Idén április közepétől kezdődött a Rhododendron virágzása a Jeli Arborétumban. A CSÚCSVIRÁGZÁS előreláthatóan április 30-tól május 20-ig tart. Csúcsvirágzásnak azt az időszaki hívjuk, amikor a korábban nyíló illatos lombhullató Rhododendronok, vagy más néven azáleák együtt virágoznak a később nyíló nagyvirágú örökzöld Rhododendronokkal. A két csoport együttnyílásakor több ezer bokor ontja virágait a Jeli Arborétumban. A Rhododendronok mellett érdemes felkeresni a Jeli Arborétum tájövezetek részét. Ahol 10 erdőrészletet ismerhetnek meg az érdeklődők Spanyolország, Balkán, Kaukázus, Kis-Ázsia, Himalája, Japán, Sziklás-hegység (melyet óriások erdejének is hívnak), Mississippi és az Appalache-hegység jellegzetes növényeiből. Hét forrás (Jeli arborétum II. rész) - YouTube. A közel 20 m magas gróf-Ambózy-Migazzi István kilátóból a japán és a sziklás-hegységi tájövezetre tekinthetünk rá. A Jeli Arborétum kiemelt dísze a Hétforrás környékén élő bükkös, melynek kiemelkedő egyede a több száz éves Ambrózy bükk.
Kiemelt kép: Facebook/V. Németh Zsolt
Tovább a térképhez Családi Csodatúra Kisgyermekes családoknak akár babakocsival is könnyen bejárható e vadregényes sétaútvonal. A két kilométeres barangolás alatt számos látnivaló várja a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. A kicsik felfedezhetik a Varázskert kalandokban bővelkedő játszóterét, s számos piknikezési lehetőség adódik az éhes vándoroknak. A szemkápráztató rododendronok, az erdei fenyves és Ambrózy-Migazzi gróf nyughelye életre szóló emlékekkel ajándékozza meg a látogatókat. Tovább a térképhez Kóborlás Kalandkedvelőknek A négy kilométer hosszú túra a kalandok szerelmeseinek ajánlott. Egzotikus tájak világát, bambuszokat, külhoni növényeket, igazi messze földi különlegességeket ismerhetünk meg. A Jeli Arborétum 2. - Kapanyél. Olyan mesebeli helyeken járhatunk, mint a valóban égig érő fákkal lenyűgöző Óriások erdeje s a vadregényes Hétforrás szurdoka. A mesebeli séta számos meglepetést tartogat: a rododendronok virágzásában gyönyörködhetünk, és minden egyes lépésünkkel új és új csodába botolhatunk. Tovább a térképhez A kertben kényelmesen barangolhatunk a kavicsos utakon, irányítótáblák segítik a tájékozódást, és a padokon kényelmesen megpihenhetünk.
Segítségképpen lefotóztuk és ide is felraktuk a táblán lévő térképet, a miheztartás végett. Gyakorlati tudnivalók Nyitva tartás: Március 30-tól április 30-ig, szombat és vasárnap 8. 00-17. 00 óráig, május 1-től június 30-ig minden nap 8. 00 óráig, július 1-től szeptember 30-ig, szombat és vasárnap 8. 00 óráig. A májusi rododendron virágzás ideje alatt meghosszabbított nyitvatartás, részletek a honlapon. Belépődíjak: Felnőtt: 1300 Ft, csoport (16 főtől): 1000 Ft Gyermek, diák és nyugdíjas: 1000 Ft, csoport 16 főtől: 700 Ft Családi jegy: 2500 Ft 3 év alatt ingyenes! Parkolás: ingyenes (és árnyékos) Telefonszám: (94) 572 060 vagy (94) 514 000 Megközelítés: A 8-as főútról Kámnál a táblával jelzett helyen és irányba kell letérni a 3, 6 km-es szilárd burkolatú útra. A Jeli Varázskert hivatalos honlapja
Életcéljának tűzte ki, hogy a szárazföldi éghajlatú Magyarországon megteremti az örök tavaszt. Az első arborétum nagyjából 1500, főként külföldi fajtából állt. A jelenlegi arborétumhoz a tökéletes helyet Kám község határában találta meg, ahol a növényhonosítások eredményeként még napjainkban is fellelhetőek a sáfrány, tőzike-fajok, és a hóvirág. A későbbiekben a botanikus kert állami tulajdonba került, és a környéket mintegy 70 hektáros arborétummá fejlesztették 1959-re. A fejlesztésben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődjei vettek részt, gondos munkájuk eredménye a különböző fenyők, lombos fák, örökzöld és lombhullató cserjék változatos fajai. Emellett lágyszárú hagymás, gumós, és gyöktörzses növényfajokat ültettek. Az arborétum környezetében a párás levegő biztosítása érekében a Kaponyás-patak mentén tavakat hoztak létre. A látogatók számára sétányok, padok és jelölőtáblák kerültek ki. A napjainkban megnyílt Lombkorona-ösvény is. A téli álomból felébredő természet mesés látványosságokat kínál, mint a Hétforrás és az Óriások erdeje.
Az 3F Superliga, azaz a dán labdarúgó-bajnokság a playoff utolsó, 10. fordulójával folytatódik és nagyon komoly izgalmakat kínál: Pünkösdhétfőn kiderül, melyik csapat nyeri meg az aranyérmet. Superliga felsóház állása. Fotó: FELSŐHÁZ HÉTFŐ 17. 00: Bröndby – Nordsjaelland Egy hónapja az FC Midtjylland még magabiztosan vezetett, azonban a címvédő a legutóbbi öt fordulóban a megszerezhető 15 pontból mindössze négyet gyűjtött be, és miután szerdán 4-2-re kikapott az FC Köbenhavn otthonában, lecsúszott az első helyről. A vezetést a Bröndby vette át, amely az ominózus időszakban kilenc pontot szerzett, csütörtökön pedig Aarhusban, emberhátrányban győzött 2-1-re, köszönhetően a 26 éves csatár, Mikael Uhre duplájának. Így aztán hétfőn egyszerű a képlet: amennyiben a Bröndby győz, bajnoki címet ünnepelhet – 2004-2005 óta először. A hazaiaknál Jesper Lindström és Morten Frendrup az eltiltását tölti, ugyanakkor a legutóbbi bajnoki után a bírót kritizáló Simon Hedlund megúszta a büntetést. A vendégeknél Kamaldeen Sulemana, Magnus Kofod és Ulrik Yttergaard Jenssen minden bizonnyal az utolsó mérkőzését játssza a klub színeiben, ami biztos, hogy Maxwell Woledzi sérült, Jonathan Amon, Kian Hansen és Mohammed Diomande pedig sérült.
Nem tehetik meg ezt a kulturális gyilkosságot - mondta tegnap a Nemzeti Táncszínház létét fenyegető helyzetről szóló sajtótájékoztatón Novák Ferenc koreográfus, etnográfus. Mint már beszámoltunk róla, lehet, hogy elveszíti budavári játszóhelyét a Nemzeti Táncszínház. Ez azért is fájó, mert évtizedekig harcolt a táncszakma, hogy önálló épülete lehessen. Ehhez 2001-ig kellett várnia, ekkor vehette át a Várszínházat. A Nemzeti Táncszínházban, amely évi száz alkalmat kapott a Művészetek Palotájában is, fellép szinte valamennyi profi magyar táncegyüttes. Évi háromszáz produkciót tart a Várban, fesztiválokat és vendégjátékokat szervez, külföldön szintén képviseli a szakmát. Nézőinek 20-30 százaléka turista, ugyanakkor temérdek ifjúsági előadásának köszönhetően a fiatalokkal is megismerteti a balettet, a kortárs és a néptáncot. Bár már év elején pletykákból értesültek róla, április 9-én hivatalos levélből is megtudták: költözniük kell a budai Várból. Színházuk ugyanis az egykori karmelita kolostor egyik felében és a mellette lévő templomrészben helyezkedik el.
János Sanyipapa 2021. 20:11 ❤(21) Sanyi Gaffer 2021. 20:07 Szépséges vers! laszloklara 2021. 20:05 Csodálatos a versed, mint mindig, örömmel olvastalak Martonpal 2021. 19:39 Nagyon szép romantikus emlékek. Szívvel gratulálok JohanAlexander 2021. 19:30 Margit, emlékeid szívet érnek. 2021. 19:25 Csodás, romantikus emlékező soraidnál szívem hagytam, szeretettel: Klári 2021. 19:22 Gyönyörű, romantikus utolsó tánc, én bizom benne, hogy nem az utolsó. Lesz még tánc, ''a régi szenvedéllyel'', a szerelem el nem múló örömével. László 520616 2021. 18:57 Nagyon szép versednél szívet hagytam. Szeretettel gratulálok. Sándor feri57 2021. 18:56 Nagyon szép Romantikai éjszakák a fájdalom sebeivel. Szívvel olvastam a remek alkotásod. Feri SzaipIstvanne 2021. 18:44 Drága Margitka! Csodálatos SZÉP versed míg olvastam A két keringő jut nekünk, de csak egyre táncolunk kezdetű szép dal jutott eszembe. Úgy emlékszem Németh József énekelte. A dal is csodás, a versed is. Emlékeket idéző. Szeretettel gratulálok és nagy-nagy szívvel.
Levegőbe ugrottak, guggolva táncoltak. Táncaikat dudaszóval kísérték és énekeltek. Az első két sor moll-, a második két sor dúr-hangnemű, a cezúra mimden sorban: 1. Ezeket a táncokat külföldön is megismerték, s ott 1750 után ungaresca lett a neve a hajdúk táncának. 1600-1800-ig a szerelmi költészet termékeit Virágénekek -nek nevezték. A papok ezeket erkölcstelennek tartották, Pázmány Péter "undok virágénekek"-nek mondta. A pápai református kollégium 1789-ben hozott határozata: "fajtalan énekeknek írogatási és dallási keményen tiltatnak". Ez az oka, hogy csak kézírásban terjedhettek, nem lehetett kinyomtatni. Azért nevezték így, mert a dalokban neveket virágok nevével helyettesítették - lásd: virágnyelv. Piros rózsa pl. a menyasszony és a vőlegény jelképe volt, megszólítás: gyöngyvirágom, stb. (Ej, haj, gyöngyvirág! ) Más országokban is divat volt ez, de inkább állatszimbolikával éltek. Ez bizonyos esetekben hozzánk is átjutott, így került pl. a galambom megszólítás a magyar népdalokba.
Delhusa Gjon (Budapest, 1953. augusztus 9. ) magyar énekes, zeneszerző és dalszövegíró, Ihász Gábor unokatestvére. 1953. augusztus 9-én született Budapesten. Édesanyja Ihász Erzsébet, Ihász Gábor énekes nagynénje, így Delhusa Gjon anyai ágon unokatestvére a zenésznek. Apai ágon nagymamája albán, nagyapja pedig görög nemzetiségű. Szülei egyszerű emberek voltak. Gjon gyermekkorát Zuglóban töltötte, eredetileg autófényező szeretett volna lenni. Könnyűzenei karrierjét egész fiatalon kezdte. Mindössze 18 éves volt, amikor 1971-ben a Táncdalfesztiválon előadta a "Hegyek lánya" című dalt, amellyel a tehetséges fiatalember egy csapásra ismert lett. Legsikeresebb dalai közé tartozik gyermekkori barátja, a fiatalon elhunyt autóversenyző, Kesjár Csaba emlékére írt dala (Gyertyák a síron). 2005. március 15-én átvette a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Áprilisban pedig a Vitézi Rend lovagjává avatták a dunaújvárosi Hősök Templomában.
Majd rájöttem, hogy nem is a pótlékot kell keresni, és talán nem is sírnom kell, hogy vége, hanem örülnöm kell a több millió magyar honfitársammal együtt, hogy ez megtörtént, és hogy a részesei lehettünk. Aztán: lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér... Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre