MSZMP Az első női házelnök (szül. Metzker Erzsébet) Kállai Gyula 1971. május 12. Apró Antal 1984. december 19. 1978 -ban az Országgyűlés nevében átvette a Szent Koronát az amerikaiaktól Sarlós István 1988. június 29. Stadinger István 1989. március 10. Szűrös Mátyás 1989. október 23. 1990. május 2-ig párhuzamban Fodorral, azonban ideiglenes köztársasági elnökként ezen tisztségét a köztársaság kikiáltásától (1989. okt. 23. ) fogva többé nem gyakorolta Fodor István 1990. május 2. független megbízott elnök Szűrös Mátyás helyett Göncz Árpád 1990. augusztus 2. SZDSZ egyben ideiglenes köztársasági elnök is Szabad György 1990. augusztus 3. 1994. június 27. MDF Gál Zoltán 1994. június 28. 1998. június 17. MSZP Áder János 1998. június 18. 2002. május 14. Fidesz Szili Katalin 2002. május 15. 2009. szeptember 14. A második női házelnök Katona Béla 2009. szeptember 15. 2010. május 13. Schmitt Pál 2010. május 14. 2010. augusztus 5. Kövér László 2010. augusztus 6. hivatalban Források [ szerkesztés] A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-1989 között,
Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között. Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ ügyvezető igazgatója, (b) és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke (j) megtekinti a felújított Székelyudvarhelyi Egyetemi Központot (SZÉK) 2019. MTI/Veres Nándor Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette. A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen.
Ennek az óvodának az eredeti épülete is magyarországi, külföldi támogatásból épült. Én azt kívánom, hogy legyenek már egyszer olyan körülmények ebben az országban, hogy saját erőből is meg tudjuk ezeket valósítani. " Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzóhelyettese elmondta, hogy nem első alkalommal segít Magyarország Kárpátaljának, és a Magyar Országgyűlés elnökének személyes részvétele az ünnepségen a két ország nagyon jó kapcsolatáról árulkodik. A kormányzóhelyettes Ukrajna nehéz helyzetére utalva hozzáfűzte: "Keleti szomszédunk nem segít nekünk óvodákat építeni, hanem háborúval érkezett hozzánk. Hálásak vagyunk nyugati szomszédainknak, különösen Magyarországnak, amely segítő jobbot nyújt ebben a nehéz időben. " A kormányzóhelyettes emlékeztetett a két ország miniszterelnöke között köttetett megállapodásra, amely értelmében Magyarország megyénk számára fontos infrastrukturális beruházásokat valósít meg nálunk – mindezért hálásak vagyunk a magyar kormánynak hangsúlyozta. Majd a megye kormányzójának nevében díszoklevelet adott át Aljohin Viktor salánki polgármesternek, munkáját elismerve.
Méltatta a közép-kelet-európai térség – benne a V4-es országok – szerepvállalását is az ukrajnai humanitárius helyzet kezelésében. A közlemény szerint a konferencia résztvevői közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót és kijelentették, hogy az Oroszország által elkövetett bűncselekmények nem igazolhatók. Hangsúlyozták: minden országnak külön-külön, valamint az Európai Uniónak és a NATO-nak is erkölcsi kötelessége támogatni a harcoló Ukrajnát. A nyilatkozatban azt is kiemelték, hogy Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, továbbá Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziója háborús bűn és az agresszióért felelős személyeket nemzetközi bíróságok elé kell állítani. Felszólították az EU-tagállamok és a NATO hatóságait, valamint a "demokráciát, a szabadságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó összes baráti országot", hogy vezessenek be szigorú szankciókat. Emlékeztettek arra is, hogy az ukrajnai a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború óta.
Ehhez persze az kell, hogy a szülei és minden állampolgár érdemben beleszólhassanak a sorsuk alakulásába. Mindannyiunkéba. Ez egy álomország? Nem! Egy akaromország. Egy igazi szeretemország. Kálmán Olga új könyvében erről a hazáról beszélget Márki-Zay Péterrel. Kálmán Olga: Szeretemország - Beszélgetőkönyv Márki-Zay Péterrel | bookline. Beszélgetnek, vitatkoznak egészségügyről, gazdaságról, demokráciáról – és mindenről, ami azt veszélyezteti. Arról, hogy most hol élünk, és hogyan tehetjük mi magunk olyanná Magyarországot, amilyenné igazán szeretnénk.
(24 idézet) Athenaeum Kiadó Képzeljünk el egy országot, egy olyan helyet, ahol szeretünk élni. Nem azért szeretjük, mert minden az ölünkbe hullik és nem azért, mert kevés munkával jól lehet keresni, vagy mert nem kell tanulni. Egy olyan hazára gondoljunk, ahol megbecsülik a munkánkat, ahol biztonságban tudjuk a családunkat, ahová szívesen várunk újabb gyermekeket és ahol nyugodt légkörben teremthetjük meg nekik azokat a feltételeket, amelyek között fel is tudjuk őket nevelni. Egy olyan országot képzeljünk el, ahol nem aggódunk azért, hogy mi lesz, ha a szüleik kiesnek a munkából és nem rettegnek, hogy hová mehetnek majd vissza dolgozni. Ahol természetes, hogy minden gyerek a neki megfelelő óvodába, iskolába, egyetemre járhat. Ahol a gyerek, ha buszsofőr lesz, boldog lesz, ha kutató, akkor is. Ahol nem aggódunk a sorsukért, mert ha akarjuk, mindent meg tudunk teremteni ahhoz, hogy ők biztonságban éljenek. Tovább... Képzeljünk el egy országot, egy olyan helyet, ahol szeretünk élni. Ehhez persze az kell, hogy a szülei és minden állampolgár érdemben beleszólhassanak a sorsuk alakulásába.
Márki-Zay Péter (átvett idézet) 87. oldal Hogy ki, mikor és minek a hatására találja meg az útját, arra nincsenek sablonok, a világutazóból is lehet szerzetes, és akár egy remete is nekivághat az útnak. 105. oldal A szeretet, az elfogadás és a tudás (... ) nem csak a család, hanem az oktatás és mindenki más feladata, aki valamilyen formában megérinti az embereket, hatással tud lenni rájuk. 106. oldal A magyar oktatási rendszer nagymértékben a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, ami többnyire csak biflázás, és nem a gyakorlatban használható ismeretek megszerzése. De ez már így volt a mi iskoláskorunkban is, mégis tudtunk magunkkal mit kezdeni a világban. 108. oldal