérthetetlenség megsértésének tekintik. Mindössze három állam – Belgium, Franciaország, Olaszország – ír elő kötelező oltásokat: Belgium egyet, a másik két állam négyet-négyet, de különbözőeket. Ezeken kívül csak ajánlott oltások léteznek, az ajánlások azonban országonként eltérnek: a tüdőbaj elleni BCG-oltás például Európa nagy részén már nem szerepel ezen oltások között. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, 1968-ban hatalmas méretű kísérletbe kezdett Indiában, hogy megállapítsa a BCG-oltás hatékonyságát.
Viera Scheibner ausztrál kutatónő az oltásokkal egy úgynevezett "Cotwatch", azaz "bölcsőfigyelő" készülék kapcsán került kapcsolatba, amelynek kifejlesztését olyan szülők számára kezdeményezte, akik újszülött gyermekeik légzését akarták ellenőrizni. Az első 150 készüléket kipróbálás végett azzal a kéréssel adták kölcsön, hogy a készülékkel mért adatokról folyamatos tájékoztatást kérnek. A mérésekből kiderült, hogy a csecsemőknek akkor válik laposabbá a légzése, ha valamilyen stressz éri őket. Ilyenkor a csecsemők nem hagyják abba a légzést, csak nagyon laposakat lélegeznek, majd enyhe ingerre ismét normálissá válik a légzésük. A légzés alvás közben laposodik el, a stresszt pedig külső és belső tényezők egyaránt előidézhetik: egy új fog kijövetele éppúgy, mint egy meghűlés, amelynek kitörése előtt két nappal észlelték a laposabb légzést. A kísérletben megdöbbenten tapasztalták, hogy a DiPerTe oltás is egyértelmű stresszt jelent a csecsemők számára, amely az oltás után 45-60 napig is eltart, és így közvetlen okozója lehet a bölcsőhalálnak.