Szíjártó Imre Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) magyar film, 2018 Írta és rendezte: Schwechtje Mihály Producer: Pusztai Ferenc, operatőr: Herbai Máté, vágó: Kőrösi Szabolcs, zene: Peter Bernath, Szabadi Balázs, Tóth Bálint. Szereplők: Herr Szilvia (Eszter), Vajda Kristóf (Péter), Polgár Csaba (Csababá), Rácz Dávid (Beni), Kardos Róbert (Róbert), Schell Judit (Krisztina), Rezes Judit (Gabriella), Mácsai Pál (István). Index - Kultúr - Megdöbbentően jó a semmiből jött film a lila hajú lányról. Gyártó: KMH Film, forgalmazó: Vertigo Média. 100 perc. 31
A rendező rengeteget beszélgetett kamaszokkal a saját problémáikról a munka kezdete előtt, és úgy tűnik, elég jól meg is értette őket, ami mellé viszont még láthatóan forgatókönyvírónak is tehetséges. Talán a szülők mondatain érződik a legjobban, hogy mennyire: bár ennek a generációnak csak pár jelenetenként van pár mondata, de ezek mindig tökéletesek, és pár szóval képesek megmutatni, milyen (gyenge) háttér inog a kamaszok mögött, oda nem figyelő, a jeleket észre nem vevő, vagy azok miatt inkább csak dühös anyukákkal, hiányzó apukákkal, idióta, káros, de nagyon macsós tanácsokat osztó pótapákkal. Ennyire jó:))))) Index: 8/10 De Schwechtje azért egyáltalán nem valami dokumentumfilmes bemutatót készített a mai kamaszokról; az inkább csak a mellékhatás, hogy harminc, vagy talán húsz évesnél idősebb nézők elég jó és torzítás nélküli képet kaphatnak erről a korosztályról, mondom, minden nagypapás fejcsóválás nélkül. A film viszont egy olyan központi konfliktus köré épül fel, amely van annyira különös, hogy végig fenntartsa a feszültséget: a főszereplő 16 éves lány beleszeret a tanárába, aki, miután felmond a suliban, nyitott is arra, hogy viszonozza a közeledést.
Vagy mennyire érthető, hogy az egyedülálló anyuka próbálja egyengetni a szakmai és magánéletét, és mennyire magától értetődő mégis az, hogy ez szinte teljes elhanyagoltságként csapódik le a gyerekében. Igen, ennek a közeledésnek, haverkodásnak, udvarlásnak része, eszköze és helyszíne az online világ, hogy a fenébe ne lenne? És igen, ezek az eszközök újfajta lehetőségeket adnak mindenki kezébe. Azéba is, aki titokban szeretne beszélgetni egy tiltott kapcsolattal – mondjuk az egészen fiatal és helyes angoltanárral –, suttogva a videocseten. Azéba is, aki röhögni akar a töriórán, és a papírgalacsin-dobálás helyett már inkább az előtte ülő csaj hátul kilógó bugyijáról küld körbe egy fotót. És azéba is, aki bosszút akar állni a másikon a saját kudarcáért, a világ igazságtalanságáért, vagy azért, mert másnak összejön, ami neki nem. És ezt hívhatják cyberbullyingnak – most éppen úgy hívják –, de a lényeg nem ez, hanem azok a folyamatok, amelyek a szereplőkben lejátszódnak. És ezeket iszonyú okosan, átgondoltan, átélhetően, és ami még fontosabb: hitelesen mutatja meg a film.
Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, és szaxofonra, jazzkvintettre hangszerelték őket, mint Bartók Béla: Este a székelyeknél, Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia, Kodály Zoltán: Esti dal és Csitári hegyek alatt, Erkel Ferenc: Hunyadi nyitány, Brahms: IV. Magyar tánc vagy Weiner Leó: Rókatánc. Ebből az anyagból készült most nagylemez. Zenésztársaimmal ezeken a nagy klasszikuson nőttünk fel, ki ki a maga hangszerén hosszú órákat töltött azzal gyermekkorában, hogy megtanulja a legendás zeneszerzők nagy műveit – mondta Bársony Bálint. Mi pedig most azt reméljük, hogy a szívünkhöz közel álló jazz és világzenei hangzásvilággal igazán egyedi, modern feldolgozást sikerült alkotnunk, amely talán olyanokhoz is eljut majd, akik eddig idegenkedtek a komolyzenétől. Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
2019. november 19. 19:00 A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
Végül, de nem utolsó sorban a Star Jam Session projekt egy 2005 óta létező örömzenei koncertsorozat, ahol bármi megtörténhet, a legkülönbözőbb zenék és stílusok szólalnak meg. Idén többek között a Boney M. tehetséges énekesnőjével, Sheila Bonick-kal lép fel a csapat. A Magyar Rhapsody Project koncertjein nagy magyar klasszikusokat (Liszt, Erkel, Kodály, Bartók, Kálmán, Lehár, Brahms és Weiner) hallgathatunk egyedi hangzásvilággal, szaxofonra és jazz kvintettre hangszerelve. Hírek és rajongók Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
Magyar Rhapsody Projekt A napokban jelent meg a Bársony Bálint Sextett legújabb nagylemeze, a Magyar Rhapsody Projekt, amely klasszikus zeneszerzők magyar témájú műveit mutatja be jazz és világzenei átiratban. Lehet, hogy némely zenebarátnak Erkel operájának cselszövő kórusa bossanovában meglepő ötletnek tűnik, vagy nehezen képzeli el Kodály legismertebb népdalgyűjtését, mint egy keleti hangulatú világzenei improvizáció alapját, de ez az új, zenei meglepetésekben bővelkedő, egyedi hangzásvilágú album azt is bizonyítja: a klasszikus zeneszerzők magyar témájú művei minden zenei világban életre kelthetők. Bársony Bálint Artisjus és Fonogram díjas szaxofonművész, zeneszerző és alkotótársai (Elek Norbert – zongora, Rieger Attila – gitár, Tar Gergely – ütőhangszerek, Máthé László – nagybőgő, Végh Balázs – dob) nem először találkoztak a feladattal, hogy klasszikus művekből jazzes, világzenei átiratot készítsenek, hiszen korábban Lőrinczy György művészeti menedzser már felkérte őket, hogy a huszonöt legismertebb operettslágert hangszereljék át.
A lemez nyitódalához, a Boldogasszony anyánk kezdet régi magyar himnuszhoz készült az els klip, amit Nagyboldogasszony napján mutattak be a közönségnek. Ezt követi most az új videó Székelyhidi Márk és Hadzisz Nikos rendezésében. "A Kossuth Nóta, egy '48-as harci dal feldolgozása, amivel azt szeretnénk megmutatni, hogy mindig is harcos nemzet voltunk. A csatatéren vívott egykori küzdelmekhez méltóan kell helyt állnunk ma, a hétköznapokban is, és tartani a rendet a saját életünkben. A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben - egészségük, harmóniánk megtartásáért. A zene rezgései segíthetnek, felidézik seink gyztes csatáit, azt, hogy minimum 1000 éve magyarság él a Kárpát-medencében. " - foglalja össze Bársony Bálint a Magyar Rhapsody Projekt alapítója, Artisjus és Fonogram-díjas szaxofonmvész, zeneszerz. A zenekar két vezetje Bársony Bálint és Elek Norbert azt is elárulta, hogy a Levédia minden egyes dalához terveznek klipet készíteni. A nyári lemezbemutató turné utolsó szabadtéri budapesti koncertje szeptember 17-én a Gül Baba Türbe kulturális fesztiválon lesz 17 órától.
A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
És szintén kiemelendő, hogy a 907 és 955 között lezajlott magyar hadjáratok – amelyeket lekicsinylő módon csak "kalandozásokként" emleget a honi történetírók egy jelentős része – valójában biztonságunk megerősítését szolgálták, miközben potenciális ellenfeleink feltérképezésére és hadisarc-szerzésre is kiváló lehetőséget jelentettek. Ám minden információ közül a legfontosabb talán az, amivel a film is kezdődik: IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király hadiparancsa ugyanis úgy hangzott, hogy "Irtassanak ki a magyarok! " A történelmet ismerők tudhatják, hogy Nagy Sándortól kezdve, Attilán át, egészen Napoleonig, számos nagy hódító volt a világtörténelemben. Amíg azonban Nagy Sándor a hellén kultúra elterjesztéséért is vívta a maga csatáit, mert hite szerint ennek terjedése felemelte volna a meghódított népeket is, addig IV. (Gyermek) Lajos aljas módon a kiirtásunkra tört. Nincs a világon még egy nép, amelyet nem legyőzni, nem elűzni, vagy behódoltatni akartak, hanem kiirtani. Ez is mutatja különlegességünket, miként az is, hogy ez a gyalázatos terv a rettenetes túlerő ellenére sem sikerült Lajos seregének!