"Én felszentelem templomotokat Szentegyházunk által előírt szertartással. Az én házam az imádság háza. Ti most szenteljétek meg buzgó imáitokkal. Albertfalvi szent mihály templom albertfalva. Mint a szemetek világára, úgy vigyázzatok templomotokra. " Ezt mondta Shvoy Lajos megyéspüspök atya 1941 október 5-én, az 1819-ben alapított Albertfalva első templomának felszentelésekor. Albertfalva hívei – nehéz történelmi évtizedekben is – plébánosaik vezetésével, művészek és tá-mogatók segítségével, buzgón megtartották a püspök atya intelmét. A könyvből megtudhatjuk, hogy – az Albertfalvi Templom építésének elkezdését Mahunka Imre műbútorasztalos adománya tette lehetővé; – Kismarty-Lechner Jenő tervezte meg az épületet; – a templom szentélyét Búza Barna szobrászművész Szent Mihály-szobra ékesíti; – a templom Mária-oltárának textilképe az 1938-as Eucharisztikus Világ-kongresszus főoltárát díszítette; – az 1958-ban felszentelt orgonát Gergely Ferenc tervezte; – a templom színes üvegablakai a nyolc boldogságot ábrázolják. Az Albertfalvi Szent Mihály Templom története, 1941–2016 c. könyv személyes hangvételű szöveges részét hasznosan egészíti ki a templom külső megjelenéséről, belső teréről, üvegablakairól, oltárairól és stációiról készült 48 művészi igényű fotó, melyeket Madaras Balázs és Pert István készített.
Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. század elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését elhatározták és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. Ezt a területet Mária Terézia ajándékozta lányának, Krisztina hercegnőnek nászajándékul, aki Albert szász–tescheni herceghez (Albert Kasimir von Sachsen-Teschen herceg) ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve rövid idő múlva Albertfalvának. Szent Mihály-templom Fotó: funiQ A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom | PestBuda. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a XX. század elejétől felgyorsult: gumigyár, repülőgépgyár, szappangyár és ipari üzemek jöttek létre a területén. A kertes, kis házas, több részes település 1950-től Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentős részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek.
Az albertfalvai Szent Mihály-templom főbejárata Fotó: Major Brigi, funiQ Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az első szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola 1929-ben történt felépítésével állandó kápolnát alakítottak ki. Szobrok a templom bejárata fölött Fotó: Major Brigi, funiQ A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök a Szent Mihály főangyal tiszteletére épített templomot, amelyet Kismarty–Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezett. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. Albertfalvai Szent Mihály-templom - funiQ. A Szent Mihály-templom hátulról nézve Fotó: Major Brigi, funiQ 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték, alapterülete 600 m².
Az építész szerint ez a forma ugyanis kötődik a keleti gyökereinkhez, mert a rokon népnek tekintett perzsák palotáin is gyakoriak voltak a csúcsívek. Ugyanakkor az egyházi építészet is a csúcsíves gótikus stílussal forrott össze az emberek tudatában. A csúcsíves pillérek elválasztják a főhajót és a folyosószerű mellékhajókat, felül pedig belemetsződnek a lépcsőzetesen emelkedő mennyezetbe, amelynek barnára pácolt fenyőgerendái igen ötletes megoldásnak számítanak, és szintén az építész magyaros stíluskeresését jelzik. Az eredeti belső tér a csúcsíves pillérvázzal és a lépcsőzetes famennyezettel (Forrás: Tér és Forma 1941. Albertfalvi szent mihály templom budapest. szám) A külsőn is érvényesül a modernizmus és a csúcsíves formaképzés egyesítése: a főhomlokzat közepén nyíló bélletes, rézsútos kapuzat terméskő pillérei egy hatalmas csúcsíves ablakot tartanak, melyet egy széles osztó hasít ketté, az ablaküvegeknek csak keskeny cikket hagyva. Az osztó előtt eredendően a megfeszített Krisztus domborműve állt, ehhez Búza Barna 1951-ben készített még kiegészítő alakokat.
Lechner természetesen örömmel vette az újabb megbízást, de látásának előrehaladott romlása miatt nem tudott egyedül eleget tenni a megbízásnak, ezért szintén építőművész fiát, ifj. Lechner Jenőt hívta segítségül. A templom alaprajza (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám) A gótikus reminiszcenciákkal bíró, de alapvetően modern Szent Mihály-templom egyhajós és egyenes szentélyzáródású. XI. kerület - Újbuda | Albertfalvi Szent Mihály Római Katolikus Plébániatemplom. A pillérekkel tagolt, ezer főt befogadni képes hosszházhoz délen a szentély, a nyugati oldal közepén a keresztelőkápolna, a főhomlokzat felőli végében pedig a karzatra vezető lépcső félköríves tömege található. Az elkészült templom a Tér és Forma folyóirat 1941. évi 12. számában A keleti homlokzaton figyelhető meg igazán az építészeti tömegek változatos mozgása, ugyanis ennek a szentély felőli végéhez kapcsolódik a torony, valamint az annak testébe foglalt oratóriumhoz felvezető lépcsőház is. A keleti homlokzat változatos tömegei (Fotó: Bodó Péter/) Az oratórium lépcsőháza (Fotó: Bodó Péter/) Az elemi geometrikus testek a modernizmus hatását jelzik, a templom szerkezetét adó vasbeton pillérvázba vágott csúcsívek viszont Lechner magyaros stílusának kifejezői.
A mártást a tálaláskor öntik a hús és a krokett, vagy a tormás krumplipüré mellé. KEDVESSY MÓD: A natúr vadsültet gombával, krutonnal és tejszínes fehérboros, konyakos, citromos mártással tálalják. SZÉCHENYI MÓD: A fácánt, bőre alatt a libamájszeletekkel tokaji száraz szamorodniban és brandyben pácoljak, majd szalonnába csavarva, gombával megsütik, párolt rizzsel, gesztenyepürével és pecsenyelével tálalják. A képen a hagyományos módszert látod. A cikkben elolvashatod a különleges panír fajtákat. A panír fajták sokszínűsége azt is jelzi, hogy a konyhai praktikák a bundázást sem kerülték el. Mindenki megpróbál hozzátenni – vagy ép elvenni belőle – hogy valami újat, érdekeset és főkép finomat tegyen az asztalra. A hagyományos panírozás lényege a liszt-tojás-zsemlemorzsa alapanyagokkal az étel bebundázása. Erről a linkre kattintva olvashatsz bővebben. A hagyományostól eltérő panír tehát más alapanyagokból készül. Pörkölt - Pénzcentrum. ( Panír = bunda). Az alábbiakban pár érdekesebb bundát mutatok be Neked, aztán vagy kipróbálod valamelyiket, vagy nem.
– A langyos pisztrángsonka úgy készült, hogy a filék sós, cukros pácban áztak két órán keresztül. Ezután hideg vízzel kimostam, kiszálkáztam a halhúst, így egy nagyon jó állagú, intenzív ízű koncentrált pisztrángot kaptam. Langyosítottam, csak fáklyával lett a bőre megégetve, amit aztán lehúztam és rápirítottam egy kicsit a halszelet másik oldalára is. A tányér aljára a kókuszos répakrémre zöldlencse salátát és hőkezelés nélküli savanyított sárgarépát tettem friss újhagymával és pirított hagymával. Erre kerül a frissen vágott julienne alma. A hal tetejére pirított kókuszos granuláta került, mellé savanyított sárgarépa, alma, újhagyma és pirított kókusz. A pisztrángnak is van sonkája? Fotó: Mészáros Annarózsa Békacombbal koronázd a napot A békacomb egy nagyon különleges alapanyag, húsa a fiatal csirkéhez hasonlítható leginkább. A bundába rejtett lollipop alakú hófehér és omlós hús azonnal levesz a lábadról, több húskereskedésnél is rendelhető, így akár te is elkészítheted otthon. Kicsit aprólékosabb a panírozása, mint a csirkének, de a siker garantált.
A tapasztalatok szerint a magyar utazók az utóbbi években sokkal tudatosabbak és felkészültebbek lettek, a sok bizonytalanság miatt szeretnek alaposan tájékozódni az indulás előtt, és egyre népszerűbbek az utasbiztosítások. A földrengésekről és a nagyobb viharokról/tornádókról azonban továbbra is kevés szó esik az utasbiztosításokkal kapcsolatban. A Pénzcentrum most ezekkel kapcsolatban kérdezte meg a biztosítókat. Mikor fizet a biztosító? Az Aegon elárulta, hogy szinte minden utasbiztosítás nevesíti a természeti csapást, mint káreseményt, így külön erre a kockázatra (természeti csapás) nem kell biztosítást kötnünk. Azzal kapcsolatban, hogy milyen károkra vonatkozik a természeti katasztrófák körét lefedő biztosítás, elárulták, csak a természeti katasztrófával közvetlen összefüggésben álló károk térülnek. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a következményi kár nem feltétlenül térül. Ha a szokatlanul erős vihar szétszaggatja a sátrat a kempingben, az a vagyoni kár térül, de ha a vihar miatt nem indul el pl.