Hát bizony az lett belőlük, hogy egész nap csókolóztak, s mikor a zajos násznép elszállingózott, még elevenebb lett a ház az ő nevetésüktől és ajtócsapkodásaiktól. Uzsonna táján jutott csak eszükbe, hogy még nem is ebédeltek. - Annácska!... No, ne szaladj hát! Nem a csókod kell... Tudod-e, hogy még ma nem ettem? - Az ám - mondta az hüledezve -, én sem, Józsi, én sem ettem. - Tudsz-e te főzni? - kérdé a férj aggodalmasan. A kis Anna elgondolkozott; fehér homlokát asszonyosan ráncba szedte, s a jobb kezét méltóságteljesen csípőjére szorítá. - Hát hogyne tudnék! - felelt vontatottan, s lángba borult arccal osont ki a konyhába. Egy félóra múlva már bent volt a leves. Belemerítette Józsi a kanalat, de az első kortynál elsápadt, felugrott. - Megmérgeztél! - sziszegte halálra váltan. Mire jó a timsó. - Ó, én szerencsétlen! Nem tudok én semmit. Jaj, minek is vettél el! Nagy ijedelemben voltak a kicsinyek, amikor éppen benyitott özvegy Tél Gáborné, s megízlelvén az ételt, kitalálta, hogy ez bizony nem méreg, hanem igazi só helyett timsót vett ki a pohárszékből a menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Józsi nem mert többé lóra ülni; menyasszonyához kívánkozott a kocsiba. A lovat odakötötték a saraglyához. Még kevélyebben vagdosta fel kendős fejét, míg bent a gyerekek érzékenyen ríttak, ami aztán lassanként csendes, pihegő zokogásba ment át. Homokos Pálné, Filcsikné és Felsővégi Kapor István - aki nagyobb pletyka a vászonnépnél is - gúnyosan nevették ezt a dolgot. Hát még ezek is házas emberek! Ó, hogy is lehetett két ilyen tacskót összeadni! Az egyiknek bábu kellene még, a másiknak papirossárkány, nem feleség... Vagy ha mégis meg akarta házasítani a gyámja, kerestek volna neki olyan párt, akinek már megjött az esze. Növények/B/Baracklevelű keserűfű – Wikikönyvek. Ott van, teszem azt mindjárt a szomszédban a nagyobbik Péri lány... azzal jár jól valaki. Hiszen szép, szép a menyasszony, akár a gyönge majoránna; a legényke is nyúlánk, jó növésű, mint a rozmaringszál, össze is illenének valamikor, de most még - uram én Istenem! - mi lesz ezekből, ha majd a lakodalom után hazamegy Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s magukra maradnak a nagy Csillom portán?
A közegészségi ellátás hiánya miatt a falu lakóinak nagyon gyenge volt az egészségi állapota. Ezért sűrűn szólt a temetést jelző lélekharang. Az átlagos életkor nem érte el 30 évet. A községben először csak 1893-ban alkalmaztak orvost. Míg 1880-ban az 1. 534 főnyi lakosság kizárólag római katolikus volt, azért a temetések szertartása is csak katolikus vallás szerint bonyolódott. 1910-re a népesség megnégyszereződött: 9. 400-ra növekedett. A lakosság nemzetiségi és vallási összetétele is átalakult. Ajánlatkérés - Kerepesi Temetkezés. Miközben a magyarok többségbe kerültek, velük együtt a faluban megjelentek a reformátusok, az evangélikusok és a zsidók is, akik a sziget-csúcson létesítettek temetőt. Az Ótemető mellett Újtelep elnevezésű szerény lakóterület alakult ki. A község és az Ótemető történetének talán legmegrázóbb temetésére 1909 szeptemberében, a WM Lőszergyárban történt robbanás csepeli gyermekmunkás áldozatainak nagytemplomi ravatalozása és temetői elhantolásakor került sor. Az első világháború alatt (a WM Művek alkalmazottainak és a falu lakosságszámának erős növekedése, valamint az ellátási nehézségek következtében előállt egészségkárosodások miatt) nőtt a halálesetek és a temetések gyakorisága.
A csepeli önkormányzat célul tűzte ki, hogy minden évben növeli a virágos felületek számát a kerületben, valamint azt is, hogy törekszik a zöldterületek fejlesztésére és egyre magasabb színvonalú fenntartására. A különböző színű, formájú és illatú egynyári virágok a kertek, parkok leglátványosabb díszítő elemei, amelyek szebbé, barátságosabbá teszik környezetünket. A kerületi önkormányzat a lakókat bevonva próbálja a virágosítási programját kiterjeszteni. A cél pedig az, hogy közös összefogással minél több közterületi virágoskert létesülhessen Csepelen. A május 10-i palántaosztáson, ahol megjelent Borbély Lénárd polgármester is, az önkormányzat lakcímenként (társasházaknál lépcsőházanként) 40 db egynyári virágot ajánlott fel. A Csepeli Városgazda Zrt. a növények elültetésénél arra kéri a lakosokat, hogy a virágok jól látható helyre kerüljenek. Csepeli temető virágbolt. Társasházak esetén a be nem kerített előkert, a bejáratok melletti terület vagy a járda melletti zöldsáv, kertes házak esetén az ingatlan előtti járda és az úttest közötti zöldsáv használható.
1892-ben, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a megépítendő budapesti kereskedelmi kikötő helyéül "a követelményeknek pedig megfelelőnek Csepel-sziget északi csúcsát" tartotta. A terv megvalósításának előkészítése csak az első világháború idején kezdődött, amikor a község északi részét az Ótemetőtől a sziget csúcsáig a Kikötő Kormánybiztossága kisajátította. A község az Újtelep és a régi sírkert felszámolására és új létesítésére kényszerült. Az Újtemető helyére a Nyirfaerdő helyetti dűlőt választották. Ma is meglévő déli kerítése a (akkor még Tököli útnak nevezték) II. Rákóczi Ferenc útból kiágazó, Szigetszentmiklósra vezető – akkor a falu határszakaszát képező – út mellé került. A korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen kijelölt tágas, több mint 10 hektáros temető-kertbe kertészlakást, ravatalozót és boncoló helyiséget, majd később Bauhaus-stílusú temetőkápolnát építettek. A bejáratot szép "FELTÁMADUNK" feliratú kovácsoltvas kapu, és a közeli téglagyárban készült, fehér-tégla kerítés díszítette.