A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. - Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél" - Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait. - A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is rontáselhárító célja volt. - Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. - A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek.
Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. Máshol a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék. A magyar népi hitvilágban Szent György nap főszereplője a tehén meg a teje. Gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket. E napon állítottak új köcsögfát. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek.
A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban. A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte. A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek. Ki volt Szent György? Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták. György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett.
Aki gyíkot vagy kígyót lát Szent György napja előtt, annak szerencséje lesz – tartja a néphagyomány. Azonban nem csak ez az egy hiedelem kapcsolódik április 24-hez, számos szokást tartottak ezen a napon elődeink. Ezekből párat még ma is tartanak. Bár a búzaszentelés hagyománya inkább Márk-napjához köthető, Reziben mégis egy nappal korábban végzik el ezt a rituálét minden évben. A néphagyomány szerint az igazi tavasz kezdete Szent György-napjához, azaz április 24-hez köthető. Az egyik legismertebb szokás, hogy ezen a napon hajtják ki a legelőre a juhokat és a marhákat. Keszthelyen is leginkább az állattartással kapcsolatos népi hagyományokat jegyeztek fel a néprajzkutatók. Ilyen volt például, hogy a gazdasszony kötényével hajtották a jószágot, hogy termékeny legyen, illetve az is, hogy zöld ággal ütögették őket azért, hogy sok tejet adjanak. "Ilyenkor házról házra jártak a pásztorok. Keszthelyen is vagy például Szentgyörgyváron is feljegyezték, hogy házról házra ment a pásztor és mindenhol összegyűjtötte úgymond a tojásadót, tojást, zsírt, tejhasznot, vagy olyan termékeket, amelyek az ő megélhetését szolgálták.
A somogyi uradalmak cselédei régen ezen a napon költöztek új szegődési helyükre, ilyenkor a puszták népe mozgásban volt. A népi emlékezet szerint mindig esni szokott az eső, megáztak az úton lévő cselédek. Egyes helyeken Szent György-napján közmunkákat is végeznek, pl. Szennában régen ilyenkor volt a högyláttatás, azaz a hegyközség tagjai ekkor végezték el közösen a tavaszi mezsgyetisztítást, útrendezést. A Szent György-napi harmattal kapcsolatos egy régi történeti mondánk, melyet a századelőn megjelentetett Somogy megye monográfiája is megemlít. Ezt 1992-ben Némethné Boncz Hajnalka főiskolai hallgatónak Mesztegnyőn még sikerült az élő emlékezetből rögzíteni: "Szentgyörgy harmatját, pünközsd záporát mindig várhatjuk. Mer abba az üdőbe elfogta a török vezér a magyar katonát. Aztá mondta neki, hogy átkozza mög Magyarországot, akkor mögmenekűhet. Letérdēt a magyar katona, főnézött az égre, összetötte a kezit, és aszongya: – Verd mög Isten a szép magyar hazát Szentgyörgy harmatáva, pünközsd záporáva. "
Szent György-napi boszorkányosságok, a harmatszedés: A György-nap a magyar néphitben a boszorkányos napok közé tartozik, ilyenkor – a boszorkánypörök tanúsága szerint is – különösen nagy a hatalmuk. Aki e nap hajnalán kimegy a keresztútra, megláthatja őket. A boszorkányok harmatot szednek a mezőről: egy lepedőt végighúznak a búzavetésen, otthon kicsavarják belőle a nedvet, így állítólag ellopják a fele termést. A régi lábodiak is vállalkoztak ilyen varázsló cselekményekre: A lányok a Szent György-nap előtti éjszakán lepedőket húztak a legelőn, közben ezt mondták: "Szedem a hasznát. " Fejéskor ezt a nedves lepedőt ráterítették a tehén farára, és hitük szerint, ettől a varázslattól több tejet adott. A boszorkányok azonban – ha nem akadályozzák meg őket – Szent Györgykor megbetegítik az embereket, megrontják az állatokat, a tehenet (véres tejet ad), elveszik a hasznot, a szerencsét. Ezért a nap legfontosabb szokása a boszorkányrontás elleni védekezés. A boszorkányrontás elleni védekezés Szent György-nap hajnalára mindenütt nyírfaágakat tűznek a kerítésre, kapura, ajtóra, ablakokra, mert ez távol tartja a boszorkányokat.
Elakadásjelző kapcsoló akció! 4500, - Renault Laguna, Trafic, Clio, Kangoo, Thalia, Megane, Scenic Tovább...
Segitségeteket előre is köszönöm! Üdv! Robi Hali! A motortérbeni venti, vagy az utstérben lévő? Szia! Az utastérben levő! A klima kijelzője jelzi is a fokozatokat, minden müködik is, csak a ventlátor nem fúj! Hali! Előtét ellenállás, klímavezérlő, vagy a venti szorult meg. Ezeket kellene átnézni. Szerző: retina Dátum: 2009. 09:05 írta: retina írta: Üdv! Következő problémámban kérnék segitséget, tanácsot! Egy 2001-es Renault Scenic-et használok! Digitális klima van az autóban. Bár csak a ventilátor 20A-os biztositékát vizsgáltam meg! Mi lehet a baj? Segitségeteket előre is köszönöm! Üdv! Robi Hali! A motortérbeni venti, vagy az utstérben lévő? Szia! Az utastérben levő! A klima kijelzője jelzi is a fokozatokat, minden müködik is, csak a ventlátor nem fúj! retina már nem kezdő fórumozó Hozzászólások: 6 Csatlakozott: 2009. 09:25 Szerző: Dátum: 2009. 08:12 retina írta: Üdv! Következő problémámban kérnék segitséget, tanácsot! Egy 2001-es Renault Scenic-et használok! Digitális klima van az autóban.