Alig két napja került ki a legújabb miniszobor Budapest közterületére, de az ügyesebbek már gazdagították is gyűjteményüket a legújabb alkotásról készült fotóval. Kolodko Mihály miniszobrai Várkonyi Gertrúdot is már rég rabul ejtették. Csodálatos gyűjteményét most velünk is megosztja. Van közte olyan is, amit már nem láthatunk és olyan szemszögből fotózott is, amit az utcán nem tudnánk megtenni. Gertivel 2016-ban egy fotós tanfolyamon ismerkedtem meg. Már első nap feltűnt, hogy mennyivel ügyesebb fotós, mint én valaha is leszek. Minden témához nagyon érzékenyen, rendkívüli látásmóddal nyúl, nem csoda hát, hogy a fantasztikus képek kerülnek ki a kezei közül. Veszprémi Miniszobrok. Az anyai ágon magyarszármazású Kolodko Mihály miniszobrait is előszeretettel kapja lencsevégre. Ezeket a csöppnyi alkotásokat is nagyon jól meg tudja fogni. Az egyébként is figyelemre méltó apróságok Gerti látásmódjával azonnal életre kelnek. Nagy örömöm számomra, hogy a bámulatos Szószék-sziklánál tett túrájának fényképei után bemutathatom szobrocskákról készített fotóit is.
Tavalyi elhelyezésük óta, fővárosi társaikhoz hasonlóan, egyre népszerűbbek a veszprémi miniszobrok. Kolodko Mihály gerilla-szobrászművész kedves figuráit szívesen keresik fel a városba érkező turisták is. Megtalálásukat mostantól egy remek kis térkép segíti. A térkép megjelenéséről sajtótájékoztatón számolt be Hamza Gergely, a VEB 2023 EKF marketing- és kommunikációs menedzsere, Mesterházy Ákos grafikus, Bérczi Bea, a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője és Török Balázs, az A1 Sped Kft. ügyvezetője, a szobrok mecénás tulajdonosa. Többszöri egyeztetés után, hamar közös hangot találva alakult ki a térkép letisztult, könnyen értelmezhető grafikai koncepciója. Szöveges részében az alkotóról, az inspirációról, a veszprémi miniszobrok születésének és névadásának történetéről magyarul, angolul és németül olvasható tájékoztatás. A praktikus méretű kis kiadvány külön erénye, hogy miközben a belváros kanyargós kis utcácskáin a szobrok ikonikus helyszíneire vezeti a látogatót, a környék egyéb nevezetességeit is "útba ejteti".
Innen nem messze található az Óriások Pihenője, amely egy piknikező- és tűzrakóhely, amelynek "fabútorai" valóban óriásméretűek a megszokott faasztalokhoz és padokhoz képest. Ha tovább haladunk, a földbe vert cölöpökhöz érünk, amelyeken igen nagy kihívás átkelni. Az egyensúlyérzékünket legalábbis próbára fogja tenni. Ezután egy hintahídon kelünk át a patakon, és hamarosan a Gyadai-rétre érünk. A rét után a legnagyobb élményt egyértelműen Magyarország leghosszabb függőhídja jelenti, amely egy mély árkon vezet át. A tanösvény elejére innen kb 1 órás kirándulással érhetünk vissza. Nyitva tartás A tanösvény folyamatosan látogatható Belépőjegy árak A tanösvény ingyenesen látogatható Megközelítés Cím: 2640 Szendehely-Katalinpuszta Erdészház 034/5 hrsz. Irodai telefon / fax: +36 – 35 – 576 – 019 A Katalinpusztai Kirándulóközpont a fővárostól személyautóval mindössze 40 percre található, míg Váctól 15 perc idáig az út. Aki busszal szeretne érkezni, annak a váci autóbusz állomásról kell indulnia (menetrend ITT) Rétság felé menetrendszerinti autóbuszjárattal, amiről Szendehely-Katalinpuszta megállónál kell leszállni (menetidő kb.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában. A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhét egyházi és laikus vallásos hagyományairól kötet más fejezetei bővebben szólnak. Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Húsvéti szokások Magyarországon - Ilyen az igazi magyar húsvét!. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat. Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.
Húsvéti süti recept Húsvéti díszítés Húsvétkor sokan feldíszítik a lakást. Például: – tojásos, – nyuszis, – kacsás, – bárányos – vagy a tavaszra emlékeztető dolgok kerülnek a lakásba. Például barka vagy virágcsokor. Húsvéti népszokások Húsvétkor sok népszokásunk van. Sok olyan népszokás van, amit a mai napig tartunk. Ilyen szokás például: – a locsolás – és a tojásfestés. Locsoláskor a férfiak körbejárnak a nőknél és meglocsolják őket. Régen vízzel locsolkodtak. Sok helyen az országban ma is felöltöznek népviseletbe és újra úgy locsolkodnak, mint régen. Itt megnézhettek erről egy videót: Locsolkodós videó Locsolkodni parfümmel is lehet. A locsolkodáshoz sokszor dalokat vagy verseket is mondanak. Ezen a linken sokféle locsolóverset olvashattok: Locsolóversek Idén a koronavírus járvány miatt kijárási korlátozások vannak. Emiatt a locsolkodás is sok helyen elmarad. A szentendrei Skanzen nagyon jó ötletet talált ki. Húsvéti szokások - Hobby rádió – a Hang-adó. A Skanzen egy szabadtéri múzeum. Itt általában nagyon sokféle Húsvéti program van.
Nagycsütörtököt szokás zöldcsütörtöknek is nevezni, és a jó termés reményében valamint a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. Húsvéti szokások és hagyományok | Altix. spenótot fogyasztanak a hívők. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába,, mennek", s csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat. A nagypénteki mise végeztével az Oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról ("oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.
Az egyik módszer, mikor hagymahéjba teszik a tojást és néhány óra múlva, miután kiveszik, letörlik a felvitt viaszt, helyén fehér marad a tojáshéj és kirajzolódik a minta. Végül szalonnabőrkével kenik be. A második színezési módszer, mikor a megírt tojást aranyporral, illetve ezüstporral fényesítik. Régebben még egy rozmaringszárat is hímeztek a tojásra, a rozmaringszár által elhatárolt mezőbe írták bele annak a lánynak a nevét, akitől a fiú a tojást kapta. Vannak olyan vidékek, mint például Nagybereg, ahol máig a karcolásos ősi tojáshímzési technikát használják. Az általában pirosra festett tojásra sósavba mártott tollheggyel karcolják bele a mintát. Nagydobrony településen több éves hagyományai voltak a tojásfestésnek. Az 1950-es években csíkos tojásokat festettek körülbelül 5-6 évig, utána jöttek a mintás tojások. Eleinte lóhere-, cseresznye-, szamócamintákat festettek, majd divatba jöttek a virágrajzolatok. Később minden családnak megvolt a jellegzetes mintája: tulipánvirág, kalocsai minták, árvácska, búzavirág vagy szegfű.