Turisztikai szolgáltatások JÓZSEF ATTILA MÚZEUM
Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Múzeum igazgatója elmondta, örül, hogy középiskolás diákok is részt vettek a bemutatón, hiszen József Attila hasonló korban volt, mikor itt tartózkodott. – Makó mindig is büszke volt költő fiára, fogadott fiára, és arra a három tartalmas évre, ami alatt ő gyerekből érett férfivá és költővé vált. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy ezt a kis füzetet, amit Kiszomboron írt tele '22 nyarán, hogy ismét megjelentessük – vezette fel a bemutatót. Az előző kiadás óta 20 év telt el, így eljött az ideje egy új kiadásnak. Az elsőhöz képest a különbség, hogy az egy "tiszta füzet" volt, a mostani viszont tartalmazza az idő és a használat nyomait: a pacákat és foltokat. Ráadásul a füzethez több tanulmány is tartozik, amelyek költészetének hátterét elemzik. A kötetet Bagoly József Ágoston irodalomtörténész mutatta be, aki beszélt azokról az értékekről, amelyeket ez a kötet tartalmaz és a csatolt tanulmányokról, illetve József Attila életéről is. Bal oldalon a most megjelent Kiszombori versesfüzet, jobb oldalon pedig az 1997-es kiadás látható.
Kultúra A rendszerváltásról gyűjt dokumentumokat a makói József Attila Múzeum 2015. október 7. szerda A rendszerváltás huszonötödik évfordulója alkalmából, a makói József Attila Múzeum, fotó- és dokumentumgyűjtést szervez a makói és környező települések lakosság körében. A gyűjtés célja a rendszerváltással kapcsolatos emlékiratok, naplók, feljegyzések, levelek, fotók, …
Közművelődési intézmények: Hagymaház (Makó Városi Kulturális-Közművelődési Nonprofit Kft. ) József Attila Gimnázium Sportcsarnoka Makó, Csanád vezér tér 6-10/A Telefon: +36 62 213 184 Fax: (62) 213-181 József Attila Városi Könyvtár és Múzeum József Attila Múzeum Gyermekkönyvtár Városi Levéltár Makói Gyógyfürdő Kft. Makó Városi Televízió Nonprofit Kft.
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum KIÁLLÍTÁSOK Espersit-ház Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Szabadtéri néprajzi gyűjtemény A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest szabadtéri néprajzi gyűjteménynek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló egységként jelenik meg. A múzeum főépületéből kilépve már megpillanthatjuk a csodás parkot, amelynek zöldellő ágai mögött már felsejlik egy-egy épület sziluettje. Galamb József és a Ford T-modell Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezután egyéves önkéntes katonai szolgálatát Polában, a hadiflottánál töltötte.
A hátsó udvaron először két műhelybe nyerhetünk betekintést. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül kerültek közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség (és céheik) a történelem során is összefonódtak. A műhelyekbe belépve megszemlélhetjük a kovácsok, valamint a bognárok legfontosabb munkaeszközeit; láthatjuk, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a "Hagymásház" néven emlegetett épület, amelyben múzeumunknak a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítása kapott helyet. Az Erdei Ferenc szociológus szülőházának mintájára épített épületben egy polgári stílusban berendezett tisztaszobát láthatunk; két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit, s a makói hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatjuk be. A "Hagymásház" vagy Erdei-ház végében került berendezésre a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhely, ahol betekintést nyerhetünk a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé.
(Majtényi Zoltán fordítása, 112. ) Szent Abbondius (1898) Vörös szoknyába jönnek most a kedves lányok dalolni szent Abbondiusnak, fönn mormol a folyó és zúg a fenyves. Lenn meg kacag a völgy... S én egyre félek, pilláim a válás könnyében úsznak, mert szép a föld és oly rövid az élet. (Kosztolányi Dezső fordítása, 122. ) Idézetek személyéről, költészetéről [ szerkesztés] Ifjúkorában az egységes olasz államot létrehozó forradalmi mozgalmak ihlették költészetét, de megöregedvén ő is, nemzedéke is, az egyesített Itália háromszínpántlikás bűvöletében sutba dobta a forradalmi eszméket a polgári kényelem kedvéért. Kosztolányi Dezső: Öreganyó : hungarianliterature. Az öreg Jókai, a hajdani márciusi ifjú, Rudolf trónörökössel írja a Monarchia történetét írásban és képben; az öreg Carducci pedig, aki 1871-ben még Robespierre-ről tervez drámát, Margit királynő házi költője lett, s gúnymosollyal olvassa a hajdan érte rajongó egyetemisták "Halál reá! " fölírását a háza falán. (Nemeskürty Istvánnak a kötethez írott utószavából, 125. ) Források [ szerkesztés] Carducci válogatott versei (Szerkesztette és az utószót írta Nemeskürty István) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel, egyszer fölébredsz és aztán sokáig nem bírsz aludni. Nézed a szobádat ott a sötétben. Lassan eltünődöl ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel, mint majd a sírban. Ez a forduló az, mikor az életed új útra tér. Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt éltél. Eszedbe jut egy semmiség is. Babrálsz vele. Megúnod és elejted. Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán. Minden zajról tudod, hogy mit jelent. Kosztolányi Dezső: Anna : hungarianliterature. Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes. Majdnem nyugodt. Egyszerre fölsóhajtasz. A fal felé fordulsz. Megint elalszol.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Giosuè Alessandro Giuseppe Carducci ( Valdicastello, 1835. július 27. – Bologna, 1907. február 16. ) olasz költő, író, klasszika-filológus; az olasz irodalom első Nobel-díjas alkotója (1906). Idézetek verseiből [ szerkesztés] A Sátán-himnusz (1863) Csak zengj, csuda szó! csak rázd meg a fákat! Budapest kosztolányi dezső terre. Betölt az idő! Ím újul a század: trónusok inganak, reszket a mitra, klastromok rácsain hull be a szikra, halld, szava sistereg, repdes a stóla, úgy tüzel, úgy papol Savonarola, eldobja csuháját lutheri jellem – hát dobd le a láncod, Emberi Szellem! Szikrázz szanaszét, jöjj lángok uszályán, kelj fel, rab Anyag! már győz is a Sátán. (…) Üdvözlégy, ó, Sátán! szent forradalmunk, Értelem végtelen bosszuja, kardunk! Hő ima zengje ma tetteid, áldván szent diadalmad a pap Jehováján! (Rónai Mihály András fordítása, 21–23. oldal. ) A nemesi előjogok tanácsához (1869) Mondjátok meg: vajon hány bestiális, csupán virtusból gyilkoló nagyúr, hány útonálló gróf, hány kardinális, ki elárulta Krisztust is gazul, mondjátok meg: hogy a históriának hány bűnös foka kell, halljuk tehát, ahhoz, hogy reggel az álmos királynak valaki tiszta inget nyújtson át?
Milyen közeli most a nyári ég s ily messzi-kék alatta az alvó, beteg vidék. A csillagos ég - fényes sírlepel - reád lehel, s a mindenséget kézzel éred el. Csak ússz az éjbe, tündökölve ússz, jó, égi túsz, ó messzeség őrültje, Sziriusz. Mit hallasz itt? Az álmot hallod itt, a halmokig halkan motoz, az éjjel álmodik. Egy távol mozdony hortyog valahol, mert áll a tor, vértől zabáltan lassan zakatol. Az ablakok lehunyják a szemük, csönd mindenütt, A toronyóra zengőn egyet üt. De fölviláglik a mély éjszaka, kigyullad a kis patikának kormos ablaka. Egy gyógyszerészlány - hadi, fiatal - fölkel hamar, márványcsészébe álomport kavar. Az élet és a felleg eluszik, olyan bús itt. Élő, halott egyformán aluszik. Egyszerre a kis utcák dörgenek. Egy szörnyeteg? Nem, vas, halál, szíj. Éji őrmenet. Elhangzik a dobaja. Semmi más. Egy surranás. Kosztolányi Dezső: A nagyvárosban éltem, hol a börzék : hungarianliterature. Most két erős, gyors puskadurranás. Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény. Fáradt szegény. Csókolja a földet. Egy szökevény. Körötte senki. A vidék kiholt. Nem is sikolt.
Ki volt az anyja, istenem, ki volt? A haj dús, még minden szála ép. A szája szép s harminckét foga büszke, drága ék. Sápadt fejéből csörgedez a vér - ki tudja, mér? - bámulja őt a vén Göncölszekér.